Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2024. február 5. 09:29 Közélet

A BKK-val összevont vármegye- és országbérlet sem fogja az autósokat vonatra és buszra átülteni

Kormánypárti és ellenzéki politikusok is hangoztatják, hogy ha kevesebbe kerül a közösségi közlekedés, akkor majd többen választják azt az autózás helyett. Erről beszélt Karácsony Gergely főpolgármester, Balogh Samu főpolgármesteri tanácsadó és Lázár János építési és közlekedési miniszter is.

Számokban: Magyarországon az elmúlt években a jelentős infláció ellenére nem nőtt a közösségi közlekedés ára, miközben a benzin vagy éppen az autópályadíj költsége egyre magasabb lett. Ennek ellenére a személyautózás teljesítménye egyre emelkedett.

2011 és 2023 között 1,6-szorosára nőtt a benzin ára, miközben a vasúté nem változott, a helyi közlekedés átlagos jegyára pedig 1,4-szeresére nőtt. Ha csak a fenti ábrán elérhető 2022-ig vizsgáljuk, akkor is a benzin ára nőtt jóval gyorsabban. Mégis, nem hogy az egyre olcsóbb közösségi közlekedésre szállnának át az emberek, hanem egyre többet autóznak.

Mit mond a tudomány? A közlekedési szakirodalomban evidencia, hogy nem fogják tömegek letenni autóikat csak azért, mert olcsóbb a közösségi közlekedés.

  • Az olyan olcsó, a használattó független országbérletek, amilyen a német 9 eurós jegy volt, egy dolgot értek el: sokkal többet utaztak az emberek. Egy tudományos elemzés szerint az összes megtett út 16 százaléka létre sem jött volna a 9-Euro-Ticket nélkül.
  • Az ingyenesség sem tudja jelentősen csökkenteni az autóhasználatot. Hessen tartományban 2018-tól tették a közalkalmazottaknak ingyenessé a közösségi közlekedést, korábban körülbelül 60 százalékos kedvezményük volt a bérletekre. A tanulmány szerint az autóhasználat 2015 és 2019 között 22-ről 23 százalékra nőtt. De az ingyenesség hatására még többet tömegközlekedtek. 
  • Bécsben és Bonnban napi egy euróra csökkentették a havi közösségi közlekedési bérletek árát, az évi 365 euró jelentős csökkentés volt a korábbi 449 euróhoz képest. Mégsem volt érdemi hatása a közlekedési módok közötti megoszlásra.

Mikor tennék le az autójukat az emberek? A fő probléma, a színvonal, az eljutási idő, a járatsűrűség, a kiszámíthatóság – és ezekben nem hogy előre, inkább hátralépést hoz a mostani megállapodás a BKK és a vármegye-, illetve országbérletek új rendszerével. Mindennek talán ahhoz is köze lehet, hogy negyven évesek a vonatok, és a magyar vonatok késnek az egyik legtöbbet Európában, ráaádsul Románia mellett Magyarországon a legörgegebbek a vonatok az EU-ban. A fővárosi agglomerációban 50-60 éves HÉV-ek közlekednek. 

Különösen nehéz feladat az ingyenes cégautókból bárkit közösségi közlekedésre átültetni, márpedig a főváros térségében minden ötödik autóval megtett kilométer ilyen. A nagy bérletmegállapodás a vállalati autókat ingyen használónak semmiféle motivációt nem jelent.

Kieső források: Azt ugyan még nem tudni pontosan, hogy mennyivel, de biztosan kevesebb forrás lesz vonatra, buszra és metróra. Becslésünk szerint 20 milliárd forintos nagyságrenddel csökkenhetnek a bevételek országos szinten, ami tovább fokozza az ágazat eleve meglévő forráshiányát, a hiányzó beruházásokat még kevésbé lehet elvégezni.

Kezeletlen veszteségek nem csak nálunk, Németországban is mutatkoznak: 2024-re 4,3 milliárd forintosra emelkedik a Deutschlandticket miatt a közösségi közlekedési szolgáltatók vesztesége a várakozások szerint. A kezdetben tervezett 2023-2024-es 6 milliárd eurós állami támogatás is kevés lesz, 400 millió eurót még mindig nem tudják miből finanszírozzanak.

Várható hatások: Az új tarifarendszertől az várható, hogy több lesz az utazás, csakhogy az már nem, hogy csökken érdemben az autóhasználat. Ahogy a német 9 eurós jegy kapcsán korábban bemutattuk: a közel ingyenes, vagy nagyon olcsón elérhető közösségi közlekedési tarifrarendszerek hatására akik korábban is autó nélkül utaztak, még többet használják a vonatokat, buszokat. Olyan azonban hogy valaki emiatt tegye le az autóját, csak elvétve fordul elő. Ezt támasztják alá a német adatok is, ahol hiába nőtt meg a közösségi közlekedés teljesítménye, az autózásé érdemben nem csökkent.

Töltsd ki olvasói felmérésünket, 5 percig tart és teljesen anonim!

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet budapest-bérlet közösségi közlekdés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. június 21. 08:59 Közélet, Világ

Egyre messzebb kerül Európa a saját akkuipar kiépítésétől

A kínai versenytársak és az amerikai állami támogatások miatt szenvednek az európai szereplők, megrendeléseket buknak és beruházásokat halasztanak el.

Stubnya Bence
2024. június 20. 13:50 Élet, Közélet

Cserben hagyják Nagy Mártont a nagy állampapírkamatokat bezsebelő magyarok

Idén a lakosság egy része jelentős kamatjövedelemhez jut állampapírok után, de a többségük nem költeni akar belőle, ahogy a kormány szeretné, hanem újra befektetné.

Torontáli Zoltán
2024. június 19. 06:00 Élet, Közélet

Inkasszóval és késlekedéssel szorítja a pénzügyi hurkot Budapesten a kormány

Eddig 30 milliárd forintot inkasszált a kincstár az állammal perben álló fővárostól, amely a neki járó uniós pénzek jelentős részéhez azért nem jut hozzá, mert a pályázatokat nem írták ki.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.