Moldován és Románián keresztül pörgetnék fel az ukrán gabona exportját: az érintett országok néhány napja arról állapodtak meg, hogy az infrastruktúra és a határátkelők fejlesztésével, közös ellenőrzéssel megduplázzák a szállítási kapacitásokat, a jelenlegi havi 2 millióról 4 millió tonnára növelve a havi volument. Ukrajna közben szigorítja az exportengedélyezési eljárásokat. A deklarált cél, hogy úgy adjanak szabad utat a háború miatt megnehezülő exportnak, hogy azzal ne veszélyeztessék a kelet-európai gazdálkodók érdekeit.

Az ukrán gabona EU-s behozatalának kérdéséből szeptemberben lett akut politikai krízis Kelet-Közép-Európában, amikor az árcsökkenést a kérdést tematizáló politikai szereplők a régiót elárasztó ukrán gabonával magyarázták.

A gabonaimport-vita eszkalálódását azonban legalább annyira belpolitikai tényezők befolyásolták, mint a tényleges piaci folyamatok. Az ukrán import bűnbakká tétele homályban hagyja azt az alapvető tényt, hogy a gabona ára alapvetően világpiaci folyamatoktól függ, és ebben az ukrán kivitel, és főleg az, hogy abból mekkora volumen érkezik egy-egy kisebb piacra, mint Magyarország, csekély szerepet játszik – sokkal inkább olyan világpiaci folyamatok a meghatározóak, mint a brazíliai hozam vagy a jövő évi észak-amerikai termés. 

Az ukrán gabonakivitel infrastruktúráját és kiviteli lehetőségeit 2022 tavasza óta módszeresen rombolta az orosz agresszió. A fő szállítási útvonalnak számító fekete-tengeri kereskedelemről török közvetítéssel 2022 júliusában ugyan megállapodtak, de Oroszország 2023 nyarán azt nem hosszabbította meg, kifogásolva, hogy az ténylegesen csak az ukrán kivitelt segítette, a rekordot döntő orosz termés exportján nem.

Ennek alternatívája, a szárazföldi szállítás, nemcsak drágább és kapacitásproblémák miatt szűkösebb, hanem megvannak a maga politikai áttételei is. Az olcsóbb ukrán importtól tartó kelet-közép-európai gazdák Lengyelországtól Bulgáriáig tiltakoztak, azt állítva, hogy az ukrán gabonaimportot eltérítették.

Az import tekintélyes része, nagyjából a fele, valóban a fejlett országokba ment. Amíg élt a fekete-tengeri gabonafolyosó (vagyis 2022 és 2023 július közepe között), összesen 32,8 millió tonna ukrán mezőgazdasági terményt és terméket szállítottak ki rajta keresztül. Az ENSZ adatai szerint ennek 47 százaléka magas jövedelmi besorolású országokba (például Spanyolország és Olaszország), 26 százalék felső-közép jövedelmi besorolású országokba (a legnagyobb arányban Törökországba és Kínába), míg az alacsony és alacsony-közepes jövedelmi besorolású országokba (Egyiptom, Szudán) 27 százaléka érkezett.

Az Európai Unióba irányuló ukrán gabonaexport volumene is megtöbbszöröződött az orosz invázió után: búzából tízszeres volt a növekedés (288 ezer tonnáról 3 millióra) az előző évhez képest, kukoricából pedig 7,4-ről 12 millió tonnára nőtt.

Ezt a politikai kommunikációban rendszeresen azzal magyarázták, hogy az EU 2022 tavaszán minden uniós importvámot felfüggesztett Ukrajnával szemben. Valójában azonban a teljes vámmentesség nem jelentett akkora változást. Az EU korábban is importált ukrán terményeket, az olajos magvakra egy WTO-megállapodás miatt korábban sem vetettek ki importvámot, és a gyakorlatban egy ideje már a gabonára sem, hiszen a magas világpiaci árak miatt az intervenciós mechanizmus alapján már addig is csökkentett vámkontingensek voltak életben. A gyakorlatban már 2021 végén is vámmentes ukrán gabona érkezett az EU-ba.

Az ukrán behozatal így nem elsősorban az uniós külkereskedelmi kedvezmények miatt ugrott meg, hanem két másik okból. Egyrészt a fekete-tengeri szállítás háborús bizonytalansága és árnövekedése miatt felértékelődött a békeidőben sokkal előnytelenebb szárazföldi tranzit, és vele együtt a közelebbi európai felvevőpiacok. 

Másfelől Európának óriási szüksége volt az ukrán gabonára.

Kukoricából az EU egésze korábban is nettó importőr volt, a 2022-es évben pedig kifejezetten rossz volt az európai kukoricatermés. Ezért uniós szinten a korábbiaknál nagyobb, 25 millió tonna behozatalra volt szükség, amiből 15 millió tonna Ukrajnából jött – nagyjából a duplája a megelőző évek EU-ba irányuló ukrán kukoricaexportjának.

