A meddőség nem válogat: hatból egy ember terméketlenségi problémákkal küzd
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss fertilitási gyakoriságot vizsgáló jelentése szerint a világon minden hatodik ember tapasztal élete során termékenységi problémákat, meddőséget.
A metaanalízis két további, gyakori közvélekedésekkel ellentétes tanulsággal is szolgált. Nem látható szignifikáns különbség az alacsony jövedelmű és magas jövedelmű országok között, illetve a gyakoriság az adatok szerint nem nőtt, vagyis a terméketlenség nem mutat “terjedést” az elemzett idősávban.
A szervezet terméketlenségnek, meddőségi problémának azt nevezi, amikor rendszeres védekezés nélküli közösülés nem vezet terhességhez. A jelentés az 1990 és 2021 közötti globális adatokat vizsgálta, noha az adatsorok nem végig egységes minőségűek és jellegűek. Több mint 12 ezer tanulmányból válogattak ki 133-at, ezeknek végezték el az összesítését és metaanalízését.
Mindezek alapján a szervezet arra jutott, hogy a magas bevételű országokban a terméketlenséget az emberek mintegy 17.5 százaléka tapasztal élete során, míg a közepes és alacsony jövedelmű országokban ez a szám 16,5 százalék.
Vagyis a különbség nem mondható jelentősnek, viszont mindkét szám meglehetősen magas – ahhoz képest főleg, hogy a fertilitási kezelések, a meddőségi ellátás hozzáférhetősége a világ számos pontján szűkös, akár a magas költségek, akár a kapacitáshiány, akár a társadalmi megbélyegzés miatt, írja egy helyen a jelentés.
A WHO szerint a terméketlenség az egész világon jelentős közegészségügyi feladatot jelent.
A szervezet figyelmeztet: a jobb szabályozás és ellátás szűkítené a fenti egyenlőtlenséget.
“A terméketlenség nem válogat”,
foglalta össze a világszervezet egyik vezetője a jelentés legfontosabb tanulságát.
Ugyanakkor a régiók között láthatók különbségek az előfordulásban, vagyis a népesség alábbi százaléka tapasztal élete során legalább egyszer a fent meghatározott értelemben meddőséget a kutatók szerint:
- a kelet-mediterráni térségben a legalacsonyabb, 10,8 százalék,
- az afrikai régióban 13 százalék,
- az európai régióban 16,8 százalék,
- az amerikai régióban 20.5 százalék,
- a nyugat-csendes-óceáni régióban pedig 23,4 százalék.
(Délkelet-ázsiai régiós adatok nem állnak rendelkezésre.)
Közélet
Az első Orbán-kormány alatt épült annyi lakás, mint ami most ambiciózus cél lett
A Fidesz legelső kormányzása alatt évente átlagosan 24 ezer lakás épült, 2010 óta viszont már csak 15,5 ezer.
Eladja Tihany utolsó beépítetlen partmenti ingatlanját az állam
Több mint ötmilliárd forintért hirdetnek egy ingatlant a félszigetnek azon a részén, amelynek beépítése ellen már tüntettek a helyiek.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
Fontos
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
