Párizsban idén szeptember 1-jén betiltották a bérlehető e-rollereket. Bécsben ha nem viszik vissza a kijeölt parkolóhelyre, akkor csak büntetés után adják vissza a cégnek a járműveket. Az e-roller megítélése ugyanis igen megosztó: egyesek a zöld és fenntartható városi közlekedést látják benne, mások szerint viszont veszélyes, szennyező és talán a legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy a járdákon szétdobálva még a gyalogosoknak is útban van.
A legtöbb városban ma már mobilitási pontokat hoztak létre, és elvileg csak itt lehet ezeket az eszközöket leparkolni, a gyakorlatban azonban kevés helyen sikerül betartani a szabályokat. Így van ez Budapesten is, ahol a fővárosi önkormányzat, a kerületek és a BKK háromszögében alapvetően büntetés nélkül ússzák meg az e-rollert bérbeadó cégek, hogy az eszközeiket nem a megfelelő helyre viszik a felhasználók.
Cikkünkben bemutatjuk, hogy
Nem sokat lehetett tudni arról, hogy hány közösségi e-roller található a fővárosban, az üzemeltető cégek nehezen elérhetők, a honlapokon nehéz megtalálni az információkat. A BKK kérdésünkre azonban megadta az első félévében a rollerek és az utak számát – ez alapján tényleg nagyon sok lett a kétkerekű eszközből.
Ma már 11 ezernél is több e-roller van a budapesti utakon, ezekkel júliusban 490 ezer utat tettek meg. Ez önmagában nem mond sokat, de ha azt nézzük, hogy a legutóbbi adatok szerint 5500 taxi van a fővárosban, akkor szembetűnő lesz,
hogy ma már több mint kétszer annyi megosztós e-roller van a főváros útjain, mint taxi.
A havi félmillió utazási darabszámot érdemes azzal is összevetni, hogy a BKK Bubi közösségi kerékpárjaival is ugyanennyi utat tesznek meg – csakhogy azt kibocsátásmentesen, és a BKK-nak évente közel félmilliárd forint árbevételt generálva.
Az e-rollerek adatait a közösségi közlekedés 2022-ben havi 112 millió utazásához is lehet hasonlítani. Így a megosztós e-rollerek ma már érezhető utasszámot vonnak el a közösségi közlekedéstől. Merthogy ezek nem az autózástól csábítanak el utasokat alapvetően, hanem a jóval kevésbé szennyező gyaloglástól és a közösségi közlekedéstől – erről korábban részletesen itt írtunk. Kivételként a rossz tömegközlekedésű városokat lehet említeni, ott akár lehet az e-roller a ritkás közösségi megállók eszköze.
A fővárosban elérhető négy e-rolleres bérbeadó vállalkozás közül a Whoosh csak 2023 tavaszán indult, a Tier pedig nem adta le a törvényileg kötelező határidőig a pénzügyi beszámolóját. Így csak a Lime és a Bird-öt üzemeltető Vilii Fly Kft. pénzügyi adatai érhetők el 2022-re. Előbbi 3 milliárd forint, utóbbi 221 millió forint árbevételt ér el az országos bérbeadással. Feltételezve, hogy a Tier is hasonlóan növekedett, mint a két másik cég, 4-5 milliárd forint lehetett 2022-ben az árbevételük, aminek 70-80 százalék származhatott Budapestről, így
3,5-4 milliárd forint lehet a fővárosi e-roller-bérbeadás éves árbevétele.
Ezt érdemes azzal összevetni, hogy a BKK 2022-es jegy- és bérletbevétele 56 milliárd forint volt. Az ennek közel tizedét kitevő e-roller bérbeadás jól mutatja, hogy mennyivel drágább az e-rollerezés egyrészt, hiszen csak a forgalom fél százalékát adja.
A piacot egyértelműen a Lime dominálja, az árbevétel közel 70 százalékát ők adhatták. Eredményesen is csak ők tudtak működni: a 2022-es 125 millió forintos profit 4 százaléka volt az árbevételnek.
A BKK 2022-ben jelentette be, hogy létrehoznak úgynevezett mobilitási pontokat. A fővárosi szabályozás meghatározza, hogy fővárosi területen hol lehet a bérelt e-rollereket szabályosan tárolni. Az aktívabb, főleg bevárosi kerültek is csatlakoztak a a szabályozáshoz, a többi kerület pedig maga próbált meg fellépni. Budapesten ugyanis nem egyértelmű, hogy éppen melyik járdán vagy úton van egy elhagyatott e-roller, és hogy kinek a felelőssége azt elvinni, vagy épp bírságot kiszabni. Van olyan járda amelyik fővárosi, a másik pedig a kerületé.
