Hírlevél feliratkozás
Hidi János
2022. augusztus 7. 16:31 Közélet

A 2008-as válságot kiváltó értékvesztés többszörösét hozhatja a mostani átrendeződés az energiapiacon, de ez elkerülhető

(Hidi János a Cambridge Econometrics fenntartható pénzügyek vezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A „dekarbonizációs átmenet”, azaz a fosszilis energiaforrások kiváltása a következő évtizedekben az olaj és gázkészletek mintegy 1400 milliárd dollárt kitevő értékvesztésével járhat világszerte egy nemrégiben megjelent elemzés szerint. Ennek jelentős része közvetlenül a fejlett világ pénzügyi szereplőit és azok állami és magánügyfeleit érinti. A várt értékvesztés többszöröse lesz a 2008-as pénzügyi válság során elszenvedett, körülbelül 250-500 milliárd dollárnak, így a hatása is a többszöröse lehet. Hasonló veszélyekre mutatott rá az Európai Központi Bank napokban publikált tanulmánya is. Ahhoz, hogy a dekarbonizációból eredő átértékelődés ne okozzon újabb globális pénzügyi válságot, és a pénzügyi szektor a karbonmentes gazdaság igényeinek megfelelően, időben csoportosítsa át befektetéseit, szükség lesz a kormányzatok és a magánszektor együttműködésére.

A dekarbonizációs átmenet jelentős reálgazdasági átalakulással jár. Jól ismerjük már a gyakran emlegetett technológiai váltás szükségességét az alacsony karbonintenzitású megoldásokra, a megújuló energiaforrásoktól, az elektrifikáción át az energiahatékonyság javításáig, amelyek mind a jelenleg domináns fosszilis energiahordozókat hivatottak kiváltani. Azonban a váltás pénzügyi vonatkozásairól sem szabad megfeledkeznünk.

Az átmenet során újrarendeződik a gazdaság, a nemzetközi kereskedelem, átértékelődnek technológiák, földrajzi területek, új piacok jönnek létre és régiek szűnnek meg. Ezek a reálgazdasági folyamatok tükröződnek a pénzügyi piacokon is, hiszen újra kell értékelni a pénzügyi eszközöket és óriási léptékű tőkeátrendeződés várható. Ahhoz, hogy elkerülhető legyen a 2008-as pénzügyi válsághoz hasonló globális sokk, a pénzügyi eszközök értékelésében fokozatosan, nem pedig hirtelen, egyszerre kell megjelenniük a karbonmentes gazdaság szempontjainak.

A kutatási eredmények magukért beszélnek

A Nature Climate Change hasábjain nemrég megjelent tanulmány azt vizsgálja, mekkora lesz a pénzügyi hatása, ha a dekarbonizációs átmenet során egyes fosszilis eszközök értéküket vesztik, mert már nem lesz rájuk szükség.

A kutatás – melyet a Cambridge Econometrics által kifejlesztett E3ME makrogazdasági modellre alapozták – arra a következtetésre jut, hogy a fosszilis eszközök értékvesztése jelentős, 1400 milliárd dollárnyi lesz, és a pénzügyi közvetítő rendszeren keresztül jelentős részben a fejlett világ magánbefektetőit, köztük a nyugdíjmegtakarításokat is, közvetlenül érinti.

A várható értékvesztés mértéke különösen Oroszországban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Kínában lesz nagy, ahol az érintett fizikai eszközök leginkább megtalálhatók.

Ha azonban figyelembe vesszük a fizikai eszközök pénzügyi közvetítőrendszeren keresztüli tulajdonosi szerkezetét, akkor kiderül, hogy a várható értékvesztés legnagyobb elszenvedői a fejlett világ kormányzatai és magánbefektetői lesznek, ezen belül is elsősorban az Egyesült Államokban, ahol a pénzügyi piacok fejlettek és kiterjedtek.

Mivel az Egyesült Államok gazdasága jelentős méretű, önmagában talán nem is meglepő, hogy az abszolút számok tekintetében az ott várható értékvesztés kiemelkedik a világ országai közül. Az egyes országokban várható értékvesztés gazdasági sokkhatását a GDP-arányos számok jobban érzékeltetik. Ebben a tekintetben a fosszilis eszközök értékvesztése Katarban lesz a legnagyobb, továbbá Türkmenisztánban, Oroszországban és Norvégiában is kiemelkedő lesz a mértéke.

Az EKB is figyelmeztet

Az Európai Központi Bank (EKB) pár nappal ezelőtt megjelentetett tanulmánya hasonló veszélyekre mutat rá, és szintén hasonló következtetésekre jut a megoldást illetően. Az Európai Rendszerszintű Kockázatok Tanácsával (European Systemic Risk Board – ESRB) közösen végzett kutatás alátámasztja, hogy a klímaváltozással és az átállással kapcsolatos kockázatok egyaránt érintik a vállalatokat és a bankokat, és felhívja a figyelmet az új makrogazdasági szintű intézkedések szükségességére. Továbbá megállapítja, hogy számos tényező erősítheti a klímakockázatok pénzügyi szektorra gyakorolt hatását. Az átállás kockázatait növelheti a bankok és vállalatok közötti kapcsolati háló, melynek következtében az elértéktelenedő, vagy akár fizetésképtelenné váló cégek magukkal ránthatnak más vállalatokat, ami akár a dekarbonizációnak egyébként kevésbé kitett vállalatokat is érintheti. Mindezek együttesen a pénzügyi szektorban is veszteségeket, vagy akár válságot válthatnak ki.

