Nem tud úgy táncolni Ukrajna, ahogy Orbán Viktor fütyül
Jó ideje nem barátságos Ukrajnával, most azonban új szintre emelte ezt a magyar kormány az ország uniós csatlakozási tárgyalásának blokkolásával.
Mi történt? Az utóbbi három napban a magyar miniszterelnök több nyilatkozatában, megnyilvánulásában is egyértelművétette: megvitatni sem akarja a decemberi uniós csúcson, hogy elkezdődhessenek Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai.
Idézet: „Mi nem azt javasoljuk, hogy vitassuk meg, utána pedig állapítsuk meg, hogy nem értünk egyet, hanem hogy ne tűzzük napirendre.”
Orbán Viktor ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy „az ukrán mezőgazdaság beemelése az európai mezőgazdasági rendszerbe tönkre fogja tenni százezrével a magyar gazdákat”.
Előzmények: a magyar kormány hosszú ideje nem járul hozzá az ukrajnai fegyverszállítások uniós finanszírozásához az OTP elleni ukrán fellépésre hivatkozva.
Hiába vette le feketelistájáról a magyar bankot az ukrán korrupcióellenes ügyészség, Szijjártó Péter külügyminiszter – nem pontosított – garanciát akar, hogy nem kerülhet vissza.
Egy másik visszatérő kifogás a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás ellehetetlenítése volt, Ukrajna a jelek szerint ebben is enged, a parlament pár nap múlva szavazhat erről.
Felülnézet: ezek után szintlépés a magyar kormány álláspontja, már nem hivatkozik feltételekre: szerinte Ukrajna felkészületlen, az Európai Bizottság pedig nem készítette elő a szóban forgó döntést, így szavazni sem lehet róla.
Igen, de: Orbán hivatkozott még a törökökkel nagyon régen megkezdett, de aztán teljesen megfeneklett csatlakozási tárgyalásokra is mint kerülendő példára.
Bár a két eset teljesen más, az ukrán tárgyalások is nagyon hosszúnak ígérkeznének, 2030 előtt biztosan nem reális az ország uniós csatlakozása.
Alulnézet: rengeteg ukránban a reményt őrizné meg a tárgyalási folyamat elindulása. Nemrég volt az Euromajdan tízéves évfordulója: a tüntetők azt követően kergették el az oroszbarát Janukovics elnököt, hogy elutasította az uniós társulási egyezmény aláírását.
Nagyon nyomott jelenleg a hangulat Ukrajnában: a nyári offenzíva alig ért el valamit, ismét az oroszok támadnak, és mindenki tart egy újabb téli rakétatámadás-sorozattól az energetikai infrastruktúra ellen.
A magyar viszonyuláson már aligha lepődnek meg, de sokkolta őket, hogy az ukrán konkurenciára panaszkodó helyi fuvarozók hetek óta blokád alá vonták a határátkelőket a legszorosabb szövetséges, Lengyelország felől.
Egy másik, eddig megbízható szövetséges, az Egyesült Államok további segítségét a kongresszusi csaták akadályozzák, a katonai segélyekre szánt jelenlegi keret az év végéig elfogy.
Számokban: rövid távon az fáj leginkább Ukrajnának, hogy Magyarország az 50 milliárd eurós uniós segélykeretet is blokkolja. Igaz, ezért más tagállamok sem lelkesednek egyelőre.
Fegyvervásárlásra 20 milliárd eurót költhetne Ukrajna egy másik uniós keretből. Az említett módon ennek is keresztbe feküdt a magyar kormány.
Az EU döntéshozói abban reménykedtek, hogy a 22 milliárd eurónyi visszatartott magyar uniós pénz kezdődő folyósítása megpuhítja a kormányt, de ennek pont az ellentéte történt.
Tágabb kontextus: ez a Politico forrásai szerint sokkhatást váltott ki Brüsszelben. Ha a források felszabadítása sem változtat a magyar állásponton, egyre nehezebb megérteni, miért mozog a kormány a háborús agresszor Oroszország érdekeivel szinkronban.
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.