Hírlevél feliratkozás
Hidi János
2022. augusztus 7. 16:31 Közélet

A 2008-as válságot kiváltó értékvesztés többszörösét hozhatja a mostani átrendeződés az energiapiacon, de ez elkerülhető

(Hidi János a Cambridge Econometrics fenntartható pénzügyek vezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A „dekarbonizációs átmenet”, azaz a fosszilis energiaforrások kiváltása a következő évtizedekben az olaj és gázkészletek mintegy 1400 milliárd dollárt kitevő értékvesztésével járhat világszerte egy nemrégiben megjelent elemzés szerint. Ennek jelentős része közvetlenül a fejlett világ pénzügyi szereplőit és azok állami és magánügyfeleit érinti. A várt értékvesztés többszöröse lesz a 2008-as pénzügyi válság során elszenvedett, körülbelül 250-500 milliárd dollárnak, így a hatása is a többszöröse lehet. Hasonló veszélyekre mutatott rá az Európai Központi Bank napokban publikált tanulmánya is. Ahhoz, hogy a dekarbonizációból eredő átértékelődés ne okozzon újabb globális pénzügyi válságot, és a pénzügyi szektor a karbonmentes gazdaság igényeinek megfelelően, időben csoportosítsa át befektetéseit, szükség lesz a kormányzatok és a magánszektor együttműködésére.

A dekarbonizációs átmenet jelentős reálgazdasági átalakulással jár. Jól ismerjük már a gyakran emlegetett technológiai váltás szükségességét az alacsony karbonintenzitású megoldásokra, a megújuló energiaforrásoktól, az elektrifikáción át az energiahatékonyság javításáig, amelyek mind a jelenleg domináns fosszilis energiahordozókat hivatottak kiváltani. Azonban a váltás pénzügyi vonatkozásairól sem szabad megfeledkeznünk.

Az átmenet során újrarendeződik a gazdaság, a nemzetközi kereskedelem, átértékelődnek technológiák, földrajzi területek, új piacok jönnek létre és régiek szűnnek meg. Ezek a reálgazdasági folyamatok tükröződnek a pénzügyi piacokon is, hiszen újra kell értékelni a pénzügyi eszközöket és óriási léptékű tőkeátrendeződés várható. Ahhoz, hogy elkerülhető legyen a 2008-as pénzügyi válsághoz hasonló globális sokk, a pénzügyi eszközök értékelésében fokozatosan, nem pedig hirtelen, egyszerre kell megjelenniük a karbonmentes gazdaság szempontjainak.

A kutatási eredmények magukért beszélnek

A Nature Climate Change hasábjain nemrég megjelent tanulmány azt vizsgálja, mekkora lesz a pénzügyi hatása, ha a dekarbonizációs átmenet során egyes fosszilis eszközök értéküket vesztik, mert már nem lesz rájuk szükség.

A kutatás – melyet a Cambridge Econometrics által kifejlesztett E3ME makrogazdasági modellre alapozták – arra a következtetésre jut, hogy a fosszilis eszközök értékvesztése jelentős, 1400 milliárd dollárnyi lesz, és a pénzügyi közvetítő rendszeren keresztül jelentős részben a fejlett világ magánbefektetőit, köztük a nyugdíjmegtakarításokat is, közvetlenül érinti.

A várható értékvesztés mértéke különösen Oroszországban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Kínában lesz nagy, ahol az érintett fizikai eszközök leginkább megtalálhatók.

Ha azonban figyelembe vesszük a fizikai eszközök pénzügyi közvetítőrendszeren keresztüli tulajdonosi szerkezetét, akkor kiderül, hogy a várható értékvesztés legnagyobb elszenvedői a fejlett világ kormányzatai és magánbefektetői lesznek, ezen belül is elsősorban az Egyesült Államokban, ahol a pénzügyi piacok fejlettek és kiterjedtek.

Mivel az Egyesült Államok gazdasága jelentős méretű, önmagában talán nem is meglepő, hogy az abszolút számok tekintetében az ott várható értékvesztés kiemelkedik a világ országai közül. Az egyes országokban várható értékvesztés gazdasági sokkhatását a GDP-arányos számok jobban érzékeltetik. Ebben a tekintetben a fosszilis eszközök értékvesztése Katarban lesz a legnagyobb, továbbá Türkmenisztánban, Oroszországban és Norvégiában is kiemelkedő lesz a mértéke.

