Lakhatási támogatással és munkásszállókkal próbálja enyhíteni a munkaerőhiányt a kormány
A lakhatás elérhetőségének és megfizethetőségének javításával próbálja enyhíteni a munkaerőhiányt a kormány több, az elmúlt időszakban bejelentett intézkedés alapján.
Mi történt? Lakhatási támogatás bevezetését tervezi a kormányzat a munkaerőpiaci mobilitás fokozása érdekében – jelentette be Nagy Márton a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) munkaerőpiaci konferenciáján szerdán a Portfolio.hu cikke szerint.
- A legnagyobb munkaerőtartalékok a nemzetgazdasági miniszter szerint most a Dél-Dunántúlon és Észak- Magyarországon találhatóak, a tartalék felszívásának egyik módja pedig a mobilitás növelése.
- Azoknak, akik egy állás miatt költöznek egy városba, a munkáltató adókedvezményekért cserébe adhatna bérleti díjra vagy hiteltörlesztésre is felhasználható támogatást.
Előzmények: a kormány decemberben jelentette be, hogy a következő négy évben összesen 20 milliárd forint felhasználásával 25-30 újabb munkásszállás építése indulhat el, aminek a célja a munkaerőhiány csökkentése.
- A munkásszállásokon legalább 50 százalékban magyar munkaerőt kell elszállásolni, ami a kormány reményei szerint szintén elősegítheti az országon belüli mobilitás növelését.
Felülnézet: Orbán Viktor márciusban beszélt arról, hogy a következő egy-két évben 500 ezer új munkavállalóra van szükség itthon, és ezt az 500 ezer új munkahelyet elsődlegesen „belső tartalékokból” tervezik betölteni.
- Itthon még legalább 300 ezer ember bevonható a munka világába, mondta Orbán a februári évértékelőjében. Közülük a kormány becslései alapján 40 ezren tudnának rövid időn belül elhelyezkedni kis segítséggel.
Igen, de: a közoktatás és a felnőttoktatás hiányosságai, a fogyatékosokat és romákat érintő diszkrimináció és a megfelelő tömegközlekedési lehetőség hiánya mellett a munkahelyhez közeli megfizethető lakhatás elérhetetlensége is korlátozza a munkaerőtartalék aktivizálását.
Tágabb kontextus: a Trenkwalder 2023-as Mobilitási Indexe szerint a munkavállalók 46 százaléka lett volna hajlandó a lakóhelyéről elköltözni főként karrierszempontok alapján. Ez 11 százalékponttal magasabb a 2021-es 35 százalékos értéknél.
Alulnézet: a Magyarországon belüli toborzásnak jelentős korlátokat szab a lakhatási költségek emelkedése a nagy ipari központokban és környékükön.
- Az észak-alföldi régió megyeszékhelyeiben (Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza) 2015 és 2020 között például a használt lakások árai 90 százalékkal emelkedtek.
- Eközben a járműipari munkabérek csak 74 százalékkal nőttek Czirfusz Márton „A lakhatás és a debreceni átalakuló munkapiac” című tanulmánya szerint.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
