A béremelés kevés, de még ez a kevés sem jut el mindig a tanárokhoz
Bár az átlagosan 32 százalékos tanárbéremelés távolabbról nézve is inkább csak némi korrekciónak nevezhető, egyéb problémák is felmerültek: a béremelést lenyelheti a tankerület, sokan alig kaptak többet, és bérfeszültségek jöttek létre.
Számokban: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) saját nem reprezentatív felmérése szerint a válaszadók
62,9 százaléka nem kapott magasabb fizetést, mint a neki járó minimum,
14,1 százalék valamivel többet kapott, de nem annyit, mint amire számított,
és 23 százalék kapott annyit, amire számított.
A válaszadók átlagos bruttó bére az emelések után 564 200 forint volt. Ez elmarad a diplomás átlagbér 72 százalékától.
A fenti – Népszavában közölt – eredményeket 1253 válaszból összegezte a szakszervezet, míg a köznevelésben durván 140 ezer pedagógus dolgozik. Az eredmények nem általánosíthatók, egyéb pontosabb adatok híján mégis van információ értékük.
Alulnézet: A Hvg.hu-nak nyilatkozott olyan tanár, akinek összesen 3 százalékkal nőtt a fizetése tavalyhoz képest, vagyis reálértéken minimum 15 százalékkal csökkent.
Egy másik tapasztalt pedagógusnál teljesült a 32 százalékos emelés, így 40 pályán töltött év után átlépte a nettó 400 ezres fizetést.
Háttér: Az emelés a státusztörvény végrehajtásához kapcsolódik, és a kormány december 29-én hirdette ki. Leegyszerűsítve a tavaly novemberben kiutalt bér 32 százalékkal nőne januárra – megjegyzendő, hogy közben 2024-re a minimálbér 15, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedik.
A pályakezdő tanárok (gyakornokok) esetében a 2023. novemberi bruttó 400 ezer forintos garantált fizetés 32,2 százalékkal emelt összege 528 800 forint. Kedvezmény nélkül nettóban 351 600 forintot vihetnek haza. (Ez a 25 év alattiaknak járó szja-mentességgel majdnem 440 ezer forint.)
A pedagógus I.-es besorolás alsó, jogszabályban rögzített határa a gyakornoki fix bérnél mintegy 10 ezer forinttal magasabb, bruttó 538 ezer forint.
A II-es kategóriánál a minimum 555 ezer forint, mesterpedagógusnál (II-es kategóriában eltöltött minimum hat év és szakvizsga után) pedig 630 ezer forint.
A bér ennél lehet több, a minisztérium például további 2-4 százalékkal honorálná bizonyos tantárgyak esetében a mesterfokozat meglétét. De erre a többletre nincs garancia.
Igen, de egyrészt nem tudni, hogy miért kap valaki minimumot és kinél emelik a határ fölé a bért, ráadásul a gyakornok jelentősebb emelése bérfeszültséget eredményez.
Másrészt még a 32 százalékos átlagos béremelés sem a tanárnak kifizetett bérre, hanem a tankerületeknek biztosított bértömegre.
A tankerületeknek viszont tág költségvetési mozgástere van.
Mit mond a kormány? Elismert egyes problémákat. Rétvári Bence, a belügyminisztérium államtitkára beszélt arról, hogy
“vannak olyan iskolai fenntartók, amelyek a béremelésre kapott összeget nem teljesen arra fordítják”,
valamint “kaptak többféle jelzést az elmúlt napokban olyan helyekről, ahol nem az átlagbért biztosítják, hanem csak a bérsávok alsó szintjére emelik a fizetést”.
De “ez helytelen, mert kötelességük az utolsó forintot is a tanároknak kifizetni.”
A tankerületeket és a nem állami fenntartókat a Magyar Államkincstár ellenőrzi.
Tágabb perspektíva: a KSH szerint a pedagógusok bruttó átlagkeresete 2021-ben 62, 2022-ben pedig 60 százaléka volt a diplomás átlagkeresetnek. Korábbi kormányzati nyilatkozat szerint 2024-ben a diplomás átlagbérek 72 százalékéra kellene emelkednie a pedagógusok átlagkeresetének, hogy aztán 2025-re elérje a 80 százalékát, az EU felé tett vállalásoknak megfelelően.
A diplomás átlagbér 72 százaléka bruttó 700 ezer forintos pedagógusi átlagbért jelentene.
A PDSZ a 2025-ös 80 százalékos célarányt is vitatja. Az OECD-átlag közel 100 százalék.
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.