Az EKB is figyelmeztet

Az Európai Központi Bank (EKB) pár nappal ezelőtt megjelentetett tanulmánya hasonló veszélyekre mutat rá, és szintén hasonló következtetésekre jut a megoldást illetően. Az Európai Rendszerszintű Kockázatok Tanácsával (European Systemic Risk Board – ESRB) közösen végzett kutatás alátámasztja, hogy a klímaváltozással és az átállással kapcsolatos kockázatok egyaránt érintik a vállalatokat és a bankokat, és felhívja a figyelmet az új makrogazdasági szintű intézkedések szükségességére. Továbbá megállapítja, hogy számos tényező erősítheti a klímakockázatok pénzügyi szektorra gyakorolt hatását. Az átállás kockázatait növelheti a bankok és vállalatok közötti kapcsolati háló, melynek következtében az elértéktelenedő, vagy akár fizetésképtelenné váló cégek magukkal ránthatnak más vállalatokat, ami akár a dekarbonizációnak egyébként kevésbé kitett vállalatokat is érintheti. Mindezek együttesen a pénzügyi szektorban is veszteségeket, vagy akár válságot válthatnak ki.

Az EKB szerint a rendezetlen átállás kockázati sokkokat okozhat a pénzügyi szektorban, a hirtelen átárazódás pedig veszteségeket jelent a befektetési alapok és a biztosítók számára, miközben a vállalati csődök a bankokat rázhatják meg. Ezeket a kockázatokat pedig a makroszintű intézkedések és vállalati lépések összehangolásával lehet a legnagyobb mértékben csökkenteni.

A kutatási eredmények fordulópontot jelenthetnek

Ha a pénzügyi szektor szereplői komolyan veszik az eredményeket, a kutatások akár fordulópontot is hozhatnak a dekarbonizációs átmenettel kapcsolatos gondolkodásban. Érdemes megfontolni tehát, hogy a fosszilis eszközökről történő leválás tervszerűen menjen végbe, ahogy azt a Glasgow Financial Alliance for Net Zero tanulmánya is javasolja. Eszerint a fosszilis eszközök gyors leépítése helyett jobb megközelítés, ha a nettó zéró célkitűzésekkel összhangban, de a pénzügyi válságot elkerülve, fokozatosan hajtjuk végre az átállást. Ezt úgy lehet legjobban elérni, ha ösztönözzük a dekarbonizációt, miközben finanszírozást teremtünk az elértéktelenedő fosszilis eszközök tervszerű lecseréléséhez. Ez lehetővé tenné, hogy az átmenet a lehető legkisebb gazdasági és társadalmi megrázkódtatással menjen végbe.

Ebben a szellemben a kormányzatoknak és a magánszférának együttműködve és gyakorlatilag azonnal meg kell hoznia azokat a gazdaságpolitikai, szabályozási és beruházási döntéseket, amelyek csökkentik az átmenettel járó bizonytalanságot.

Ha a pénzügyi piacok elmulasztják folyamatosan beárazni a dekarbonizáció miatt kialakuló új feltételeket, és nem követik elég szorosan a reálgazdasági folyamatokat, az átmenetből adódó egyébként is rázós alkalmazkodást szükségtelenül egy pénzügyi eredetű válsággal is megfejelik.

Még van választási lehetősége a pénzügyi szférának

A pénzügyi szektor rövidtávra koncentráló tervezési gyakorlata miatt könnyen előállhat olyan forgatókönyv is, amelyben a dekarbonizációval együttjáró, hosszú távú átalakulás következményei – mint például a fosszilis eszközök elértéktelenedése – nem időben jelenik meg a pénzügyi eszközök árazásában. Ehelyett bekövetkezhet egy hirtelen felismerés – a pénzügyi piacok úgynevezett Minsky pillanata – amikor a tőkepiacokon a többség átbillenti várakozásait az immár nagyobb valószínűséggel bekövetkező, dekarbonizált környezetbe, és ezzel elindít egy rendezetlen átmenetet.

