A meddőség nem válogat: hatból egy ember terméketlenségi problémákkal küzd
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss fertilitási gyakoriságot vizsgáló jelentése szerint a világon minden hatodik ember tapasztal élete során termékenységi problémákat, meddőséget.
A metaanalízis két további, gyakori közvélekedésekkel ellentétes tanulsággal is szolgált. Nem látható szignifikáns különbség az alacsony jövedelmű és magas jövedelmű országok között, illetve a gyakoriság az adatok szerint nem nőtt, vagyis a terméketlenség nem mutat “terjedést” az elemzett idősávban.
A szervezet terméketlenségnek, meddőségi problémának azt nevezi, amikor rendszeres védekezés nélküli közösülés nem vezet terhességhez. A jelentés az 1990 és 2021 közötti globális adatokat vizsgálta, noha az adatsorok nem végig egységes minőségűek és jellegűek. Több mint 12 ezer tanulmányból válogattak ki 133-at, ezeknek végezték el az összesítését és metaanalízését.
Mindezek alapján a szervezet arra jutott, hogy a magas bevételű országokban a terméketlenséget az emberek mintegy 17.5 százaléka tapasztal élete során, míg a közepes és alacsony jövedelmű országokban ez a szám 16,5 százalék.
Vagyis a különbség nem mondható jelentősnek, viszont mindkét szám meglehetősen magas – ahhoz képest főleg, hogy a fertilitási kezelések, a meddőségi ellátás hozzáférhetősége a világ számos pontján szűkös, akár a magas költségek, akár a kapacitáshiány, akár a társadalmi megbélyegzés miatt, írja egy helyen a jelentés.
A WHO szerint a terméketlenség az egész világon jelentős közegészségügyi feladatot jelent.
A szervezet figyelmeztet: a jobb szabályozás és ellátás szűkítené a fenti egyenlőtlenséget.
“A terméketlenség nem válogat”,
foglalta össze a világszervezet egyik vezetője a jelentés legfontosabb tanulságát.
Ugyanakkor a régiók között láthatók különbségek az előfordulásban, vagyis a népesség alábbi százaléka tapasztal élete során legalább egyszer a fent meghatározott értelemben meddőséget a kutatók szerint:
- a kelet-mediterráni térségben a legalacsonyabb, 10,8 százalék,
- az afrikai régióban 13 százalék,
- az európai régióban 16,8 százalék,
- az amerikai régióban 20.5 százalék,
- a nyugat-csendes-óceáni régióban pedig 23,4 százalék.
(Délkelet-ázsiai régiós adatok nem állnak rendelkezésre.)
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
