Nehéz lavírozás vár Ursula von der Leyenre, hogy elnök maradhasson
Elkezdte gyűjteni a támogatásokat Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikus ahhoz, hogy újrázzon az Európai Bizottság elnöki székében.
Miért fontos ez? Az európai parlamenti választásokon nőtt a populista és szélsőjobbos politikai pártok ereje, a francia parlamenti választások meglepetésszerű előrehozása is borította az asztalt, ám mindez végső soron mégsem okozhat földcsuszamlást az európai politikában, ha von der Leyen marad a kormányrúd mellett.
Számokban: von der Leyen az Európai Néppárthoz (EPP) tartozik, amely a cikkünk írásakor legfrissebb előzetes végeredmény szerint 191 mandátumot szerzett a 720-ból. (A Fidesz 2021-től már nem tagja ennek a pártcsaládnak, a Tisza új képviselőit azonban ide várják.)
- Az elnöknek először meg kell nyernie a tagállamok minősített többségi támogatását, majd az új parlamentben 361 támogató szavazatot kell szereznie.
- 2019-ben 9 szavazattal ugrotta át a lécet, a mainál számára jóval kedvezőbb körülmények között.
Mi várható? Az elnöknek a Tanácsban várhatóan nem lesz nehéz dolga, mert az EPP-hez kötődő politikusok számos tagállam kormányában kulcspozícióban vannak. A Parlamentben azonban a 361 szavazat csak úgy jöhet össze, ha a többi tömörülés engedményeket kap, vagyis számukra kedvező irányt (is) vesz a Bizottság politikája.
Háttér: 2019-ben von der Leyen az EPP mellett a Renew nevű tömörülés és a szociáldemokraták (S&D) támogatásával, illetve a Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság Párt néhány képviselőjének szavazatával nyert. (Orbán Viktor akkor még úgy vélte, hogy von der Leyen a Fidesznek kedvező elnök lesz, de ez nem jött be, és a lengyel támogatás is elpárolgott mára.)
- Most az EPP, a Renew és az S&D összesen több mint 400 mandátummal rendelkezik, de az európai politikában a képviselők jelentős része, legalább 10 százaléka általában nem vehető rá, hogy központi döntés szerint voksoljon.
- A Politico elemzése szerint ez most még inkább így lesz a baloldalon, ahol tartanak attól, hogy von der Leyen több ügyben közeledni fog a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök által fémjelzett ECR nevű tömörüléshez. Minél szorosabb lesz ez a kötelék, annál kevésbé lehet baloldali és/vagy zöld parlamenti képviselőket megnyerni az ügynek.
- A tagállamok vezetői várhatóan június 27-én döntenek a támogatásról. Az érdekesebb része a folyamatnak csak utána kezdődik, jelenleg úgy tűnik, hogy ha von der Leyen nem tesz gesztusokat az ECR-nek és még a zöldeket (Greens/EFA) is megnyeri, akkor lehet csak sima útja az újabb öt éves mandátumig.
Közélet
Az első Orbán-kormány alatt épült annyi lakás, mint ami most ambiciózus cél lett
A Fidesz legelső kormányzása alatt évente átlagosan 24 ezer lakás épült, 2010 óta viszont már csak 15,5 ezer.
Eladja Tihany utolsó beépítetlen partmenti ingatlanját az állam
Több mint ötmilliárd forintért hirdetnek egy ingatlant a félszigetnek azon a részén, amelynek beépítése ellen már tüntettek a helyiek.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
Fontos
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
