Tucatjával menesztett kórházigazgatók, egyre türelmetlenebb beszállítók, a bérnővéri rendszer kivezetése – forró a levegő az év végén az egészségügyben. Miközben a kórházi várólisták egyre hosszabbak lettek, az orvosi eszközök fogyatkozni kezdtek, ahogy az ápolók, nővérek száma is.

Két országos intézet vezetőjét, 7 megyei és 15 városi kórház igazgatóját meneszti pozíciójából december 31-i hatályba lépéssel Pintér Sándor belügyminiszter. A távozó vezetők között vannak, akiket nyugdíjaznak, de többeket nem a koruk miatt állítanak fel a vezetői székből, az indok a kórházi gazdálkodás hiányossága. Idén történelmi rekordok dőltek a kórházak tartozásállományát tekintve: az összeg már nyáron (a négy orvosi egyetemet nem is számolva) elérte a 70 milliárd forintot, mindent összevetve 2023 októberében a számítások szerint nagyjából 123 milliárdos tartozást halmoztak fel a kórházak a beszállítókkal és egyéb partnerekkel szemben. 

” Mi már az év elején szóltunk, hogy ebből gondok lesznek, januárban rögtön egy 14 milliárdos adósságnövekedést láttunk. A kormányzat nem hallgatott ránk, a nyáron, amikor jeleztük, hogy ebből eszközhiány lesz, kiadtak egy nyilatkozatot, hogy nincs eszközhiány” – idézte fel Rasky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy kórházban ezrével használnak különböző eszközöket, melyek egy ponton,

ha a beszállító nem lesz kifizetve, nem érkeznek meg.

“Bizonyos eszközöket bizonyos helyzetekben lehet helyettesíteni, de amikor az orvos nyúl érte, és nincs ott, azért az nehézzé teszi a gyógyítást. Idén az eszközhiány miatt már jó néhány műtét elmaradhatott, amit a kórházak soha nem fognak beismerni” – véli.

A kórházi tartozások kiegyenlítésére az állam több mint 90 milliárd forintot adott, ugyanakkor ebbe a rendszerbe büntető-jutalmazó pontok is kerültek, így az, hogy egy kórháznak tartozása van, önmagában nem jelentette azt, hogy az állam ki is menti. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által közzétett adatbázisban szerepel, hogy melyik kórház milyen összegű támogatást kapott, azt viszont nem tartalmazza, hogy a tartozásállománynak mekkora részét fedezik. A probléma azzal, hogy a helytelen gazdálkodást bünteti az állam, hogy a beszállítónak igazából ahhoz nincs köze, hogy hogyan gazdálkodik a megrendelő, ő a megrendelést teljesíti, majd utána hoppon marad, ráadásul ennek egy teljes beszállítói láncra van hatása.

Az alábbi grafikonon látszik, hogy az arányaiban legkevesebb támogatást kapott kórház, a kaposvári Kaposi Mór Oktatókórház is masszív adósságállományt görgetett maga előtt, mely közel kétmilliárd forintra rúgott.

“A gyártók nagy része, akiktől a beszállító szerzi a megrendelés teljesítéséhez szükséges felszerelést, külföldi. Ők nem igazán értik, hogy mi a helyzet Magyarországon, a business-to-business viszonyokban nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy nem fizetik ki őket. Persze a magyar cégek próbálják elmagyarázni, hogy mi a helyzet, ezt meg a gyártó vagy elhiszi, vagy nem, egy ponton eljöhet az, hogy inkább nem szállítanak.”  – mondja Rásky.

A kórházigazgatók tömeges felmentése magával hozta a találgatásokat is, hogy mi lehet a kirúgás mögötti ok. Néhány esetben az igazgatók elérték a nyugdíjkorhatárt, míg más esetben – a Belügyminisztérium szerint – a nem megfelelő gazdálkodás miatt kell távozniuk, ugyanakkor a kirúgottak között ott van az a Bucsi László is, aki a Covid-járvány idején megtörte a nyilatkozati tilalmat, és beszélt arról, hogy a lélegeztetőgépre kerülő betegek 84 százaléka nem éli túl a fertőzést.  A gazdasági okok miatti kirúgást ugyanakkor Rásky is megerősítette a G7-nek. 

A kirúgott igazgatók által vezetett kórházakban egyébként 3 olyan intézmény is van, melynek tartozásállománya meghaladja az egymilliárd forintot: a dunaújvárosi, a békéscsabai és a tatabányai. Békéscsaba 2 milliárdnál is több tartozást halmozott fel, de a teljes listát nézve tulajdonképpen ezek nem kirívó számok, a tartozások között van tízmilliárdnál is nagyobb tétel (ez a Debreceni Egyetemhez köthető)

De mire megy el ez a rengeteg pénz? A gyógyszerek, orvostechnikai eszközök mindenhol komoly költséget jelentenek, ugyanakkor az energiaárak elszállásával az üzemeltetési költségek is jelentősen megnőttek. A budapesti kórházakat július 1. óta a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) üzemeltei, januártól pedig az összes kórháznak ők látják el az üzemeltetési feladatait. “Van tudomásom olyan  kórházról, ahol a tartozás 40 százaléka a KEF-nek áll fenn, ha ott kapnak egy 30 százalékos támogatást, akkor még az állami szereplőt sem tudták kifizetni, nem hogy a piaci beszállítókat.” – árnyalja a képet Rásky.

“A tavalyi évet megelőzően az volt az adósságoknál az „ökölszabály”, hogy a tartozások legalább fele az orvostechnikai beszállítók felé állt fenn, és nem volt az intézményeknek rezsitartozásuk. Tavaly év végén már arról beszélt Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója, hogy belépett a rezsitartozás is a tételek közé. Mivel nincsenek adósságszerkezeti adataink, az előfeltételezésünk az, hogy a mi lejárt követeléseink teszik ki a lejárt adósságok legalább 60 százalékát, kétharmadát. Ennek mond némileg ellent, hogy van olyan nagy kórház, amelynél 40 százalékot tesz ki az üzemeltetésből eredő ill. a BV-vel szembeni tartozásállomány. Mindenestre, bár nincs még pontos adatunk, egyes orvostechnikai cégek visszajelzései alapján nem ritka, hogy a mostani adósságrendezés során csak a lejárt követeléseik negyedét-harmadát kapták meg. Üdítő kivételnek számít egy kisebb szolgáltatótól kapott információ, amely szerint – kellő utánajárással és „sírással” – hozzájutott a követelései 60 százalékához.” – tette hozzá Rásky László.

A KEF megjelenése a kórházüzemeltetésben könnyebbség az intézményeknek abból a szempontból, hogy az így jelentkező költséget nem a kórháznak, hanem a központi költségvetésnek kell majd állnia, ugyanakkor nem meglepő módon itt is ismerős  cégekbe botlani: a takarítást például az a B+N Zrt. végzi majd a kórházakban, ami két év alatt szinte a semmiből több tízmilliárdos profitot ért el. Ez még NER viszonylatban is soknak számít, az állami milliárdokkal kitömött építőiparban is csak két cég tudott ennél magasabbat: a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László Duna Aszfaltja, illetve az Orbán Viktornak túrát szervező Garancsi István Market Zrt-je.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet egészségügy kórház tartozás Olvasson tovább a kategóriában