Szigorítana a kormány a mindennapi testnevelés rendszerén, mert nem elég fittek a gyerekek

Egy friss, a „belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosításáról” szóló javaslatcsomag szerint a kormány szigorítana a mindennapi iskolai testnevelés rendszerén: megszüntetné azt a lehetőséget, hogy délutáni mozgásos különórával, legyen az sportkör vagy néptánc, ki lehessen váltani a heti öt tesiórából kettőt.

Mit jelent ez? Ha a módosítás életbe lép, egy mozgásos iskolai vagy iskolán kívüli különfoglalkozás mellett is ugyanúgy részt kell venni a heti öt testnevelésórán a tanulóknak.

Sőt, még az igazolt versenysportolók is csak akkor mentesülhetnének a módosítás értelmében az iskolai testnevelésórák alól, ha az edzésük ugyanabban az időben van.

Tágabb perspektíva: A kormány több mint 10 éve, a 2012/13-as tanévben vezette be a kötelező mindennapos testnevelést, de azóta más stratégiai kormánycélnak része a mozgás és sport népszerűsítése, főleg a fiatalok körében, ugyanis nemzetközi összevetésben kifejezetten rossz a magyarok egészségügyi állapota, amiben jó eséllyel az is szerepet játszik, hogy nagyon keveset mozgunk.

A legutóbbi uniós felmérés szerint a magyarok 59 százaléka soha nem sportol, ami az egyik legrosszabb arány a közösségben. Ráadásul ez a mutató öt év alatt jó tizedével nőtt, ennél pedig csak a lengyelek aktivitása romlott többet 2017 óta.

Igen, de a magyar iskolák bő 8 százalékéban nemhogy tornaterem, de még tornaszoba – más néven féltornaterem – sincs. Igaz, ez az arány lassan csökkent az elmúlt években, lényegében az elhúzódó és sokáig akadozó Nemzeti Oktatási Infrastruktúra Fejlesztési Programnak (NOIFP) köszönhetően, aminek 9 éve alatt mintegy 40 iskolai tornaterem épült 21 milliárd forintból. A legszegényebbek viszont pont kimaradtak.

Egy 2021-es tanulmány és reprezentatív felmérés a testnevelésórákat és az iskolák infrastrukturális ellátottságát vizsgálta: a megkérdezett iskolaigazgatók döntően azt jelezték vissza, hogy intézményükben nincs megfelelő számú tornaterem.
Az igazgatóknak csupán 30 százaléka mondta azt, hogy nincs teremhiány és zavartalanul folynak a testnevelésórák.

Mit mond a kormány? A Belügyminisztérium az RTL Klub kérdésére a mostani intézkedést a tanulók nem kielégítő fittségi szintjével indokolták:

“A tanulók fittségi adatai a koronavírus-járvány alatt jelentősen romlottak, és bár az eredmények újra elkezdtek javulni, nem érik el a járvány előtti szintet, ezért szükséges a beavatkozás.”
Ezt az állítást az állóképességi adatok lényegében alátámasztják, bár az “egészséges” – vagyis “nem fejlesztendő” – tartományba sorolt testzsírszázalékkal rendelkezők aránya lényegében változatlannak látszik az utóbbi években.
Mindebből úgy tűnik, hogy a kormány – ugyan nem mondja ki, de – álláspontja szerint a különmozgást igazoló diákok vagy nem is mozognak annyit, amennyit igazolnak, vagy az a mozgás kevésbé hatékony, mint az iskolai testnevelésóra.

Mit mondanak a szülők? A Szülői Hang nevű szervezet petíciót indított a tervezett szigorítás ellen, ugyanis tapasztalatuk szerint sok család azért választja a délutáni mozgásfoglalkozásokat, mert az órarendi napi testnevelés feltételei nem adottak.

Álláspontjuk szerint a szigorítás csak ront a helyzeten, ugyanis azokat a tanulókat is öt testnevelésórára kötelezi, akiknek családja valamiért a sport- vagy néptánckör mellett döntött. Nehezményezik azt is, hogy a minisztérium nem adott indoklást a tervre.