Az ingatlanpiac fellendülése mellett a születési ráta növekedését várhatja a kormány az új CSOK-tól, és habár az előbbi reális várakozás, a második már jóval nehezebb ügynek tűnik.

Mi történt? Szerdán a kormány bejelentette, hogy 2024-től bevezetik a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) Plusz névre hallgató konstrukciót.

• Ez legfeljebb 15-50 millió forintos kedvezményes (fix 3 százalékos) kamatozású hitelt jelent a vállalt gyerekek számától függően, amelyből a második gyerek születésétől kezdve megszületett gyerekenként 10 millió forintot enged el az állam.

Előzmények: idén júniusban jelentették be, hogy 2024-től csak olyan házaspárok vehetik fel a babaváró hitelt, ahol a nő 30 év alatti, a CSOK-ot pedig csak kistelepüléseken, kizárólag az új építésű családi házak esetében lehet igényelni.

• Már a korábbi lakás- és családpolitikai intézkedések szűkítésének bejelentésekor jelezték, hogy az év végéig új támogatási formát dolgoznak ki, ez lett a CSOK Plusz.

Reakció: az intézkedés az ideihez képest akár 10-20 ezerrel több lakástranzakciót eredményezhet 2024-ben a piacon Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője szerint, aki arra számít, hogy emiatt az árak legalább az infláció mértékével nőhetnek jövőre az ingatlanpiacon.

• Az intézkedés árnövelő hatása “korlátozott”, aminek az egyik oka, hogy az eladók sokkal kevésbé tudják azt beárazni egy vissza nem térítendő támogatáshoz képest Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint.

Tágabb kontextus: a magas hitelkamatok és a reálbércsökkenés hatására az idén nagyon lelassult a hazai ingatlanhitelezés, az idei második negyedévben csaknem 70 százalékkal kevesebb lakáshitelt vettek fel, mint egy éve ilyenkor. Az ingatlan.com adatai szerinta  vevők 40 százaléka tűnt el a piacról.

• A Duna House lakáspiaci tranzakcióbecslése szerint idén szeptemberig az összes hónapban kisebb volt az ingatlanpiaci forgalom, mint tavaly, a harmadik negyedévben 20 százalékos volt a visszaesés az előző évhez képest. 
• Az ingatlan.com lakásárindexe szerint 2023 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest átlagosan már csökkentek az ingatlanárak az országban.

Felülnézet: az intézkedéssel a kormány egyszerre két célját igyekszik megvalósítani: a termékenységi ráta növelését, és az ingatlanpiac élénkítését. Az utóbbi várhatóan sikerülni fog, az első cél elérése viszont az előző évek trendjei alapján nehezebbnek tűnik.

• 2011 és 2021 között az uniós mezőnyben is kiemelkedő mértékben, 1,23-ról 1,59-re nőtt Magyarországon a teljes termékenységi arányszám^*Ez azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyereket szülne., 2022-ben azonban 1,52-re esett vissza. A kormány célja a 2,1-es arányszám elérése.

Mi várható? Mivel a CSOK Plusz a korábbi CSOK-hoz képest csak a gyereket vállaló házaspárok számára lesz elérhető, a két cél közül hangsúlyosabbá válik a demográfiai. 

• A születések számára jelentős hatással van a lakosság jövedelmi helyzete is, ilyen szempontból pedig pozitív trendeket vetít előre, hogy a várakozások szerint jövőre már újra reálbérnövekedés várható.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet családpolitika csok csok plusz demográfia hitelezés ingatlan ingatlanpiac lakás Olvasson tovább a kategóriában