Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?
Visszaesik ugyan a kereskedelmi forgalom a szankcióval sújtott országokkal szomszédos államokban, de egy nemrég megjelent kutatás arra is rámutat, hogy akár előnyt is lehet kovácsolni a helyzetből, ami nem kívánt mellékhatásokhoz vezet.
Miért fontos ez? Az Ukrajna ellen két éve indított támadás után Oroszországra kivetett gazdasági szankciók hatását számos tanulmány próbálta már alaposan felmérni, arról azonban szinte senki sem beszél, hogy milyen előnyök és hátrányok keletkezhetnek a szomszédos országokban.
Számokban: 1966 óta az ENSZ Biztonsági Tanácsa 31 szankciós programot szavazott meg. A The Conversationben ismertetett kutatás 177 olyan ország gazdasági mutatóit elemzi, amelyek szomszédosak, vagy szomszédosak voltak a szankcionált államokkal 1989 és 2015 (tehát még jóval az orosz-ukrán háború kitörése előtt). Ezekben az országokban a kereskedelmi forgalom átlagosan 9 százalékkal esett vissza, miután a szankciókat bevezették.
Alulnézet: a szomszédos országok általában attól szenvednek károkat, hogy a bejáratott kereskedelmi-szállítási útvonalak és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok egy része megszakad. Irak szankcionálása miatt például 21 ország jelzett gazdasági nehézségeket.
A hatások a szomszédos országokban általában negatívak, de a kutatók szerint az sem ritka, ha egy állam viszonylag jól jön ki abból, hogy a szomszédját szankcionálják.
- Miután 1987-ben Haiti ellen gazdasági szankciókat vezettek be, a szomszédos Dominikai Köztársaság importja jelentősen megugrott.
- Ugyanez történt Kenyában, amikor 1992-ben Szomáliát szankcionálták,
- és Albániában is, amikor 1991-ben Jugoszláviát vágták el a nemzetközi kapcsolatoktól.
A kereskedelem ugyanis ilyenkor a szomszédos országokba vándorol, ahonnan az árukat átcsempészik a határon.
A szomszédos ország új otthont adhat azoknak a cégeknek, amelyek a termelésüket a szankciók miatt elköltöztetik, de a nemzetközi kereskedelemben még frontolhat is a szankcionált országnak, azaz felléphet legális vevőként vagy eladóként, miközben az árukat a határon illegálisan átmozgathatja. Kazahsztán és Kirgizisztán oroszországi kereskedelme például növekedett az ukrán háború kitörése óta, ami erre is utalhat.
Közélet
Továbbra is azzal büszkélkedik a kormány, hogy jól jár, aki jól keres
Nem mindegy, hogy szja-visszatérítés vagy állampapír-kamatfizetés, igaz, a szlogen is megváltozott a 2022-es újraindításról a mostani repülőrajtra.
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Kezd látszani, hogy milyen cégeket támogat majd a kormány repülőrajtos programja
Nem a nagyobb segítségre szorulók felhozása, sokkal inkább az lehet a most indult Demján Sándor 1+1 alprogram célja, hogy a jók még jobbak legyenek.
Fontos
Újra sorban állás jöhet a német határokon
Egy hónap múlva kiderül, ki vezeti a következő négy évben a német kormányt. A legesélyesebb jelölt, Friedrich Merz visszaállítaná a határellenőrzést.
Jól hangzik a 8 százalékos banki kamat, de az adó elviszi több mint a negyedét
Elsőre jól hangzanak a banki betétakciók, de 28 százalék az adóteher, és ha befektetési jegyet is kell venni, akkor általában a kockázat is magasabb.
Jól fizet az orosz biznisz, csak lehet, hogy elveszik a profitot
A Raiffeisen kétmilliárd eurós büntetése jól mutatja, hogy milyen könnyen semmivé válhat az Oroszországban maradt nyugati cégek által megtermelt nyereség.
