Hírlevél feliratkozás
Elek Péter
2024. június 22. 06:45 Közélet, Pénz

Csodára vár a kormány, hogy szavazatvesztés nélkül rendbe tudja tenni a költségvetést

A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Idén áprilisban az S&P, májusban a Moody’s, előző héten pedig a Fitch Ratings hitelminősítő cég mondott véleményt a magyar államadósság kockázati besorolásáról. Mindhárom hitelminősítő változatlanul hagyta a már meglévő besorolást és kilátásokat, az S&P esetében még éppen a befektetési kategóriában vannak a magyar eszközök, negatív kilátásokkal, a Moody’s-nál az egy szinttel magasabb besorolás maradt érvényben, míg a Fitch-nél szintén a befektetésre ajánlott kategóriában szerepelnek a magyar eszközök, negatív kilátással.

A három hitelminősítő kiemelte a pozitív folyamatokat, a külső egyensúly jelentős javulását, az infláció csökkenését és az erős FDI-t (külföldi közvetlentőke-befektetést). A várakozásoknak nagyjából megfelelő döntés indoklásában ugyanakkor voltak érdekes megjegyzések. Mindhárom cég a kilátásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a további magyar hitelminősítés nagymértékben függ az EU-val való pozitív és harmonikus kapcsolattól (további EU-s források elérhetősége) és a magyar költségvetés hiányának alakulásától. Utóbbi esetében a hitelminősítők kvázi azt feltételezik, hogy már az idén ősszel, a 2025-ös költségvetés elfogadásakor jelentős mértékű kiigazítások lesznek az igencsak megszaladt hiány rendbehozatalára.

(Frissítés június 24-én 13.10-kor: a cikk eredeti verziójában itt szereplő részt töröltük, a részletek a csillagra kattintva olvashatók.)*Az eredeti szöveg részben arról szólt, hogy a Magyar Nemzeti Bank utóbbi két évben felhalmozott veszteségét öt év alatt meg kell térítenie a költségvetésnek, de a jegybanktörvény újabb módosítása nyomán már nincs ilyen kötelezettség. A tévedésért elnézést kérünk.

Egy rövid kitérő az EU-s kapcsolatokról: mint közismert, Magyarország célja Brüsszel elfoglalása, és a hazai menekültügyi rendszer elégtelensége miatt az EU által kivetett 200 millió eurós büntetésre adott kormányfői reakció, miszerint reméljük nekik jobban fog fájni, közelebb viszi a kapcsolatokat, mélyíti azokat, és éljen a népek közötti barátság (drúzsba naródov). De ez csak mellékszál, politika, amihez nem értek, gondolom a hitelminősítőknél nem mellékszál, és van egy sejtésem, hogy nem piros pontot kapunk ezekért.

Mielőtt bármelyik nagy hitelminősítő véleményt mond egy országról, jelentős mértékű előmunkát végez. Az adott ország illetékes szervei először is kapnak egy elég brutális méretűnek nevezhető kérdőívet, akár több 100 kérdéssel, amit a minősítők kitöltve visszakapnak, és az adatokat feldolgozzák. Ezután jönnek a személyes interjúk – gondolom ma már inkább az online térben – ahol egyrészt részletesen végigveszik a kérdőív tartalmát, és a jövőre vonatkozó kérdésekkel zaklatják (mert ez a dolguk) az illetékes szerveket.

Mik a tervek az adott konkrét gazdaságpolitikai célokat tekintve, hogyan akarnak megoldani konkrét problémákat, tételesen végigmenve minden lehetséges kritikus ponton. Szintén fontos eleme a döntés előkészítésnek, hogy a korábbi vizsgálatok kérdőíveit, illetve a korábban elhangzott ígéreteket összevetik az éppen aktuális helyzettel, ergo szembesítik a tisztelt partnert azzal, mennyire voltak megalapozottak a korábbi ígéretek. A magyar költségvetési hiánnyal kapcsolatos kilátások, konkrét lépések kapcsán szinte biztos vagyok benne, hogy a magyar oldalról konkrétumok is elhangzottak, elég valószínűtlennek tartom, hogy elég volt csak az úttörő becsületszó (csesznoje pionyírszkoje szlóvá).

A hitelminősítés folyamatát azért tartottam fontosnak leírni, mert mindhárom nevezett hitelminősítő indoklásában elhangzott, hogy elvárás a költségvetés rendbetétele. Csak emlékeztetőül: idén májusig a magyar költségvetés hiánya gyakorlatilag elérte a már felfelé jelentősen megemelt teljes éves hiánycélt, nem kell nagy matematikusnak lenni ahhoz, hogy az emberben erős kételyek fogalmazódjanak meg, hogyan húzzuk ki év végéig. Konyhanyelven: ha egy háztartás a hónap közepéig felélte az egész havi büdzséjét, akkor bizony nehéz lesz a hónap végéig kihúzni kölcsön nélkül.