Az EKB szerint a rendezetlen átállás kockázati sokkokat okozhat a pénzügyi szektorban, a hirtelen átárazódás pedig veszteségeket jelent a befektetési alapok és a biztosítók számára, miközben a vállalati csődök a bankokat rázhatják meg. Ezeket a kockázatokat pedig a makroszintű intézkedések és vállalati lépések összehangolásával lehet a legnagyobb mértékben csökkenteni.

A kutatási eredmények fordulópontot jelenthetnek

Ha a pénzügyi szektor szereplői komolyan veszik az eredményeket, a kutatások akár fordulópontot is hozhatnak a dekarbonizációs átmenettel kapcsolatos gondolkodásban. Érdemes megfontolni tehát, hogy a fosszilis eszközökről történő leválás tervszerűen menjen végbe, ahogy azt a Glasgow Financial Alliance for Net Zero tanulmánya is javasolja. Eszerint a fosszilis eszközök gyors leépítése helyett jobb megközelítés, ha a nettó zéró célkitűzésekkel összhangban, de a pénzügyi válságot elkerülve, fokozatosan hajtjuk végre az átállást. Ezt úgy lehet legjobban elérni, ha ösztönözzük a dekarbonizációt, miközben finanszírozást teremtünk az elértéktelenedő fosszilis eszközök tervszerű lecseréléséhez. Ez lehetővé tenné, hogy az átmenet a lehető legkisebb gazdasági és társadalmi megrázkódtatással menjen végbe.

Ebben a szellemben a kormányzatoknak és a magánszférának együttműködve és gyakorlatilag azonnal meg kell hoznia azokat a gazdaságpolitikai, szabályozási és beruházási döntéseket, amelyek csökkentik az átmenettel járó bizonytalanságot.

Ha a pénzügyi piacok elmulasztják folyamatosan beárazni a dekarbonizáció miatt kialakuló új feltételeket, és nem követik elég szorosan a reálgazdasági folyamatokat, az átmenetből adódó egyébként is rázós alkalmazkodást szükségtelenül egy pénzügyi eredetű válsággal is megfejelik.

Még van választási lehetősége a pénzügyi szférának

A pénzügyi szektor rövidtávra koncentráló tervezési gyakorlata miatt könnyen előállhat olyan forgatókönyv is, amelyben a dekarbonizációval együttjáró, hosszú távú átalakulás következményei – mint például a fosszilis eszközök elértéktelenedése – nem időben jelenik meg a pénzügyi eszközök árazásában. Ehelyett bekövetkezhet egy hirtelen felismerés – a pénzügyi piacok úgynevezett Minsky pillanata – amikor a tőkepiacokon a többség átbillenti várakozásait az immár nagyobb valószínűséggel bekövetkező, dekarbonizált környezetbe, és ezzel elindít egy rendezetlen átmenetet.

Ebben a rendezetlen forgatókönyvben az önmagában is jelentős megrázkódtatást okozó reálgazdasági alkalmazkodást tovább nehezíti a pénzügyi eszközök hirtelen átárazódásából eredő instabilitás. Idővel az eszközárak és a fundamentumok közötti eltérés egyre nagyobb lehet, így minél később következik be az árkorrekció, annál drasztikusabb átértékelődés várható.

A 2008-as gazdasági világválságot egy hasonló hirtelen átértékelődés váltotta ki, hiszen a pénzügyi szereplők ráébredtek, hogy az amerikai jelzáloghitel-piacon az árak nem tükrözik az eszközök valós értékeit. A hirtelen átértékelődés pénzügyi sokkot váltott ki, és a reálgazdaságot is recesszióba sodorta.

Az akkori jelzáloghitel-piaci válságot a becslések szerint mintegy 250-500 milliárd dollár értékű, a pénzpiaci szereplők mérlegeiben nyilvántartott, rosszul árazott eszközállomány okozta. A Nature Climate Change-tanulmány becslése szerint ezzel szemben a karbonsemleges gazdaságra való átállás

a pénzügyi intézmények mérlegeiben nyilvántartott 681 milliárd dollár értékű fosszilis eszköz értékvesztésével járhat együtt, ami a 2008-as válságnál is nagyobb mértékű válságot okozhat.

Tekintve, hogy megannyi ismeretlen tényező alakítja a dekarbonizációs átmenetet, többek közt a klíma- és reálgazdasági elemzések maguk is számos bizonytalanságot tartalmaznak, javítanánk a világgazdaság és a saját esélyeinken is, ha egy egyébként elkerülhető pénzügyi válsággal nem súlyosbítanánk a megrázkódtatást. Ehhez érdemes odafigyelni a számos, mára már elérhető kutatási eredményre, többek között a makrogazdasági klímaszcenárió-elemzésekre, a pénzügyi stressztesztek következtetéseire és a megfelelő elemzési módszertan alkalmazására. Mindezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy rendezett és legfőképpen társadalmilag is igazságos módon valósuljon meg a fenntartható, dekarbonizált pályára történő gazdasági átállás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet cambridge econometrics ekonomi gazdasági válság véleménycikk Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.

Stubnya Bence
2024. május 16. 13:47 Adat, Közélet

Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen

Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.

Jandó Zoltán
2024. május 16. 10:27 Adat, Közélet

Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat

A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. május 17. 13:32 Élet

Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél

Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 05:48 Pénz, Vállalat

Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról

Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.

Stubnya Bence
2024. május 16. 16:16 Adat, Vállalat

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.