Két éve a kormány az építőanyagár- és ingatlanár-emelkedést árstopokkal és a termelési, értékesítési döntésekbe való beavatkozással igyekezte letörni.
- Az Európai Bizottság szerint e lépések hátrányosan érintik a vállalkozásokat és nem felelnek meg a letelepedési szabadság elvének, így ma a Magyarországgal szembeni kereset indítása mellett határozott, miután januárban már felszólította a kormányt az uniós jog betartására
- 90 százalékos büntetőadót rótt az eladási árak és a hatósági árak közötti különbségre a kormány, amit a Bizottság már 2022 április óta kifogásolt – ennek ellenére idén februárban újabb termékek kerültek a bányajáradéknak is nevezett sarc hatálya alá, ami vélhetően a külföldi építőipari szereplők kiszorítását is célozhatta.
- A kormány továbbá gazdaságilag irracionális termelési döntésekre kényszerítette az érintett cégeket bizonyos esetekben és termékek kivitelét ellehetetlenítette adminisztratív terhekkel.
Miért fontos ez? Az építőipari infláció 2021 nyarán átlépte a tíz százalékot. Noha a kormány ekkor megtette a Bizottság által kifogásolt lépéseket, tavaly április és november között már 25 és 27 százalék között mozgott a drágulás üteme az ágazatban. Mivel az importált nyersanyagokat nem érinti az intézkedés, a magyarországi termelők versenyhátrányba kerültek.
- Nőtt is az import jelentősége a cement esetében, és a vállalatok is megérezték a kormányzati intézkedéseket, a legfiatalabb és legzöldebben működő európai cementgyárai közé tartozó királyegyházi LAFARGE a tavalyi év végén már veszteségesen üzemelt.
- A bizottsági kifogás szerint a szabályok ellehetetlenítik, hogy az uniós gazdasági szereplők stabil és folyamatos módon gazdasági tevékenységet folytathassanak Magyarországon (ez a letelepedés szabadsága). Az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelvet is megsértette a magyar kormány az intézkedések bevezetésével.
Mi várható? A Bizottság szankciók kiszabására kérheti az Európai Unió Bíróságát, amely, ha megállapítja az uniós jog megsértését, a nemzeti hatóságok közreműködésével tartathatja be a bírósági határozatában foglaltakat. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság ismét a bírósághoz fordulhat, és az ítélet pénzbüntetés lehet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Zalakerámia példája jól mutatja, hogyan próbálja a Fidesz kiszorítani a külföldi tulajdonosokat az építőipari alapanyaggyártásbólLázár János korábban nyíltan beszélt arról, hogy szeretné megváltoztatni az építésgazdaságnak az alapanyag részét is, hogy ott is minél több magyar legyen
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól hangzik, hogy a kormány intézi az építőanyagot, de az élet bonyolultabbTeljesíthetetlennek tűnő elvárásokat fogalmaz meg az építőanyag-exportőrökkel szemben az új szabályozás, és ez sokaknak elveheti a kedvét a külföldi értékesítéstől.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagas szinten ragadt be az építőipari árak emelkedéseBeállt 25-27 százalékra az infláció az építőiparban. Gyors csökkenés nem várható, a nyári hanyatlás után ugyanis ősszel élénkült a kereslet a szektorban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz építőipar működését veszélyezteti a kormányzati cement ársapkaA piaci árak már ötödével a kormány által kívánt felett járnak. A cementgyárak szenvednek, a költségvetés bányajárulék-bevételei rekordokat döntenek.
G7 támogató leszek!
Egyszeri támogatás / Előfizetés
Közélet ársapka építőipar európai bizottság kötelezettségszegési eljárás Olvasson tovább a kategóriában