A költségvetés kiigazítására amúgy nagy szükség lenne. Egy ország költségvetése nagyon bonyolult, komplex rendszer, most egyszerűsítsük le annyiban, hogy van egy bevételi oldala és van egy kiadási oldala. A hiány rendbetételéhez vagy a kiadásokat kell csökkenteni, vagy a bevételeket növelni, értelemszerűen a legegészségesebb, ha a kettő egyszerre történik. A kiadási oldal lefaragása nehezen képzelhető el úgy, hogy az valamilyen társadalmi, gazdasági rétegnek ne fájjon, a bevételi oldal növelése pedig szintén forrásokat, pénzt von el akár a lakosságtól, akár a gazdaság valamely más szereplőjétől. Mindkét esetben a döntéshozóknak azzal kell nagyon nagy valószínűséggel szembesülniük, hogy ezek a döntések politikai szavazatok szempontjából negatív következményekkel fognak járni.

Június 9-én lezajlottak az európai parlamenti és az önkormányzati választások. Természetesen a legtöbb szavazatot a Fidesz kapta, azonban százalékosan jelentősen kevesebbet, mint az elmúlt 14 évben bármikor. Alapkezelőként megtanulhattam, hogy a befektetők sosem a jelent, hanem a jövőt, a várakozásokat árazzák. Jelen esetben a trend elég egyértelmű: hiába van egy körülbelül kétmilliós hardcore Fidesz szavazóbázis, akiket ráadásul jól lehet mobilizálni, az ellenzéki oldalon történt robbanásszerű változások miatt a kevesebb mint két év múlva esedékes országgyűlési választások bizony akár komoly kihívást jelenthetnek a 14 éve regnáló kormánypártnak. Ebben a szituációban kellene olyan költségvetési szigorítással korrekcióval előrukkolni, amely minimalizálja a szavazatveszteséget.

Elvileg szóba jöhetne még egy privatizációs hullám, de nálunk minden vállalat nemzeti és minden vállalat stratégiai, úgyhogy ezt a gondolatot gyorsan le is zárnám. Főleg, hogy a szigorú költségvetés jegyében csak az elmúlt két hónapban sikerült az államnak megvennie a Liszt Ferenc reptér üzemeltetőjét és három óriási ingatlankomplexumot, szumma közel 5 milliárd euróért (3,1 milliárd euró a reptér, és közel 600 milliárd forint a három irodakomplexum ára; a reptér adósságállomány-átvállalását nem vettem bele a matekba, mert az egyelőre nem jár pénzmozgással).

A nagy kérdés számomra az, hogy

ebben a belpolitikai helyzetben hogyan lehet úgy hozzányúlni a költségvetéshez, annak kiigazításához, hogy az ne járjon szavazatveszteséggel a kormányzó párt számára.

Megemelik az amúgy is szó szerint Európa-bajnok áfakulcsot? Visszaállítják a progresszív szja-t, hogy bizonyos jövedelemszint felett magasabb kulccsal kelljen adózni? Bevezetik az általános ingatlanadót, ami természetesen nem a helyi önkormányzatokhoz kerülne? Esetleg unortodox módon „államosítják” az MNB-alapítványokat (visszaszerzi közpénz jellegét), vagy eladatják az MNB által korábban vett aranykészletet, jelentős mértékű nyereséget realizálva azon? Bár az a nyereség csupán az MNB negatív saját tőkéjét rendezné, számításaim szerint azt is csak részben.

Bármilyen kiigazító program is születik, az valamelyik (vagy több) társadalmi rétegnek fájni fog, ami szavazatvesztéssel járna, egész egyszerűen ezt az utat a kormány nem fogja felvállalni. A csomag időzítése elvileg idén ősszel esedékes, másfél évvel a parlamenti választások előtt. Be meri vállalni a kormány, hogy gyakorlatilag a választási kampány megkezdésekor megszorításokkal kedveskedjen a szavazóknak?

Nagy Mártonról kevesebbet hallottunk mostanában, szerencsére úgy tűnik, a nagynyomású gazdaság víziója lekerült a napirendről, egy darabig búcsút inthetünk a 6 százalékos GDP-növekedésnek. Május végén a magyar gazdaságpolitika irányítója a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének találkozóján tartott beszédében örömmel tudatta a gyógyszeripar résztvevőivel, hogy a 2022 végén, karácsony előestéjén kapott extraprofitadót jövőre már nem kell fizetniük. Ezzel párhuzamosan azt is elmondta az NGM vezetője, hogy őszig megvizsgálják majd, mely ágazatokban képződik extraprofit. Ahol képződik, ott kemények lesznek, és a nyerészkedőknek bizony jelentős mértékben kell majd a kasszához járulniuk. Idén nagyságrendileg 1200 milliárd forintot fizetnek be az érintett vállalatok a költségvetésbe ezen a jogcímen.

