A nemzetközi jogba valószínűleg belefér, de minimum szokatlan, hogy Magyarország az ukrán hatóságok háta mögött, a Putyin háborúját támogató orosz ortodox egyház segítségével hoztak Magyarországra kárpátaljai magyar nemzetiségű hadifoglyokat.

Mi történt? A magyar kormány elismerte, hogy legalább 11, orosz hadifogságba esett magyar nemzetiségű kárpátaljai ukrán katonát Magyarországra hoztak. Az ukrán hatóságok nem tudtak az akcióról, velük nem egyeztettek.

• Csütörtökön adták át a hadifoglyokat – közölte az Orosz Ortodox Egyház. Eszerint erre “az Orosz Ortodox Egyház közreműködésének köszönhetően” került sor, amire “Őszentsége Kirill pátriárka áldásával került sor, nemzetközi egyházi együttműködés keretében, a magyar fél kérésére”.
• Humanitárius és hazafias kötelesség volt mindez Semjén Zsolt szerint. Magyar részről a Máltai Szeretetszolgálat működött közre.

Az ukrán hatóságok semmit nem tudtak az ügyről, az ukrán hírszerzés még pénteken is csak ellenőrizni próbálta, egyáltalán igaz-e a hír. A kijevi külügyminisztérium a magyar külügyhöz és Semjén Zsolthoz fordult felvilágosításért.

• Kihagyták az illetékes ukrán Hadifogolykezelési Koordinációs Parancsnokságot is, a magyarok őket sem értesítették.

Magyarország és Putyin egyháza: A hadifoglyok Magyarországra hozatala a magyar kormány és a moszkvai ortodox egyház közötti gesztuspolitika része.

• Semjén Zsolt szerint „mindez az Orosz Ortodox Egyház gesztusa Magyarország iránt, ezek az emberek a szabadságukat ennek köszönhetik.” 
• Az Orosz Ortodox Egyház Putyin hatalmi gépezetével szoros szövetségben működik. Kirill pátriárka az ukrajnai háborút a Nyugat elleni szent küzdelemnek nevezi.
• A volt KGB-s pátriárka magyar vétófenyegetésre került le az EU-s szankciós listáról, Magyarország ebben a vallásszabadságra hivatkozott.

Előzmény: Az orosz állami propagandában már januárban bedobták, hogy a kárpátaljai magyar hadifoglyokat adják át Budapestnek, ezt azzal keretezve, hogy “amint kikerülnek a frontra, azonnal adják meg magukat az orosz hadseregnek”. Egy ilyen megállapodást akkor a magyar kormány fake news-nak nevezett.

• “Közvetlen repülőjáratot indítunk Moszkva és Budapest között, és minden magyar katonát, akit erőszakkal mozgósítottak az ukrán erők, eljuttatunk Magyarországra. Ott, feltételezem, Orbán Viktor kormánya megtalálja a módot, hogy támogatást nyújtson nekik” – mondta akkor a Rosszija 1 tévében Igor Korotcsenko orosz katonai szakértő.

Ukrán álláspont: “Az ukrán hadifoglyok szabadon bocsátása mindig jó hír. Ugyanakkor az ukrán kormányt nem tájékoztatták a magyar és orosz fél közötti megfelelő tárgyalásokról” – közölte az ukrán külügyminisztérium. Behívták a kijevi magyar nagykövetet, és hangsúlyozták az “interakció összehangolásának szükségességét”, az olyan érzékeny kérdésekben, mint a hadifoglyok szabadon bocsátása.

• Az orosz ortodox egyház az európai imázsát akarja ilyen lépésekkel javítani – nyilatkozta az ukrán honvédelmi minisztérium illetékese. “Az Orosz Föderáció továbbra is a legérzékenyebb témákat, különösen a hadifoglyok sorsát használja fel az információs és pszichológiai nemzetközi műveletekre.”
• Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy minden hadifoglyot egyenlő bánásmódban kell részesíteni, függetlenül vallásától etnikai vagy regionális származásától – hangsúlyozta Andrij Jusov.

Kik a hadifoglyok? Erről a biztonságukra hivatkozva nem árultak el részleteket. Az Atv úgy tudja, magyarokról van szó, akik mindannyian ukrán állampolgárok.

• Nem tudjuk, hogy milyen egységben szolgáltak, önkéntesek, területvédelmi vagy reguláris egységekben szolgáltak, ahogy azt sem, hogy rendelkeznek-e magyar állampolgársággal.
• Az állampolgárságnak ukrán szempontból azért sincs jelentősége, mert Ukrajna nem ismeri el a többes állampolgárságot, és amúgy is az ukrán haderő tagjaiként estek fogságba.

Jogilag valószínűleg ez a hadifoglyok őrizetének átadásának minősült, vagyis elképzelhető, hogy formálisan a 11 kárpátaljai továbbra is orosz hadifogoly marad, de immár egy semleges országban, Magyarországon.

Szokatlan megoldás: nem ritka, hogy hadifoglyokat harmadik országba visznek, de erről, szemben a mostani esettel, általában mindkét háborús féllel megállapodnak.

• A semleges Svájcba mindkét világháborúban sok ezer hadifoglyot vittek, sőt még az afganisztáni szovjet háborúból is került néhány ukrán katona oda, de erről a Kremllel és a mudzsahedekkel is megállapodtak.
• Törökország közvetítőként segített Mariupol bevétele után egy orosz-ukrán hadifogoly-cserében, az Azov zászlóalj fogságba esett védői is így kerültek Törökországba. Erről is háromoldalú tárgyalások voltak azonban, míg Magyarország csak az oroszokkal állapodott meg.

A nemzetközi jogba ez ugyanakkor valószínűleg belefér.

• “A lépés szokatlan, de nem jogellenes. Hadifoglyok más hatalomnak való átadására a III. Genfi egyezmény 12. cikkelye vonatkozik, az pedig nem ír elő háromoldalú megállapodást, Ukrajna jóváhagyása tehát nem szükséges” – mondta a G7-nek Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a TK Jogtudományi Intézet főmunkatársa.

Mi várható? Az ügy potenciálisan újabb feszültségforrás az ukrán-magyar viszonyban, amiért a megkérdezésük nélkül más országba visznek ukrán hadifoglyokat, és tovább táplálhatja az orosz-magyar viszonnyal és a kárpátaljai magyarok lojalitásával kapcsolatos bizalmatlanságot is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ hadifogoly Kirill pátriárka orosz-ukrán háború Oroszország Semjén Zsolt Olvasson tovább a kategóriában