Ebben a rendezetlen forgatókönyvben az önmagában is jelentős megrázkódtatást okozó reálgazdasági alkalmazkodást tovább nehezíti a pénzügyi eszközök hirtelen átárazódásából eredő instabilitás. Idővel az eszközárak és a fundamentumok közötti eltérés egyre nagyobb lehet, így minél később következik be az árkorrekció, annál drasztikusabb átértékelődés várható.

A 2008-as gazdasági világválságot egy hasonló hirtelen átértékelődés váltotta ki, hiszen a pénzügyi szereplők ráébredtek, hogy az amerikai jelzáloghitel-piacon az árak nem tükrözik az eszközök valós értékeit. A hirtelen átértékelődés pénzügyi sokkot váltott ki, és a reálgazdaságot is recesszióba sodorta.

Az akkori jelzáloghitel-piaci válságot a becslések szerint mintegy 250-500 milliárd dollár értékű, a pénzpiaci szereplők mérlegeiben nyilvántartott, rosszul árazott eszközállomány okozta. A Nature Climate Change-tanulmány becslése szerint ezzel szemben a karbonsemleges gazdaságra való átállás

a pénzügyi intézmények mérlegeiben nyilvántartott 681 milliárd dollár értékű fosszilis eszköz értékvesztésével járhat együtt, ami a 2008-as válságnál is nagyobb mértékű válságot okozhat.

Tekintve, hogy megannyi ismeretlen tényező alakítja a dekarbonizációs átmenetet, többek közt a klíma- és reálgazdasági elemzések maguk is számos bizonytalanságot tartalmaznak, javítanánk a világgazdaság és a saját esélyeinken is, ha egy egyébként elkerülhető pénzügyi válsággal nem súlyosbítanánk a megrázkódtatást. Ehhez érdemes odafigyelni a számos, mára már elérhető kutatási eredményre, többek között a makrogazdasági klímaszcenárió-elemzésekre, a pénzügyi stressztesztek következtetéseire és a megfelelő elemzési módszertan alkalmazására. Mindezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy rendezett és legfőképpen társadalmilag is igazságos módon valósuljon meg a fenntartható, dekarbonizált pályára történő gazdasági átállás.

Közélet cambridge econometrics ekonomi gazdasági válság véleménycikk Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fenyő D. György
2022. szeptember 26. 14:27 Élet, Közélet

Nagyságrendekkel kevesebb tananyagot kellene megtanítani az iskolában

Sok idő szabadulhat így fel, amit képességfejlesztésre lehet fordítani. Ha valaki nem képes szöveget értelmezni, akkor nemcsak egy új tudományt, hanem szakmát sem tud elsajátítani.

Kiss Péter
2022. szeptember 25. 16:44 Közélet, Pénz

Alaposan betárazva indul harcba az MNB az infláció ellen

De vajon elegendő lesz-e a muníció a forint árfolyamának stabiliziálásra, és a pénzromlás megfékezésére?

Bucsky Péter
2022. szeptember 25. 04:34 Adat, Közélet

Rogán 446 milliót, a legszegényebb államtitkár 4 milliót keresett tavaly

A miniszterek és az államtitkárok vagyoni helyzete között óriási a különbség. Orbán Viktornál 27-en is többet keresnek. A szja-kedvezményekkel százmilliót spórolnak a miniszterek, de Rogán Antal nem él a kedvezménnyel.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. szeptember 27. 04:34 Adat, Vállalat

Mennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk?

Megnéztünk a szlovák és a magyar Lidl árait, látszik-e rajtuk, hogy az árstop miatti veszteséget hogyan kompenzálják.

Avatar
2022. szeptember 26. 16:23 Világ

Nem a jobboldal nyert nagyot, a baloldal bukott hatalmasat Olaszországban

A három jobboldali párt stabil parlamenti többsége a néhány százalékos javításuk mellett elsősorban a baloldal megosztottságának köszönhető.

Pálos Máté Hajdu Miklós
2022. szeptember 26. 04:24 Adat

Az abortusz egyre inkább a 24 év alattiak tapasztalata Magyarországon

Bár a sajtóban csak szívhangtörvény néven elhíresült rendelet több mint egy hete hatályos, mégsem egyértelmű, pontosan mi lenne az orvosok jogszabályi kötelessége, ahogy az sem, mire számíthatnak a várandós nők.

Ne hagyd ki