Bejelentette az Energiaügyi Minisztérium, hogy 2030-ig összesen mennyi új nap- és szélerőmű, illetve energiatároló kapacitásnak enged hálózati csatlakozást.

Miért fontos ez? A tervezett számok összességében azt jelzik, hogy a következő években sokkal kevesebb megújuló energiás kapacitás épülhet csak ki annál, mint amennyire a beruházók építési hajlandóságot mutatnának.

Számokban: az összes beépített napenergiás áramtermelési kapacitás jelenleg 6 gigawatt. Korábban úgy tervezték, hogy 2030-ra lesz ennyi, most 12 gigawattal számolnak hat éven belül.

• A jelenlegi engedélyesek 2028-ig további 5 gigawattot építhetnek ki, az új engedélyre pályázóknak így lényegében 1 gigawattos keret maradhat. Az új igények azonban összesen 5 gigawattra szólnának.
• Szélenergiában csak 330 megawatt a jelenlegi kapacitás, 2030-ra további 670 megawattot terveznek engedni, de a piaci beruházók 2,5 gigawattra kértek volna engedélyt.
• Tárolókból mindössze 20 megawattnál állunk, 2030-ra csak 1000 megawattot (azaz 1 gigawattot) fognak engedélyezni, miközben az ipari beruházók 2,5 gigawattot kívántak kiépíteni.

Felülnézet: az ipari naperőműveknél a korlátot úgy húzták meg, hogy csak azok a beruházások valósulhatnak meg, amelyek 2030-ig csatlakoztathatók az országos hálózathoz.

• A mostani tervezés alapja lényegében az, hogy a hálózat szükségestől sok éve elmaradt fejlesztése felzárkózzon, vagyis addig ne engedjék a kapcsolódást túl sok új kapacitásnak, amíg a hálózat nem képes fogadni az áramtermelést (amely a megújulóknál szezonális és erősen ingadozó is lehet).

Alulnézet: ezzel vélhetően azt szeretnék elkerülni, hogy az ipari nap- és szélerőműveknél is előálljon az a helyzet, amely 2022 végére a felpörgött lakossági napelemes piacon bekövetkezett: a hálózat nem tudta fogadni az új telepítéseket.

• Ott átmeneti betáplálási stopot rendeltek el, majd 2024-től az elszámolási rendszert változtatták meg úgy, hogy sokkal kevésbé érje meg a lakosságnak napelemet telepíteni, ezzel befékezték a piacot.

Mi várható? Az új szabályokból a Portfolio értelmezése szerint kiolvasható az is, hogy az akkumulátorgyárak és a hasonló, nagy energiaigényű új üzemek létesíthetnek a saját ellátásukra ipari naperőműveket, de a feleslegben keletkező áramot nem tölthetik fel az országos hálózatba.

• Az üzem így vagy azonnal elhasználja el az összes termelődő áramot, vagy saját tárolókapacitásba helyezi (ha pedig ezek közül épp egyikből sem tud áramot kapni, akkor vehet a hálózatból, hiszen ahhoz csatlakozhat, csak felfelé nem tud áramot tölteni). Így ezek sem fogják veszélyeztetni a hálózat működését.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegvan a rés a pajzson, engedélyeztethető egy erkélynapelem MagyarországonA telepítéshez egyórányi villanyszerelő munka kell, de más nem, így mostantól akár a társasházi lakóknak is könnyen lehet napelemük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden ötödik házon van napelem a listavezető magyar településenA magyarországi lakások 4 százalékának volt napeleme a 2022-es népszámlálás alapján. A járások közül a budakeszi, a gárdonyi és a pilisvörösvári volt a listavezető.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyorsvonatként robogott a magyar napelemes piac, de a kormány behúzta a féketTöbb mint negyedmillió magyar házon van már napelem, a 2010 után épült nagyobb ingatlanok több mint negyedén, de kizárt, hogy ez a fejlődés folytatódjon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Tech energia kapacitás megújuló energia naperőmű szélerőmű tároló Olvasson tovább a kategóriában