November utolsó hétvégéjén a szlovénok népszavazást tartottak arról, hogy engedélyezzék-e a parlamentnek, hogy kinevezhesse a közszolgálati televíziós műsorszolgáltató és hírszolgáltató szervezetek programigazgatósági tagjainak többségét. A szavazók 62 százaléka mondta azt, hogy ezt meg kell tiltani.
A népszavazás kiírására azért volt szükség, mert a jelenlegi kormány szerint az előző, jobboldali miniszterelnök, az Orbán Viktor szövetségesének számító Janez Janša, illetve pártja, a Szlovén Demokrata Párt idején a sajtószabadságot súlyos mértékben korlátozó lépéseket vezettek be a kétezer főt foglalkoztató köztévénél (RTV SLO). Janša ugyanis elfogultsággal vádolta az RTV-t, és a cégen belül több vezetőt is kirúgatott, hogy aztán a saját bizalmasait, sőt, rokonait ültesse a megüresedett székekbe.
Az új menedzsment aztán munkához is látott: elkaszáltak már futó közéleti műsorokat, kirúgtak szerkesztőket, nyomást gyakoroltak az újságírókra, illetve megpróbálták a hírszerkesztés területén a saját politikai nézőpontjukat átnyomni.
A vállalat szakszervezetei többször sztrájkoltak a szerkesztői szabadság megsértése miatt. A hónapokig tartó házon belüli ellenségeskedés miatt 30 munkatárs hagyta ott a köztévét, miközben a nézőszámok csökkentek, az állampolgárok közmédiába vetett bizalma pedig mélypontra zuhant. A Riporterek határok nélkül nevű szervezet sajtószabadságot vizsgáló rangsorában Szlovénia majdnem 20 helyet bukott lefelé, a 36. helyről az 54. helyre csúszott le.
Áprilisban új kormány került hatalomra, amely úgy ítélte meg, hogy a köztévét depolitizálni kell, annak vezetését pedig a civil szférából érkező szakemberekre kell bízni. (Az eddigi gyakorlat szerint a 29 fős programigazgatóságból 21 tagot a parlament jelölt.)
Mivel az RTV vezetőségében még az általa beültetett tagok foglalnak helyet, Janša népszavazás részeként*Összesen három témában kérték ki a polgárok véleményét, az egyik a média, a másik az idősek és rászorulók támogatása, a harmadik pedig, hogy hozzanak-e létre új minisztériumokat olyan témakörökben, mint a környezetvédelem és energia, valamint az egyetemi oktatás. próbálta elgáncsolni a törvényt, azonban nem járt sikerrel, a referendumon a szlovénok 62 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem helyes átpolitizálni a közmédiát a parlamenti kinevezésekkel. (És így a most még bent ülő jobboldali kinevezettek sem maradhatnak a helyükön.)
Ez különösen magyar szempontból érdekes fejlemény, hiszen hazánkban jelenleg a közmédia a kormány első számú propagandaeszköze. A Fidesz 2010-es hatalomra jutását követően jelentős átszervezések indultak a közszolgálati médiában, melynek költségvetése évről évre egyre nagyobb lett (már átlépte a 100 milliárdos éves keretet is), miközben az azt szabályozni hivatott testület, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa kormánypárti emberekkel lett feltöltve.
A Szabad Európa által megszerzett hangfelvételen például két hónappal az európai parlamenti választások előtt a köztévé híradójának akkori vezető szerkesztője, Bende Balázs tartott beszédet az alkalmazottaknak többek között arról, hogy a köztévében „nem az ellenzéki összefogást támogatják, akit ez váratlanul ér, az menjen haza”. Szintén a Szabad Európa szólaltatott meg több, a közmédiánál dolgozó munkatársat, akik elmondták, hogyan kell anyagokat gyártaniuk úgy, hogy az a kormány narratíváját és aktuális politikai érdekeit segítse, illetve az sem egy mellékes információ, hogy az MTVA vezérigazgatói tisztségét 2018 óta betöltő Papp Dánielt korábban hírhamisításon kapták.
A köztévét felügyelni hivatott Médiatanács elnöke, Karas Monika tavaly önként távozott, mielőtt kilencéves kinevezése véget ért volna, idő előtt távozása pedig lehetőséget adott a Fidesznek arra, hogy újabb kilenc évre ki tudjon nevezni valakit a saját bizalmi köréből.
Szlovéniában egyébként még mindig létezik az idehaza 2002-ben megszüntetett tévé-előfizetési díj, így a polgárok közvetlenül finanszírozzák a közmédiát. A reform sorsa még nem dőlt el teljesen, a jelenlegi – még Janša által kinevezett – vezetés bejelentette, hogy alkotmánybíróságon készül megtámadni az eredményt.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
