Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. május 31. 09:26 Közélet, Világ

Példa nélküli lenne, ha elvennék Magyarországtól az uniós elnökséget

Sajtóinformációk szerint az uniós ügyekért felelős miniszterek is napirendre vették a magyar elnökség elhalasztásának lehetőségeit. 

Előzmény: Közeledik az Európai Tanács 2024 második félévében esedékes soros magyar elnöksége, de a magyar kormány és az Európai Unió (EU) többfrontos szembenállása miatt az Európai Parlament (EP) arról készül állásfoglalást elfogadni holnap, hogy a jogállamisági eljárás alatt álló országok kormányai ne tölthessék be a soros elnökségi szerepet. Ez Magyarországot és Lengyelországot érintené.

A kiszivárgott állásfoglalást a legnagyobb frakciók támogatják, és a Politico információi szerint az uniós ügyekért felelős miniszterek is napirendre vették a magyar kormány elleni fellépés lehetőségeit.

Példa nélküli: Ahogy az EU honlapja fogalmaz: az elnökség felel a Tanácsban végzett jogalkotási munka előmozdításáért, biztosítania kell az EU programjának folytonosságát, a jogalkotási folyamatok szabályszerűségét, és a tagállamok közötti együttműködést, mindeközben „tisztességes, semleges közvetítőként kell eljárnia”.

Magyarország eddig egyszer töltötte be a soros elnökséget, 2011-ben. Jelenleg Svédország tölti be a pozíciót, utána jön Spanyolország, 2024 első félévében Belgium, majd Magyarország, 2025-ben pedig Lengyelország és Dánia. 

  • A teljes EU-történelemben példa nélküli, hogy egy országtól megvonják a soros elnökséget.

Mivel indokolják a fellépést? Alapvetően a korrupcióról szóló és jogállamisági jelentésekkel. Az indítvány szerint ezek fényében nem lenne szerencsés az uniós jogot nem betartó, vagyis lényegében az elnökségre alkalmatlan kormányra bízni ezt a szerepet. 

  • Élezi a helyzetet, hogy várhatóan 2024 második felében, az EP-választás után kell dönteni az EU-ban fontos pozíciókról, például az Európai Bizottság elnöki, az Európai Tanács elnöki, valamint a külpolitikai főmegbízotti titulusokról.

Mit mond a magyar kormány? Gulyás Gergely azt modnta, a készülő EP-határozatnak „annyi következménye lenne, mintha az azeri parlament döntene”.

Varga Judit igazságügyi miniszter pedig azt mondta: „Az uniós elnökség nem jog, hanem kötelezettség. Amit vállaltunk, azt tisztességgel teljesíteni fogjuk, ezt nem veheti el tőlünk senki. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja. Már korábban is ellátta az EU Tanácsának soros elnökségét, és így lesz ez 2024-ben is.”

  • Ugyanakkor azt is érzékeltette, hogy a kormánynak vannak elképzelései arról, mire használnák az elnökség adta lehetőségeket: „olyan fontos, a bevándorláspártiak számára nem kívánatos témákat kívánunk napirendre venni, mint az európai demográfiai kihívások, a migráció helyett a családpolitika.”

Tény, hogy egy EP-határozatnak nincs jogi kötőereje, ugyanakkor nyomást gyakorolhat olyan EU-s döntési szintekre és intézményekre, amelyek erősebb jogosítványokkal rendelkeznek.

A határozat jelenlegi formájában felszólítja a Tanácsot, hogy találjon megoldást a problémára, különben az EP fog közbeavatkozni. 

  • Az, hogy az EU ügyekért felelős miniszterek is napirendre vették a magyar elnökség elhalasztásának lehetőségeit, egy ilyen nyomásgyakorlás első szintjeként értelmezhető.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós pénzek nagyobb részéhez aligha jut hozzá Magyarország a közeljövőbenA magyar kormány teljesítette az EU néhány feltételét, és gyorsítaná is a tárgyalásokat, azonban így sem látszik, hogy a zárolt források kétharmadához hogyan férhetne hozzá a közeljövőben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz propagandagépezete az egyik fő érv az EU-ban zajló médiaszabályozás-vitábanAz Európai Bizottság alelnöke szerint az EU biztosíthatná például a közmédia pártatlanságát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIngyenes roaming, megszűnő óraátállítás - ezt adta nekünk az Európai ParlamentAz uniós bürokraták nemcsak olyan, az állampolgárok nézőpontjából elvontnak tűnő dolgokkal foglalkoznak, mint például a Brexit kezelése, hanem sok hétköznapi dolgokról szóló intézkedést is hoztak a most véget érő ciklusban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ európai bizottság Európai Parlament Európai Unió jogállamiság Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

Fontos

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.

Jandó Zoltán
2024. november 18. 14:35 Világ

Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond

Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.