Az adók megemelése helyett azok hatékonyabb beszedésével kell javítani a magyar gazdaság helyzetén Varga Mihály szerint, az adóbevételek csökkenését ugyanis ellensúlyozza a gazdaságfehérítés. A Magyar Pénzügyi – Gazdasági Ellenőrök Egyesületének szakmai napján elhangzott pénzügyminiszteri felvetés azonban némileg paradox, hiszen – amint azt maga a tárcavezető is hangsúlyozta – a rejtett gazdaság kiterjedésének egyik fő mércéjének számító áfarés csökkentésében Magyarország már az elmúlt években is nagy eredményeket ért el.

Az áfafizetési kötelezettség és a ténylegesen beszedett áfa különbözetét jelentő áfarés lényegében az adófizetési hajlandóságot, illetve az adóhatóság munkájának hatékonyságát méri, és e tekintetben Magyarország uniós összehasonlításban kifejezetten jól áll: magyar áfarés mindössze 5,1 százalékos volt 2020-ban, szemben a 9,1 százalékos uniós átlaggal, az Európai Bizottság tavaly év végi számításai szerint.

A viszonylag kedvező áfafizetési morál ráadásul éveken át tartó fejlődés eredménye, a 2010-es évek elején még a potenciális áfabevétel ötödétől esett el a költségvetés, majd ez az arány az elmúlt évtized közepén meredek csökkenésnek indult, többek között az online pénztárgépeknek, a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrzésének (EKÁER) és a számlázás adóhivatalhoz történő bekötésének köszönhetően. A digitalizáció mellett bizonyos kormányprogramok mellékhatásaként is tisztult a gazdaság, például az otthonfelújítási és családtámogatások rendszere miatt az adóelkerülésben kiemelten érintett építőipar is rákényszerült a számlázásra és az adózásra.

A közelmúltban persze romolhatott is az adózási morál, erre statisztikai szempontból egyelőre leginkább az adóhatóság ellenőrzési adatai alapján következtethetnénk, ám tavaly és három évvel ezelőtt is összesen mintegy 225 milliárd forintnyi adókülönbözetet – ami jórészt az áfa adónemhez kötődött – tártak fel az adóellenőrök. Igaz, időközben az otthonfelújítási támogatás kifutásától a katás adózás feltételeinek szigorításáig számos kormányzati lépés hathatott a korábban elért eredmények ellenében.

Persze a pénzügyminiszter a gazdaság más szempontból történő fehérítésére is gondolhatott, például a fekete foglalkoztatás visszaszorítására. E tekintetben még bőven van tér az előrelépésre, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság idén nyáron lebonyolított akcióellenőrzései során arányaiban többen akadtak fenn a rostán, mint 2015-ben és a teljes évekre vonatkozó ellenőrzési adatok is arra utalnak, hogy a közelmúltban gyakrabban találtak szabálytalanságot a hatóságok, mint az elmúlt évtized közepén. Igaz, a foglalkoztatás-felügyelet a szabálytalanságot feltáró ellenőrzések növekvő arányát a jobban célzott vizsgálatokkal indokolta – amennyiben a munkavégzéssel kapcsolatos előírásokat sértő esetek száma valóban nem növekedett, kérdéses, mennyi tér marad ezen a területen a rejtett gazdaság további visszaszorítására.

Hogy kevés, azt nyilvánvalóan túlzás lenne vélelmezni, például a NAV nemrégiben a távol-keleti üzleteket ellenőrizte kampányszerűen. Az adóhivatal tapasztalatai szerint a kereskedők háromnegyede mulasztott, fele nem adott nyugtát, egynegyede pedig nem jelentette be minden alkalmazottját – a hiányosságok több millió forintos bírságokat vontak maguk után.

Augusztusban mindenesetre csökkent az áfabevétel az előző év azonos időszakához képest, aminek ellensúlyozását a pénzügyminiszter tegnapi kijelentésének tükrében a feketegazdaság elleni még komolyabb fellépéstől is várhatja a kormány. Ha nem csorbult 2020 óta az áfabeszedés hatékonysága, és továbbra is számolhatunk az öt százalékos áfaréssel, akkor kérdéses, hogy a gazdaság további tisztulása mennyiben elegendő az elmaradó adóbevételek pótlására: idén augusztusban az államkasszába 314 milliárd forintnyi áfabevétel folyt be, ami 14,5 százalékkal alacsonyabb a tavaly augusztusi 368 milliárd forintos összegnél.

Ez sokkal rosszabb adat, mint ami a fogyasztás alakulásából következne, és a különbség okát egyelőre a Pénzügyminisztérium szakértői sem tudták feltárni a Portfolio mai cikke szerint. Varga Mihály fenti szavai utalhatnak arra, hogy az eltérésben a szürke/feketegazdaságnak is lehet szerepe.

Ez a kérdés azért is nagyon fontos, mert még a büdzsé elfogadása óta másodszor megemelt hiánycélhoz képest is jókora lyuk tátong a költségvetésben. Ha pedig nem akar adót emelni a kormány,  a további gazdaságfehérítés lehetőségei pedig mérsékeltek, akkor csak vagy a hiány további elengedése, vagy a megszorítások maradnak. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMásodszor emelte meg a hiánycélt a kormány, és messze még az év vége3,9 helyett 5,2 százalékra módosította a kormány az idei költségvetési hiánycélt, most már csak az a kérdés, hogy ehhez kellenek-e még extra intézkedések.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMaradt egy nagy fekete folt a fehéredő magyar gazdaságbanNoha a hétköznapi, kisebb csalások visszaszorítása miatt méltatni szokták a kormányt, a feketemunkára vonatkozó statisztikák ezt nem igazán bizonyítják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkora az infláció, hogy már az áfabevételek növekedésére sem számíthat a kormányMár a negyedik hónapban állt elő az a helyzet, hogy az elszálló infláció mellett csökkentek év/év alapon az áfabevételek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet áfarés feketegazdaság gazdaságfehérítés rejtett gazdaság Olvasson tovább a kategóriában