A búzánál annyiban más a helyzet, hogy abban az EU nettó exportőr, az Ukrajnából való búzabehozatal azonban az orosz agresszió után megtöbbszöröződött: a 8,6 millió tonna 63 százaléka volt ukrán búza. A korábban elég alacsony volumenű nemzetközi kereskedelemmel bíró napraforgómagból a korábbi mennyiség szintén több mint húszszorosa, 2,2 millió tonna mag jött be 2022/23-ban Ukrajnából.

Mivel a szárazföldi fuvarozás három-négyszeres költségterhet jelentett a tengeri szállításhoz képest, az ukrán termények veszteség mellett érkeztek az EU piacára, Európának azonban összességében jól jött a felszabaduló ukrán gabona, hiszen a készleteket mindenképpen fel kellett tölteni, és a diszkonttal adott olcsóbb ukrán gabona a szárnyaló európai élelmiszer-inflációt is enyhítette.

Valójában az ukrán kukorica (a búzának a volumene és a gazdasági jelentősége is kisebb) a magyar feldolgozóiparnak és takarmányozásnak is jól jött. Kukoricából Magyarország jelentős importra szorult 2022-ben, hiszen nálunk drámain rossz volt abban az évben a kukoricatermés (alig 2,4 millió tonna), miközben az éves hazai felhasználás 4,2 millió tonna körül mozog. Ezt mindenképpen pótolni kellett valahonnan, amire rátett, hogy sok volt Magyarországon a toxinos kukorica.

Ukrán kukoricából 2021-ben 15 ezer, 2022-ben pedig több mint egymillió tonna jött be a külkereskedelmi adatok szerint Magyarországra Ukrajnából. Ez a hetvenszeres importnövekedés 2023 első felében is folytatódott, a kukorica esetében a havi volumen még egy kevéssel nőtt is az előző évhez képest.

Az ukrán gabona iránti keresletet erősítette, hogy Magyarországon szinte eladhatatlanul drága volt a tavalyi év közepén a kukorica. Részben a rossz terméskilátások miatt, de azért is, mert a gazdák az orosz-ukrán háború miatt további áremelkedésre spekuláltak, és kivártak az eladással, piaci pletykák szerint pedig feketén maguk is vásároltak ukrán gabonát, hogy a rossz hozamuk ellenére többet tudjanak majd a kereskedők felé értékesíteni.

Ezt a várakozást 2022-ben az orosz-ukrán háború miatt egekbe szökő világpiaci árak fűtötték. Oroszország és Ukrajna együttesen a világ legjelentősebb gabonaexportőrei közé tartozik, és az orosz agresszióra 2022 tavaszán rendkívül idegesen reagált a nemzetközi gabonapiac. A bizonytalan piaci környezetben hiánypszichózis alakult ki: a közel-keleti, észak-afrikai importőrök egymás elől is igyekeztek lekötött szerződésekkel elvinni a mennyiséget. Az irányadó párizsi gabonatőzsdén (MATIF) a kukorica tonnánként tavaly nyáron 350 euró körül volt.

Valójában azonban a világpiaci áremelkedés emiatt olyan mértékű lett, amit már nem indokoltak a piaci fundamentumok. Már csak azért sem, mert a nemzetközi kereskedelem bővülésével az elmúlt évtizedben jelentősen nőttek a világ gabonatartalékai. Búzából a 2010/11-es gazdasági évben 111 napra volt elegendő a globális tartalék, míg 2022/23-ban már 124 napra, kukoricából pedig 56-ról 92 napra nőtt a globális tartalék ugyanebben az időszakban.

Az orosz agresszió után bizonytalanná váló nemzetközi gabonapiac így fokozatosan megnyugodott, és ezen már a fekete-tengeri egyezmény idén nyári orosz felmondása sem változtatott sokat. A gabona felvásárlási ára a 2022 nyári csúcsról előbb lassabban, majd 2023 elejétől jelentősebb ütemben kezdett esni, a tavalyi 350 eurós csúcsról mostanra 200 euró közelébe csökkent a MATIF-on egy tonna kukorica ára, ami már közelíti az élelmiszerinfláció előtti, 2020-as szintet.

Ez azt jelentette, hogy a további árnövekedésre játszó spekuláció nem jött be, a lufi lassan leeresztett. A magasabb árra játszó gazdák, akik addig a további árnövekményt remélve inkább felhalmozták a készleteiket, képtelenek voltak a remélt áron eladni a termésüket, idén februárra a magyar termény és késztermék lényegében kiárazódott a piacról.

