Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2024. január 8. 16:44 Közélet

Egyre több honvédelmi ismeret, egyre kevesebb művészettörténet: így zajlik a NAT végrehajtása

Néhány nap leforgása alatt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nyilvános állásfoglalásban, míg pár tucat civil a Szépművészeti Múzeum előtt tartott demonstráción tiltakozott az ellen, hogy 2024-től megszűnik az állami iskolákban az eddig választható művészettörténeti tantárgy, és többé érettségizni sem lehet belőle. Ilyen 1956 óta először lesz Magyarországon. Az MTA művészettörténészei szerint a kivezetés átgondolatlan és ártalmas, a demonstrálók a változtatást a “Hogyan legyünk könnyen, gyorsan hülyék?” kérdésre adott válaszként interpretálták, és Renoir-t idézték: “A művészet tehetetlen, ha az, akinek alkot, vak.”

A kérdés persze ennél bonyolultabb. 

A nagy beolvasztás 

A művészettörténet tantárgy kivezetése nem mostani döntés, hanem a Nemzeti Alaptanterv (NAT) legutóbbi átalakításának következménye, ha úgy tetszik, végrehajtása. Ennek megfelelően a téma már akkor, a 2010-es évek végén előkerült a közbeszédben, és a művészettörténészek, történészek, filozófusok már akkor felemelték hangjukat az új koncepció ellen. Ennek a koncepcióváltásnak esett lényegében áldozatul az önálló mozgókép- és médiaismeret tantárgy is, ami szintén kiszorul a középiskolai alaptantervből, bár érettségizni lehet még belőle.

A friss NAT lényegében – és elvileg – úgy olvasztotta be a fenti két önálló tantárgy legfontosabb elemeit a vizuális kultúra nevű tantárgyba, hogy annak tartalmát egyszerűsítették és visszavágták. Egyes kritikusok szerint ebben ideológiai okok is vezérelték a döntéshozókat, mások azt mondják, a diákok óraszámterhelés-csökkentésének estek inkább áldozatul, mint könnyen és csöndben elengedhető tudományágak. 

Mindenesetre az új NAT és a hozzá készült szakmai útmutatás a 4-10. évfolyamon heti egy, később nulla órát szán vizuális kultúrára, amit alapvetően egy képességfejlesztő, interaktív – aktív tanulás címszó alatt –, élményszerű – jelenségalapú és felfedezéses tanulás címszó alatt – tantárgyként képzel el, aminek fókusza a vizuális jelenségek átélése, vizuális kommunikációs készségek fejlesztése.

Kulturális tudatosság

A koncepcióváltásnak kifejezett célja volt, hogy a művészettörténet tényszerű és kronologikus tárgyalása ne kapjon helyet a tananyagban, ehelyett “a magyar és egyetemes kultúrkincs” ismeretanyagát projekt- és problémaalapon sajátítsák el a diákok, a “kreatív alkotás” és a “kulturális tudatosság” kompetenciáinak fejlesztése mentén. Utóbbi, kissé furcsa szókapcsolat egyébként a magyarság kulturális gyökereinek vizuális ismeretanyagát jelenti elsősorban.

Tehát a változtatással éppen annak deklarálása maradt el a tantervből, hogy létezik egy minimális elsajátítandó egyetemes-európai művészettörténeti tényanyag. De tény az is, hogy a 9.-10. évfolyamon heti egyszer 45 percben oktatott tárgyba nyilvánvalóban csak minimálisra redukált tananyag férhet bele. 

Árulkodó ugyanakkor, hogy a művészettörténeti ismeretek alkalmazása a vizuális kultúra tantárgy középszintű érettségi vizsgakövetelményeiből is jobbára hiányzik, ahogy felismerendő konkrét műtárgylista is csak az emelt szinthez kapcsolódik. Nézzük, mi maradt:

  • Vizuális kultúra érettségin közép szinten elvárás “egy tárgyról leolvasható információk ismerete és használata az elemzés során, különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok (pl. épület, építmény) funkció- és formaelemzése”, míg emelt szinten elvárás “tárgyak, objektumok elemzése során adekvát vizsgálati szempontok árnyalt alkalmazása.”
  • A művészet nagy stíluskorszakainak ismerete közép szinten is követelmény, de míg emelt szinten fel kell ismerni “ismert alkotók személyes stílusjegyeit példák alapján”, addig közép szinten csak művészettörténeti korszak-besorolást kell végezni ismeretlen művön.
  • Lényegében a fenti három “tétel” fedi le a művészettörténetet a vizuális kultúra érettségin belül, amiben ugyanilyen vagy nagyobb súllyal szerepel még rajzolás, vizuális nyelvi formák ismerete.