Az extraprofitadó fennmaradásával két elég komoly baj van. Először is, tavaly ugyanez a minisztérium azt ígérte, hogy 2025-től valamennyi különadót kivezetik. És ezt nem nekem ígérték, hanem az EU-nak, azért, hogy az akkor még befagyasztott EU-s forrásokhoz a magyar fél hozzáférhessen. Brüsszelben biztos örülni fognak, ha kiderül, hogy a magyar fél megint nem tartotta be a szavát.

A másik probléma pedig, hogy mi számít extraprofitnak? Hoznak esetleg egy hozamküszöböt, például a jegybanki alapkamat felett öt százalék lesz a határ, és akinek afölötti a saját tőke arányos nyeresége, az különadót kap a nyakába? Vagy iparáganként EBITDA-marginhoz kötik a nyereségességet?
Kizárt dolognak tartom, hogy lehet objektív mércéje az extraprofitnak, de abban is biztos vagyok, hogy ez nem fogja zavarni a döntéshozókat, eddig se feltétlenül volt sok logika a különadókban. Egyébként a döntéshozóknak nem tűnt fel, hogy a kivetett extraadókat a vállalatok, ahol tudták, amennyire tudták, áthárították a fogyasztókra? Tényleg örülök a most már fél éve tartósan alacsony inflációs számoknak, de egy újabb extraprofitadó-hullám nem fogja ismét beindítani az inflációt?

Nekem nagyon úgy tűnik, itt nem hogy nem fogják kivezetni a különadókat, hanem helyette új iparágat akarnak és fognak bevonni az extraprofitot fizetők körébe. Egyszerűen nem látok más lehetőséget, amivel a kormány javítani tudná a költségvetés helyzetét. Még van körülbelül három hónap, el lehet kezdeni fogadásokat kötni, mely szerencsés iparágak kerülhetnek be az extraprofitadózók körébe.

És annyit még tegyünk hozzá, hogy jelenleg évtizedek óta nem látott jó hangulat van a nemzetközi tőkepiacokon, a nyersanyagárak az orosz-ukrán háború kitörésekor meglévő szintre estek vissza, vagyis egy tőkepiaci szempontból áldott állapot mellett kell azon agyalni, hogyan lehet rendet rakni a magyar költségvetésben. 2010-ben egy kifosztott államkincstárat és egy világszintű pénzügyi válságot kapott a nyakába az akkor hatalomra kerülő Fidesz. Most csak az államkincstár üres, de a nemzetközi pénzügyi rendszerben továbbra is nagyon sok pénz van. Mi lesz, ha ez a hurráoptimizmus alábbhagy?

Nagyon remélem, hogy nem lesz igazam, de

annak az esélye, hogy normális költségvetési kiigazítási csomaggal rukkoljon elő a kormány, erősen konvergál a nullához.

Annak azonban, hogy megint valami unortodox ötlettel szippantsanak el jelentős pénzeket a hazai gazdasági szereplőktől, attól félek elég nagy az esélye. Főleg, hogy tudjuk, háború van, a plakátokról hónapokon keresztül ez az üzenet ment a választók felé, arra meg rá lehet kenni mindent.

Aztán hogy ehhez mit fognak szólni a hitelminősítők, az már egy másik történet lesz. De ha valamit nem szeretnek és nem is értékelnek a hitelminősítők, az a kiszámíthatatlanság, az ad hoc jellegű döntéshozatal. És elég, ha a három hitelminősítő közül egy bóvli kategóriába teszi a magyar eszközöket, a nemzetközi tőkepiaci szereplők reakciója sok minden lesz, csak nem pozitív.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz 2024-es választások hitelminősítés költségvetés különadó Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Mészáros R. Tamás
2024. július 16. 05:03 Közélet, Világ

A korrupciónál is nagyobb probléma van az uniós pénzekkel

Az uniós költségvetés harmadát felemésztő kohéziós politika hatása nem csak a források elosztásáról döntő tagállami kormányok inkompetenciája vagy korruptsága miatt marad mérsékelt.

Stubnya Bence
2024. július 11. 16:15 Közélet

Új módszerrel próbál meg 300 ezer embert munkába állítani a kormány

A lakhatási támogatások, a fiatalok aktivizálása, a munkásszállók építése után a munkába állók szochójának elengedésével is megpróbálkoznak.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. július 19. 05:26 Élet

Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik

Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.

Mészáros R. Tamás
2024. július 18. 05:12 Világ

Nem sok jót jelez a jövőre nézve, ahogy a kormányok belenyúlnak az élelmiszerpiacba időjárási sokkok után

A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.