A BKK-val összevont vármegye- és országbérlet sem fogja az autósokat vonatra és buszra átülteni
Kormánypárti és ellenzéki politikusok is hangoztatják, hogy ha kevesebbe kerül a közösségi közlekedés, akkor majd többen választják azt az autózás helyett. Erről beszélt Karácsony Gergely főpolgármester, Balogh Samu főpolgármesteri tanácsadó és Lázár János építési és közlekedési miniszter is.
Számokban: Magyarországon az elmúlt években a jelentős infláció ellenére nem nőtt a közösségi közlekedés ára, miközben a benzin vagy éppen az autópályadíj költsége egyre magasabb lett. Ennek ellenére a személyautózás teljesítménye egyre emelkedett.
2011 és 2023 között 1,6-szorosára nőtt a benzin ára, miközben a vasúté nem változott, a helyi közlekedés átlagos jegyára pedig 1,4-szeresére nőtt. Ha csak a fenti ábrán elérhető 2022-ig vizsgáljuk, akkor is a benzin ára nőtt jóval gyorsabban. Mégis, nem hogy az egyre olcsóbb közösségi közlekedésre szállnának át az emberek, hanem egyre többet autóznak.
Mit mond a tudomány? A közlekedési szakirodalomban evidencia, hogy nem fogják tömegek letenni autóikat csak azért, mert olcsóbb a közösségi közlekedés.
- Az olyan olcsó, a használattó független országbérletek, amilyen a német 9 eurós jegy volt, egy dolgot értek el: sokkal többet utaztak az emberek. Egy tudományos elemzés szerint az összes megtett út 16 százaléka létre sem jött volna a 9-Euro-Ticket nélkül.
- Az ingyenesség sem tudja jelentősen csökkenteni az autóhasználatot. Hessen tartományban 2018-tól tették a közalkalmazottaknak ingyenessé a közösségi közlekedést, korábban körülbelül 60 százalékos kedvezményük volt a bérletekre. A tanulmány szerint az autóhasználat 2015 és 2019 között 22-ről 23 százalékra nőtt. De az ingyenesség hatására még többet tömegközlekedtek.
- Bécsben és Bonnban napi egy euróra csökkentették a havi közösségi közlekedési bérletek árát, az évi 365 euró jelentős csökkentés volt a korábbi 449 euróhoz képest. Mégsem volt érdemi hatása a közlekedési módok közötti megoszlásra.
Mikor tennék le az autójukat az emberek? A fő probléma, a színvonal, az eljutási idő, a járatsűrűség, a kiszámíthatóság – és ezekben nem hogy előre, inkább hátralépést hoz a mostani megállapodás a BKK és a vármegye-, illetve országbérletek új rendszerével. Mindennek talán ahhoz is köze lehet, hogy negyven évesek a vonatok, és a magyar vonatok késnek az egyik legtöbbet Európában, ráaádsul Románia mellett Magyarországon a legörgegebbek a vonatok az EU-ban. A fővárosi agglomerációban 50-60 éves HÉV-ek közlekednek.
Különösen nehéz feladat az ingyenes cégautókból bárkit közösségi közlekedésre átültetni, márpedig a főváros térségében minden ötödik autóval megtett kilométer ilyen. A nagy bérletmegállapodás a vállalati autókat ingyen használónak semmiféle motivációt nem jelent.
Kieső források: Azt ugyan még nem tudni pontosan, hogy mennyivel, de biztosan kevesebb forrás lesz vonatra, buszra és metróra. Becslésünk szerint 20 milliárd forintos nagyságrenddel csökkenhetnek a bevételek országos szinten, ami tovább fokozza az ágazat eleve meglévő forráshiányát, a hiányzó beruházásokat még kevésbé lehet elvégezni.
Kezeletlen veszteségek nem csak nálunk, Németországban is mutatkoznak: 2024-re 4,3 milliárd forintosra emelkedik a Deutschlandticket miatt a közösségi közlekedési szolgáltatók vesztesége a várakozások szerint. A kezdetben tervezett 2023-2024-es 6 milliárd eurós állami támogatás is kevés lesz, 400 millió eurót még mindig nem tudják miből finanszírozzanak.
Várható hatások: Az új tarifarendszertől az várható, hogy több lesz az utazás, csakhogy az már nem, hogy csökken érdemben az autóhasználat. Ahogy a német 9 eurós jegy kapcsán korábban bemutattuk: a közel ingyenes, vagy nagyon olcsón elérhető közösségi közlekedési tarifrarendszerek hatására akik korábban is autó nélkül utaztak, még többet használják a vonatokat, buszokat. Olyan azonban hogy valaki emiatt tegye le az autóját, csak elvétve fordul elő. Ezt támasztják alá a német adatok is, ahol hiába nőtt meg a közösségi közlekedés teljesítménye, az autózásé érdemben nem csökkent.
Töltsd ki olvasói felmérésünket, 5 percig tart és teljesen anonim!
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