A fővárost négy zónára osztották, ezeken belül pedig eltérő szabályok vonatkoznak az e-rollerek tárolására, de mindenképpen engedély kell a tevékenységhez. A rendelet szerint 258 mikromobilitási pontot alakítottak ki, az alábbi térképen lehet ezeket megnézni. Megfigyelésünk szerint nem igazán ellenőrzik a pontokat, volt, hogy napokig a járda közepén álltak, vagy félredobva feküdtek a rollerek.
Mivel jellemzően 3-5 e-roller fér el egy mikromobilitási ponton,
Körülbelül 1200-1300 e-rollert lehet szabályosan a mikromobilitási pontokon tárolni, miközben 11 ezernél is több van Budapesten.
Úgy tűnik, hiába tudja a BKK, mennyi rollert lehet szabályosan tárolni, mégis engedik a tilosban parkoló rollerek közlekedését. Az engedéllyel rendelkező közösségi e-rollerek után havi 2050 forintot kell fizetni egy igen csak kacifántos számítási módszer alapján. A júliusi adatok alapján kb. 280 millió forint bevétele származhat a fővárosnak évente az e-rollerek köztérületi elhelyezéséből. Az engedély nélküli e-roller közterületi tárolása drága: 2500 forint naponta eszközönként.
A már említett rendelet azt is tartalmazza, hogy a szabálytalanul elhelyezett rollerek után napi ötezer forint a bírságot kell fizetni. Azonban van egy fontos kiskapu: a “ha az eszköz teljes terjedelmében a mikromobilitási pont hozzá legközelebbi külső szélétől számított 5 méteren belül került elhelyezésre azzal, hogy ez az elhelyezés egyébként a közterület rendeltetésszerű használatát, így különösen a gyalogos közlekedést nem akadályozza, a közúti közlekedés rendjét, a biztonságos járműközlekedést semmilyen módon nem zavarja”, nem jár büntetés.
Pedig a fő konliktusforrás ez, hogy a járdán szétdobálva hagyják a pontok körül a járműveket.
Megpróbáltam utánajárni, hogy ki is a felelős, de a BKK-nak hiába küldtem fényképet a szabálytalan eszközhasználatról, csak annyit írtak, hogy a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság jogosult eljárni (FÖRI). Ők a megkeresésemre elmondták, hogy 2023. október 6-ig 1663 esetben intézkedett mikromobilitási eszköz szabálytalan tárolásával kapcsolatban. Nincs azonban semmi félnivalójuk a cégeknek:
a fővárosi közteresek nem büntetik meg a tilosban parkoló e-rollereket.
Jegyzőkönyvet vesznek fel, azt továbbítják a fővárosi önkormányzatnak, a büntetést ők szabják ki. Eddig nem sokat: a 2022 decembere, a mikromobilitási szolgáltatókkal megkötött közterület-használati hatósági szerződések hatálybalépése óta 2023. szeptember 30-ig alig 6.850.000 forintnyi büntetést szabtak ki ilyen esetekben. Ez a 3 milliárdos éves árbevétel mellett finoman szólva sem tekinthető elrettentőnek, és így gazdaságilag racionális választás, hogy nem érdekli az e-rolleres cégeket, merre dobálják szét az eszközeiket.
Megkerestük a négy üzemeltető társaságot is, de csak a Tier küldött számunkra válaszokat. Elmondták, hogy megosztják a forgalmi adataikat a fővárossal, és megfizetik a havi díjakat. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mit lehet kezdeni azzal, hogy rendszeresen a járdán a gyalgosokat, különösen a kerekesszékkeseket, időeseket és babakocsisokat akadályozó módon helyezik el a járműveket a felhasználók.
Szerintük a mikromobilitási eszközök használatához sürgősen szükség lenne az infrastruktúra átfogó fejlesztésére és bővítésére. Ez jelenti az e-rollerek, kerékpárok és teherbringák számára kialakított megfelelő számú parkolóhely, valamint jól kiépített kerékpárutak kialakítását.
Véleményük szerint a közterület-használat tekintetében bizonyos arányosságra lenne szükség: egy-egy autó lényegesen több helyet foglal el, mint egy e-roller. Ha a városok minden kereszteződésben, kb. 100-200 méterenként egy-egy parkolóhelyet átminősítenének közös mikromobilitási térré, a kérdés gyorsan és sikeresen megoldható lenne.
Budapesten azt is bevezették, hogy a bérlés után fényképet kell feltölteni a helyes parkolásról, de dolgoznak a valós idejű ellenőrzéseken is – például, hogy érzékeljék, ha feldőlt egy roller. Azt is elmondták, hogy rendszeresen kapnak bírságot a kerületi hatóságoktól, de már olyan is volt, hogy lefoglalták rollerüket.
Megkerestük mind a 23 fővárosi kerületet, hogy megtudjuk, ők hogyan lépnek fel. Mindössze 10 válaszolt. 2022-ben és 2023 nyaráig nem sok bírságot vetettek ki a kerületek: összesen 38 millió forintot, ebből is 32 milliót az I. kerület.
Közterület-használati díjból idén 90 millió forint bevételre számítanak a kerületek, ebből Erzsébetvárosban szedik a legtöbbet, 32 millió forintot. A többi kerületben is jelentős potenciál vannak még ezen tételek emelésére.
Vannak olyan kerületek, amik egyáltalán nem foglalkoznak a problémával, ilyen például Óbuda. Mivel nincsen külön rendelet, megállapodás a szolgáltatókkal, erre hivatkozva egyszerűen nem törődik semmit a közterület-felügyelet a szétdobált eszközökkel.
A válaszoló önkormányzatok közül az I. kerületben veszik talán a leginkább komolyan a problémát, és így szemmel látható bevételhez is jutnak. Mint válaszukban elmondták, a közterület-felügyelők napi szinten, gyalogos járőrszolgálat során ellenőrzik a kerület közigazgatási területén a rollerek szabályos parkolását.
A budavári önkormányzatnál azt is elmondták, hogy ugyan
a szolgáltatókkal kötött szerződés része volt a forgalmi adatokat tartalmazó adatszolgáltatási kötelezettség, de ennek csak többszöri felszólításra tettek eleget a szolgáltatók. (…) Az adatok alapján megállapítható volt, hogy nem a helyben élők, illetve a helyben dolgozók veszik igénybe az eszközöket.
Újpesten még nincs saját szabályozásuk, de már dolgoznak rajta. Ennek hiányában csak felszólitják a cégeket szabálytalan parkolás esetén, jónak írták le az együttműködést.
Terézváros vezette be a fővárosban elsőként a mikromobilitási pontokat 2020 januárjában a sok lakossági panasz miatt. A szabálytalanul elhelyezett rollereket a rendészeink elszállítják, és a felvett jegyzőkönyvek alapján a városüzemeltetési osztályuk hatósági eljárást kezdeményez. Számos ügy van folyamatban.
Erzsébetvárosban a szabálytalan rollereket a rendészeti igazgatóság járőrei ellenőrzik, majd az adott céget felszólítják az elszállításra. Amennyiben ez nem történik meg két órán belül, feljelentést tesznek az önkormányzat eljárást indít és büntetést szab ki.
Józsefvárosban is már a BKK és a főváros rendszere előtt kialakították a mobilitási pontokat, így azok nem hoztak náluk előrelépést. Úgy látják, hogy továbbra sem oldódott meg a probléma, ezért is a közterület-felügyelők járnak el, ha szabálytalanságot tapasztalnak. Jelentős előrelépésnek tartanák, ha hozzáférést kapnának a cégek online adataihoz.
Ferencvárosban is a közterület-felügyelet ellenőriz. Ha a szolgáltató 3 órán belül nem viszi el, akkor elszállítják a telephelyükre és csak őrzési díj megfizetése után adják át.
A 13. kerületben 206 mikromobilitási pontot alakítottak ki, és elégedettek a fővárosi koordinációval. Az engedélyezett mennyiséget meghaladó számú járművek elszállítására 3 órájuk van a cégeknek. Augusztus elejéig az idei évben 570 ellenőrzést folytattak le, melyből 80 esetben kellett intézkedni jogsértések miatt, a többi esetben a cégek a megadott időn belül elszállították a rollereket.
Az esetek 14 százalékában felszólítás után sem szállítják el a tilosban parkoló rollereket az üzemeltetők.
A 16. kerületnek az év elején sikerült a Tier-rel tárgyalniuk, és augusztus 1-jével jelöltek ki 20 mikromobilitási pontot.
Pesterzsébeten jelenleg nincsenek kialakítva mikromobilitási pontok, de már egyeztetés alatt áll. Azonban a szabálytalanul parkoló rollerek megbüntetésére már van lehetőség, kéthetente egy esetben van erre szükség.
A parkolás mellett egyébként mindenki kiemelte, hogy probléma, hogy az az e-rollerek nincsenek szabályozva a KRESZ-ben, így a járdán közlekednek általában azokkal. A kormány azonban hosszú évek óta, Európában egyedüliként képtelen volt a KRESZ-t módosítani, hogy az e-rollereknek pontosan ismerhető szabályozása legyen.
Közélet
Fontos