Művészettörténetből egyébként nem érettségiztek kiemelkedően kevesen az elmúlt években: több tucat iskoláról és 100-150 diákról van szó országszerte. A szintén az új NAT-ban gyökerező és a középiskolákban egyre több formában jelen lévő hazafias és honvédelmi nevelés jelentős kormányzati fejlesztésének köszönhetően például honvédelmi ismeretekből 2022-ben 252-en érettségiztek, 2023-ban viszont már közel 400-an.

Mostantól a művészettörténészi, muzeológus pálya iránt érdeklődő diákok elesnek attól a lehetőségtől, hogy érettségivel plusz pontot szerezzenek további tanulmányaikhoz, és az a kevés állami fenntartású iskola, amelyik akarna, sem taníthat művészettörténetet. 

Mi az alap?

A Magyar Tudományos Akadémia művészettörténészei, egészen pontosan a Filozófia és Történettudományok Osztályán belül működő Művészettörténeti Tudományos Bizottság – mintegy 30 tudós, MTA-tag, kandidátus – a fenti okokból szólította fel ismét a döntéshozókat a megszüntetés visszavonására. A tudósok szerint az igazi probléma az, hogy ezzel a kivezetéssel és tantárgy-egybeolvasztással

  • a “képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy az nem szerves része az általános műveltségnek.”
  • Ráadásul “minthogy ezzel párhuzamosan a film- és médiaismeret oktatását is kivezetik a tantervből, a vizuális kultúra története és kortárs gyakorlata és elmélete teljességgel kívül kerül a gimnáziumi ismeretanyagon.”
  • Továbbá “a művészetek történetének ismerete elősegíti az egyetemes, európai és nemzeti művészeti örökség tudatos gondozását, építészeti, festészeti, szobrászati, iparművészeti, fotóművészeti örökségünk fenntartását és ápolását. Ennek az ismeretanyagnak a kiiktatása az általános műveltség köréből nemzeti művészeti örökségünk lebecsülését is jelenti, végső soron kulturális versenyképességünk meggyengüléséhez vezet.”

Ez elhozza az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV) művészettörténeti fordulóit – mellékszál, de egyes hírek szerint a Honvédelmi minisztérium OKTV-versenyeket szeretne rendezni honvédelmi ismertekből –, a művészettörténeti egyetemi képzésre jelentkezők számának csökkenését, ami pedig veszélyezteti az oktatás színvonalát és a muzeológiai szakember-utánpótlást. 

A Népszava tudósítása szerint a tüntetésen György Péter esztéta a fent említett tüntetésen felszólva azt mondta: a tantárgy középiskolai kivezetése “alapjában véve kétségbe vonja a múzeumok legitimitását.” 

Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő egy kormányközeli lap hasábjain pedig “egy konzervatív érveléssel” karolta fel az ügyet, ugyanis szerinte a művészettörténeti lexikális tudás “a civilizációnk egyik alapja”. A párt aláírásgyűjtésbe is kezdett a művészettörténet önálló tantárgyának megmaradásáért.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet művészet NAT oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2025. február 14. 06:09 Közélet, Vállalat

A szétadóztatott magyar webáruházak nem bírják a nemzetközi versenyt

Miért tud egy cseh, román vagy lengyel kereskedő jobb feltételekkel Magyarországra szállítani, mint egy magyar? Miért nem fordítva következett ez be?

Bucsky Péter
2025. február 12. 06:06 Közélet

Nem veszít semmit a kormány a mini Dubaj elengedésével, a NER annál többet

A gazdaságot a választásokig úgysem pörgette volna fel a projekt, a költséges közlekedési fejlesztésekkel pedig aligha fog most már sietni a kormány.

Jandó Zoltán
2025. február 11. 16:40 Élet, Közélet

Védjegyharc indult Bindzsisztánért, és nem biztos, hogy lesz vesztes

Majka és egy budapesti vállalkozó is levédetné a „bindzsisztán” kifejezést. Előfordulhat, hogy a hivatal mindkét esetben pozitív döntést hoz.

Fontos

Gergely Péter
2025. február 16. 06:07 Pénz

Itt a bankszámladrágulás szezonja, de több tízezer forintot is meg lehet spórolni

Nemcsak az olcsóbb számlacsomagok miatt éri meg sokak számára váltani, hanem az új ügyfeleknek járó 30-50 ezer forintos ajándékpénzek miatt is.

Kiss Péter
2025. február 15. 06:00 Pénz

A német gazdaság válságban van, mitől szárnyal mégis a tőzsde?

A német gazdaság tavaly és tavalyelőtt is visszaesett, a tőzsde mégis emelkedett 50 százalékot. Az okok a magyar befektetőknek is ismerősek lehetnek.

Vámosi Ágoston Váczi István
2025. február 14. 17:21 Világ

Nem biztos, hogy közelebb vagyunk a békéhez, mint az év elején

Trump mielőbb lezárná a háborút, az orosz követelések azonban elfogadhatatlanok Ukrajna számára, így a békével kapcsolatos remények túlzottnak tűnnek.