Szélerőmű a közeli jövőben nem, szivattyús erőmű viszont épülhet Magyarországon
Már a megvalósítási tanulmány készül az ország első szivattyús erőművével kapcsolatban – derült ki Lantos Csaba beszámolójából, melyet az Országgyűlés gazdasági bizottságának éves gyűlésén ismertetett – írja a Telex.
Mi történt? A beszámolóban nem csak az hangzott el, hogy 2029 előtt nem valószínű, hogy szélkerekek kapcsolódnának be a hazai energiatermelésbe, de az is, hogy leporoltak egy korábbi tervet is egy szivattyús erőművel kapcsolatban.
Mi az a szivattyús erőmű? A hivatalos nevén szivattyús tározó erőmű (SZET, angolul a PSHPP (Pumped Storage Hydro Power Plant)), egy olyan szabályozó eszköz, mely a villamosenergia-rendszer stabilitásához nagymértékben hozzájá tud járulni. A működési elve dióhéjban annyi, hogy kell hozzá egy magasan és egy alacsonyan fekvő víztározó. Amikor az áramtermelés során felesleg keletkezik, és olcsón lehet venni az áramot, a szivattyúk a vizet felpumpálják a felső tározóba. Extra energiaigény esetén ugyanezt a vizet visszaeresztik a lenti tárolóba, a leeresztés során a lezúduló víz pedig a turbinákat meghajtva áramot termel.
Mire jó? A SZET-tel a villamosenergia-piacon tapasztalható extrém kilengéseket lehet csillapítani.
- Túltermelés esetén felveszi az áramot, nem kell az erőműnek visszatermelnie, kapacitást csökkentenie
- Amikor megnő az energiaigény, az erőmű a víz leeresztésével be tud csatlakozni a villamosenergia-termelésbe
Mire nem jó? A szivattyús erőmű nagyon leegyszerűsítve lényegében egy akkumulátor, ami energiát tárol.
- Nem folyamatos termelésre van kitalálva
- Nem lehet bárhol felépíteni
Hol épülhet? Lantos Csaba azt mondta, hogy a helyszínt még keresik, viszont mindenképpen már meglévő ipari létesítményhez közel, ahol már van “tájseb”.
- Az egyik potenciális lokáció a Mátrában van. Ennek valószínűsége azért magas, mert 2018-ban a Mátrai Erőmű akkori vezérigazgatója, Valaska József is azt mondta a Világgazdaságnak, hogy szívesen belépnének az energiatárolási piacra, a tervek pedig készen vannak. A Mátrai Erőműnek ráadásul van egy hűtőtava is Markazon.
- Nem jön szóba például az annak idején nagy felhördülést keltett Prédikálószék, ugyanakkor szóba jöhet valamilyen külföldi kooperáció.
- Korábban sok tanulmány készült arról, hová lehetne ilyen erőművet építeni:
Nemzetközi kitekintés: A szivattyús erőművek Európa több országában régóta működnek sikeresen, az energiastratégia fontos részei Ausztriában, Svájcban, Németországban, Lengyelországban és Szlovéniában is több ilyen rendszer működik.
Igen, de annak ellenére, hogy a szakemberek szerint is szükség volna rá, mégsem tudott megépülni. Az okok között szerepel a jelentős költség, illetve hogy a beruházás komoly területátalakítással is jár. A markazi projekt egyszer elindult, de ott a Telex információi szerint a mélyfúrásnál elakadtak.
Közélet
Felszívódtak az uniós támogatások, de 2023-ig mégis jól álltunk
Tavaly előtt még mindig a GDP 2,2 százalékát tették ki az uniós pénzek.
Tehetetlen a kormány, az árnyomás utat tör magának a gazdaságban
A kormány infláció elleni hadjárata nem hozza a várt eredményt, több szektorban is elkezdtek ritkulni az akciók, néhány bank a lakáshiteleknél szigorít.
Pár dolog kezd eltűnni a magyar vendéglátásból, például a vendég, a pénztárcája és a szakács
Tucatjával zárnak be országszerte még a neves éttermek is, nincs a vendégeknek pénzük, az alapanyag, a rezsi és a közteher viszont az egekben van.
Fontos
Több pénzt kap külföldről a kormánymédia, mint a nem kormányközeli kiadók
A Szuverenitásvédelmi Hivatal büdzséje is többszöröse annak, mint amennyi külföldi támogatást a független média kap.
Csak két szakma előzi meg a politikusokat a fizetési listán
Az utóbbi öt évben a pilóták megelőzték a képviselőket, államtitkárokat és minisztereket. A szakorvosok előreléptek a negyedik helyre.
Külföldről akar hitelt felvenni a kormány a választás előtti osztogatásra
Hamarosan megtudhatjuk, hogy vevők-e erre a hitelezők, és mekkora kamatot kérnek cserébe. Könnyen lehet azonban, hogy ez a pénz sem lesz elég.