A nagykereskedők a reálishoz képest a túlárazott, toxin által is érintett magyar kukorica helyett alternatív forrásokat kerestek, és ebben jó lehetőség volt számukra a raktárak kiürítési kényszere és a fekete-tengeri szállítás extra kockázatai miatt olcsóbb ukrán gabona.

Az ellátási válság rémképe miatt bevezetett magyar exporttilalom (miniszteri engedélyhez kötötték az exportot) a magyarországi árak csökkentését célozta, de a valóságban inkább ellentétes hatást ért el. Bár az exportengedélyeket hónapról-hónapra megadták, a külföldi vásárlók számára a gyakorlatban ez egy bizonytalan helyzetet jelentett, hiszen a gyakorlatban jellemzően öt-hat hónapra előre kötik a szerződéseket.

A magyarországi felvásárlási árak alapvetően a MATIF párizsi gabonatőzsdét követik. Mivel a régióban a nyugat-európai piacok irányadóak, a szállítási költségek miatt a magyar árak a MATIF áraihoz képest jellemzően 30-35 euró diszkonttal alacsonyabbak. 2022-ben azonban ennél nagyobb, 60-70 eurós árkülönbség alakult ki a MATIF-hoz képest, amit Magyarországon elsősorban az ukrán gabonadömpinggel magyaráztak.

Legalább ekkora szerepe lehetett azonban annak, hogy a beiktatott magyar kormányzati engedélyezési eljárás olyan országkockázatot jelentett, ami miatt a külföldi felvásárlók inkább alternatív piacokról kezdtek felvásárolni, vagy pedig nagyobb kockázati prémiumot számoltak fel a magyar terményekre, 10-20 euróval lejjebb vitték a felvásárlási árakat. 

Miután a háborús világpiaci lufi néhány hónap alatt kipukkadt, és kiderült, hogy Magyarországon sem tartható fenn sokáig egy, a globális árazástól függetlenített szigetszerű ár, megindult a politikai felelőskeresés. Magyarországon a MAGOSZ követelte, hogy nem szabad beengedni az ukrán terményt az országba, és azt állították, hogy a magyar gazdák 100 milliárd forint feletti veszteséget szenvednek el csak a búza esetében az ukrán gabonaimport miatt. Nagy István agrárminiszter szerint Magyarországra az egyik legnagyobb mennyiségben érkezett az ukrán gabona, ami letörte a piaci árakat, értékesítési zavarokat okozott és eladhatatlan készletek keletkeztek.

A magyar kormányzati álláspont érvényességét  látszólag erősítette, hogy a a gazdák és az agrár érdekvédelmi szervezetek az egész régióban hasonló panaszokat és követeléseket fogalmaztak meg. Ezekre a bolgár miniszterelnök annyit reagált, hogy ha a gazdák nem akarják tartani magukat a közös uniós agrárpolitikához, akkor az uniós támogatásokért se tartsák a markukat, és végül Románia sem lépett fel egyoldalúan az ukrán exporttal szemben. Három ország – Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – azonban szeptemberben egyoldalú importkorlátozásokat vezetett be, nyíltan megsértve az Európai Unió közös kereskedelmi politikáját.

Emiatt Ukrajna azzal fenyegetett, hogy a WTO-nál eljárást indít nyugati szomszédai ellen. Ez az amúgy is mélyponton lévő magyar-ukrán kapcsolatokon sokat már nem tudott rontani, de az addig csúcsra járatott lengyel-ukrán viszonyt is megmérgezte, olyannyira, hogy Lengyelország az Ukrajnának küldött fegyverszállítások leállítását is bejelentette.

Lengyelországban a kormányzó PiS éppen kiélezett kampányhajrában volt, és az – utóbb megnyert, gyakorlatilag mégis elvesztett – választások előtt a szélsőjobboldal vitorlájából igyekezett kifogni a szelet a gazdák és általában a lengyel érdekek védelmével, a retorikában legalábbis eltávolodva az elmúlt másfél év feltétel nélküli ukrán támogatásától. Szlovákiában a háborús és migrációs fáradtságot és növekvő ukránellenességet meglovagoló Robert Ficóval szemben Ódor Lajos ügyvezető kormányának hasonlói megfontolásai lehettek, a magyar kormány narratívájába pedig amúgy is jól passzolt a hasonló álláspont.

Szlovákiában azóta Fico hatalomra került, Lengyelországban azonban Donald Tusk vezetésével a nyugatbarát ellenzék készül átvenni a kormányzást, és Ukrajnával kapcsolatban leszögezték, hogy helyreállítják a jó lengyel-ukrán kapcsolatokat. Az ukrán szállítások kérdése ezzel együtt a környező országokban is politikai téma marad várhatóan: múlt péntektől az olcsóbb ukrán szállítmányozók miatt aggódó lengyel fuvarozók május után másodszor is blokádokkal zárták le az ukrán határátkelőket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ gabona orosz-ukrán háború Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában