Hírlevél feliratkozás
Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

(A szerző az Erste Befektetési Zrt. elemzője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az európai – elsősorban zöldek által támogatott – cél az elektromos autózás rohamos elterjedéséről úgy tűnik egyelőre vágyálom marad. Németország példája nagyon jól mutatja, hogy költségvetési támogatás nélkül nem lesz igazi áttörés az új gépkocsi eladásokban a jelenlegi árak mellett. A német kormány tavaly decemberben hirtelen bejelentette, hogy idén január 1-jétől megszűnik az elektromos gépjárművek után adott (autónként) 4500 eurós pénzügyi hozzájárulás. Ez a bejelentés lényegében megállította az új, tisztán elektromos autó eladásokban tapasztalható korábbi növekedést.

Azt gondolom, hogy a valódi áttöréshez és az e-autók elterjedéséhez jelentős további költségcsökkentésre lenne szükség. Felhasználói szemmel nézve ugyanis egyelőre több ennek a hajtásnak a gyakorlati használati hátránya a hagyományos belsőégésű motorral szemben, mint az előnye. A lassú töltési sebesség, a magas ár, az infrastruktúra hiánya, a bizonytalan amortizáció és avulás, a kisebb hatótáv mind a kedvezőtlen oldala ennek a technológiának szemben azzal, hogy otthoni töltés mellett olcsóbb az elektromos üzemeltetés változó költsége vagy kisebb a szervizelési igény.

A szemellenzős politika pedig gyakran elfeledkezik a kapitalizmus legfontosabb láncszeméről, a fogyasztóról. Ha a termék ár és használati érték arányában nem megfelelő, akkor arra a termékre nem lesz fizetőképes kereslet. Jelenleg ezt látjuk az elektromos autók piacán is: a termék, amely a mostani formában kevésbé tudja a fogyasztói igényt kielégíteni, csak akkor tud sikeres lenni, ha olcsóbb, mint a hagyományos belsőégésű motorral felszerelt jármű, vagy változás történik a termék felhasználhatóságában. Persze ezt különböző politikai eszközökkel el lehet rövidtávon téríteni, de ennek a kárát legvégül, közvetetten vagy közvetlenül a közösség fizeti meg.

Az e-autó árának egyik legfontosabb költségtényezője a széles körben használt lítiumion (Li-ion) akkumulátorok költsége, amely a termék árának 40-60 százalékát teszi ki. Poul Norby, a dán DTU professzorának 2010-es jóslata szerint körülbelül 100 USD dollár kilowattóránként az a költségszint, amire csökkenie kellene a Li-ion akkumulátornak ahhoz, hogy a belsőégésű és a tisztán elektromos gépjárművek ára azonos legyen, vagyis létrejöjjön az EV paritás. A Bloomberg New Energy Finance becslése szerint 2023-ban az új akkumulátorok költsége 139 dollár/kWh szinten volt. A nagy kérdés, hogy miként lesz a folytatás.

Azt gondolom azonban, hogy a mostani technológiával nincs nagyon tere a további akkumulátor árcsökkenésnek. Ennek két oka van: egyrészt a gyártás méret és technológia hatékonyságjavulása közelít a végéhez, vagyis a mostani pontról már csak kismértékű javulás várható. Másrészt a költségek 60 százalékát jelentő alapanyagköltségben inkább áremelkedést prognosztizálok.

Az előbbi azt jelenti, hogy már nem érdemes további méretnövekedést erőltetni a most már létező gigagyárakban, mert aligha lehet faragni a költségeken, másrészt a folyadékkristályos Li-ion technológia is közelít az elméleti maximális energiatárolási sűrűséghez. Az igazi áttörést a szilárd Li-ion megoldás jelentené, ami bizonyítottan kevésbé tűzveszélyes, nagyságrenddel több alkalommal újratölthető és energiasűrűségben is javulást jelentene. Sajnos az elmúlt öt évben folyamatosan csak arról lehet olvasni, hogy a laborokban előállított megoldások ipari méretekre történő felskálázása nem igazán sikerül. A szilárd Li-ion megjelenését ezért mindenki tovább tolja, a szereplők leginkább 2027-2028-ra teszik ennek a megjelenését. A szilárd Li-ion akkumulátorral még a legnagyobb gyártó, a kínai CATL szerint is problémák vannak, a vezérigazgató szerint még 2027-re sem lesz tömeggyártásban ez a hatékonyabb energiatároló – ahogy arról a Portfolio is beszámolt.

Az iparág próbálkozik más megoldásokkal is az elektromos eszközök hajtásában, mint a nikkel-metál hidrid technológia vagy a nátriumion megoldások, ezek azonban összességében kevésbé sikeres megoldások lettek az elektromobilitásban. A nátriumion például költségben lényegesen alacsony, jóval biztonságosabb, környezetbarátabb, mint a lítiumion, viszont kisebb az energiasűrűsége és kevesebb alkalommal tölthető. Ezek pedig egy mobilitásra alkalmazott energiatárolónál kulcskérdések. A nátriumion remek megoldásnak bizonyulhat statikus áramtárolás esetén, de nem igazán jó megoldás elektromos gépjárművekbe, még ha néhány gyártó próbálkozik is ezzel.

