Miközben alaposan megnöveli a kormány a bankszektor adóztatását, a szabályozói környezet kezd egészen bonyolulttá válni annak érdekében, hogy a terheket minél nehezebb legyen a lakosságra közvetlenül áthárítani.

Miért fontos ez? Az éves költségvetési hiánycél elszállása miatt előre látható módon számos bevételnövelő intézkedést kell meghozni („háborús akcióterv” és „védelmi hozzájárulás”), a bankszektor pedig jó példa arra is, hogyan próbálja meg a kormány minimalizálni az emiatt várható népszerűségvesztést.

Számokban: a Portfolio friss számolása szerint a bankoktól összesen 92-222 milliárd forint többlet adó folyhat be már idén, az összeget alapvetően befolyásolja, hogy az extraprofitadót akár felére is lehet csökkenteni az állampapír-állomány növelésével.

• A tranzakciós illeték 0,3 százalékról 0,45 százalékra, felső határa pedig 10-ről 20 ezer forintra emelkedik műveletenként. (Eddig 3,3 millió forint átutalásig volt 0,3 százalék a díj, felette pedig fix 10 ezer forint maradt, augusztustól 4,44 millió forintig számolnak fel 0,45 százalékot, felette pedig fix 20 ezer forintot.)

Tágabb kontextus: a – fogalmilag egyébként nehezen értelmezhető – extraprofit adóztatására a kormány azért adja meg a kedvezmény lehetőségét, hogy növelje az állampapírok vásárlásának arányát. A másik fő szabályozói terelőeszköz pedig az, hogy év végéig megtiltják a lakossági számlacsomagoknál a díjemelést.

• Aki nem vált számlacsomagot, annak nem emelkedik a csomagdíja, és év végéig az új szerződők is ezeket a díjakat kapják, amennyiben megmarad a csomag a bank kínálatában.

Igen, de: már első ránézésre is marad két kapu az extra terhek áthárítására:

1. a céges bankszámlákra nem vonatkozik a díjstop (mint ahogy számukra nincs ingyenes havi 150 ezres készpénzfelvétel, de ingyenes, kedvezményes számlacsomag sem), és ha a céges bankszámladíjak emelkednek, azt a vállalatok beépíthetik az áraikba.
2. A lakossági termékeknél pedig meg lehet szüntetni a jelenlegi csomagokat, és augusztustól újakat lehet létrehozni, amelyek már tartalmazzák a nagyobb adókat – erre a BiztosDöntés.hu is felhívta a figyelmet.

Felülnézet: szabadpiaci viszonyok között elvileg a szolgáltatók közötti éles verseny az árak alakításának fő – lényegében automatikus – eszköze, a szabályozói beavatkozás kényszere azonban arra utal, hogy ez a kormány szerint sem elégséges.

• A bankszámlaszámok áthordozása a bankok között továbbra is nehézkes, nincs hagyománya és nem is jellemző tömeges mértékben.

Mit mondanak ők? A Bankszövetség szerint az intézkedések növelik a fintech szolgáltatók (a lakosságnak például Revoult vagy Wise, a cégeknek újabban például BinX) versenyelőnyét. Az eredetileg két évre bevezetett extraprofitadó, bankadó és ATM telepítési előírások ezekre a szolgáltatókra nem vonatkoznak, a tranzakciósilleték-szabályok náluk csak korlátozottan érvényesíthetők.

• Verseny tehát egyre inkább van, csak nem ott és úgy, ahogy azt elsőre várnánk. A Revolutnak már több mint egymillió magyar ügyfele van, másrészt viszont a fintech szolgáltatók teljes mértékben egyelőre nem képesek kiváltani a kereskedelmi bankokat, hiszen azoknak jóval nagyobb a termékportfóliójuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElindult az első magyar neobank, kinek lehet jó, és mire lehet főleg használni?A BinX több szempontból is alternatívája, valójában inkább kiegészítője lehet a hagyományos kereskedelmi bankoknak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mézesmadzag után a furkósbotot is elővette a kormányAz utóbbi egy évben a kormány rábeszéléssel igyekezett terelni a gazdasági szereplőket, most azonban, hogy újra kell a pénz, lesújt azokra, akik nem hallgattak rá.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsodára vár a kormány, hogy szavazatvesztés nélkül rendbe tudja tenni a költségvetéstJúnius 9-e után olyan belpolitikai képlet állt elő, amelyben lehetetlennek tűnik népszerűségvesztés nélkül korrigálni, márpedig azt muszáj lesz.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat adó adóemelés bank extraprofit adó számla tranzakciós illeték Olvasson tovább a kategóriában