A másik fő kérdés, az alapanyagok ára, ami a várakozásaim szerint emelkedés előtt áll. Egyrészt megállni látszik a 2022-es csúcs után bekövetkezett árzuhanás. Ez érinti a Li-ion akkumulátorok és az e-autók legfontosabb alapanyagainak, mint a lítium, a nikkel, a réz vagy a ritkaföldfémeknek a piacát is. És nem szabad elfeledkezni a fosszilis energiahordozókról sem. Igen, az elektromos autók akkumulátorához rengeteg energiára van szükség, amelynek a forrása döntő részben fosszilis. Minden egyes kWh kínai gyártású akkumulátor előállításához a szükséges áram 60 százalékban szénből származik, így körülbelül 105 kilogramm szén-dioxid kibocsátással jár a folyamat. 

Érdemes megnézni a lítium árának alakulását az elmúlt évek során. 2023-ban jelentős árzuhanás volt, ami azonban januárban elérte a mélypontját. Az elmúlt hónapokban híreket lehetett hallani arról, hogy az iparági szereplők visszafogják beruházásaikat és rövidtávú kínálatukat a kevésbé hatékony bányák és lelőhelyek bezárásával. A 2025-ös piaci előrejelzések alapján hiány lesz a termékből, mivel a kereslet 25 ezer tonnával meghaladja a várható kínálatot. Emiatt szinte biztosra veszem, hogy ha elkerüljük a gazdasági recessziót, akkor a lítium árjegyzése ismét emelkedésbe kezdhet. De ugyanez igaz a réz, a szénhidrogének vagy éppen a nikkel piacára is.

A 99.5%-os tisztaságú lítium-karbonát kínai árjegyzése (kínai jüan/tonna)

Nem vagyok az elektromos hajtás terjedése ellen, sőt környezeti szempontból kifejezetten üdvözlöm azt. Azonban azt gondolom, hogy a mostani folyadékkristályos Li-ion technológia nem fogja azt a költségszintet produkálni, ami szükséges lenne a valódi áttöréshez.

Előrejelzésem az, hogy a Li-ion akkumulátor ára hasonlóan fog alakulni, mint a napelemeké vagy a szélerőműveké az elmúlt évek során. Ez a két technológia is nagyságrenddel olcsóbb lett az elmúlt két évtizedben, viszont 2020-ban az árzuhanás megállt, sőt azóta enyhe áremelkedés látszik inkább a piacon. Persze ennek részben oka az ellátási láncok sérülése és a kamatok emelkedése, de itt is kifulladóban látszik a méretből és technológiából eredő hatékonyságjavulás.

A kínai napelemgyártók nem kis része ma veszteséges, és csak azért termel, mert bízik az árak emelkedésében és fenn akarja tartani a piaci részesedését. Ez azonban nem tartható, az árak előbb-utóbb tükrözni fogják a valódi költségeket.

Napelem telepítések és átlagos árak az Egyesült Államokban. A jobb oldali tengely mutatja az egy Wattra jutó költséget. Sárga: lakossági, zöld: ipari, piros: közmű telepítések.

Még egy utolsó gondolat: érdemes figyelni a kínai autópiac alakulását, mert 3-5 évvel előttünk haladnak. A Li-ion akkumulátorok még mindig 30-40 százalékkal drágábbak, mint ami szükséges az EV-paritáshoz. Ez a költséghátrány kétfajta járműnél valamivel kisebb, mint az átlag, nem véletlen, hogy ezek felé indult el a kínai piac.

Az egyik ilyen járműtípus a kisméretű, kis akkumulátorral felszerelt, kis hatótávolságú autó, amely kiválóan alkalmas napi ingázásra (1-2 fő szállítására alkalmas), városi használatra, akár taxiként. A másik pedig a nagy autók piaca, ahol viszont a vásárlók a plug-in hibrid (PHEV) típusú járműveket keresik. Ezeknek az autóknak kisebb az akkumulátoruk, a meglévő benzinmotoroknak köszönhetően pedig nagyobb utakat is meg lehet tenni velük töltés nélkül.

A nagyméretű akkumulátoros és nagytestű járművek – ilyeneket gyárt elsősorban a Tesla, az Xpeng vagy a Nio – iránti kereslet a magas árak miatt pedig nagymértékben hanyatlott. Azt hiszem ilyen irányba fog nálunk is változni a piac.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknakA politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

Fontos

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.

Jandó Zoltán
2024. november 18. 14:35 Világ

Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond

Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.