Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2022. április 6. 04:34 Adat, Közélet

Romák, Covid, pénz, Jobbik – mi befolyásolta a Mi Hazánk teljesítményét?

A várakozásokhoz képest messze felülteljesítő Mi Hazánk egyik legfontosabb választási ígérete előzetesen a „Covid-diktatúra” megállítása volt. A párt eredményei azonban nem mutatnak összefüggést sem a koronavírus-járvány adataival, sem az oltakozási hajlandósággal. A roma lakosság arányával és a jövedelmi helyzettel már valamilyen kapcsolat van, de egyáltalán nem olyan, amire előzetesen számítanánk. A legtöbbet pedig minden jel szerint annak köszönheti a párt, hogy sikerült magához terelnie a korábbi jobbikosok nagyjából negyedét.

Se oltás, se betegség

A Covid-adatokkal azért nehéz összevetni bármit, mert itthon a kezdetek óta rendkívül hiányos a járvánnyal kapcsolatos adatközlés. Az egyetlen rendszeresen megjelenő területi információ a fertőzöttek száma megyei bontásban, ez alapján azonban érdemi elemzést nem lehet csinálni. Egyetlen egyszer fordult elő, hogy ennél részletesebb számokat osztott meg az operatív törzs: 2021 tavaszán lettek nyilvánosak az addigi települési szintű fertőzöttségi és halálozási adatok.

Ezek az első két hullámot és a harmadik legelejét ölelik fel, így frissnek nem igazán mondhatóak, de más adat híján csak ezeket felhasználva tudtuk elemezni, hogy van-e bármilyen összefüggés a járvány okozta fertőzések és halálesetek száma és a Mi Hazánk választási eredményei között. A válasz pedig az, hogy a jelek szerint nincs.

A párt listás eredményei se települési, se járási szinten nem mozognak együtt a népességarányos fertőzöttségi és halálozási adatokkal.

Hasonló a helyzet, ha az eredményeket az oltási hajlandósággal vetjük össze: az sem igaz, hogy azokon a településeken kapott volna több voksot a párt, ahol nagyobb az oltásellenesség*Ehhez a postai úton kiküldött védettségi igazolványok népességarányos számát vetettük össze a Mi Hazánk listás szavazati arányával, és kifejezetten alacsony, 0,17-es korreláció adódott..

Ahol kevesebb a roma, több szavazatot kaptak

A párt politikai palettán elfoglalt helye miatt megvizsgáltuk azt is, hogy a cigány lakosok arányával van-e bármilyen összefüggése a Mi Hazánk listás eredményének. A szélsőjobboldali politikai csoportosulások a tapasztalatok – vagy inkább az általános vélekedés – szerint az olyan helyeken erősebbek, ahol a roma népesség aránya magasabb. A Mi Hazánk mostani eredménye azonban ellentmond ennek. Ha nem is túl erős az összefüggés (0,33-as a korreláció), de kevesebben szavaztak a pártra az olyan helyeken, ahol magasabb a romák aránya a népességen belül*Két adatsor ilyen jellegű együttmozgását a korrelációs együtthatóval lehet mérni. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a plusz/mínusz 0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik adatsor növekedésével a másik csökken..

Az oltással és a roma népesség arányával kapcsolatos eredmények ugyanakkor jó eséllyel nem teljesen függetlenek egymástól. A Választási földrajz még január végén mutatta be a Válasz Online-on megjelent cikkében a Mi Hazánk kampányának azt a dilemmáját, hogy oltásellenes tábor leginkább a válságövezetek cigányságából lenne építhető, ami egy szélsőjobboldali pártnál elég ellentmondásos.

A cikk alapállítását pedig az adatok is megerősítik: a roma lakosság aránya kifejezetten erős negatív korrelációt mutat a kézbesített védettségi igazolványok népességarányos számával. Vagyis tendenciaszerűen minél nagyobb a roma lakosság aránya egy településen, egy főre vetítve annál kevesebb védettségi igazolványt postáztak oda.

Igaz, itt nem a roma népesség tényleges arányáról van szó, hanem azokéról, akik a legutóbbi, 2011-es népszámláláson romának vallották magukat. Az önbevallás miatt a számuk jelentősen eltér a többségi társadalom, illetve a kisebbségkutatások által romaként/cigányként kategorizált népesség nagyságától, a különbség két-háromszoros.

Elcsábított jobbikosok

A Mi Hazánkra tehát nem azokon a helyeken szavaztak sokan, ahol a választási üzenetük vagy a közvélekedés alapján gondolhattuk volna. Emellett a jövedelmi helyzettel sem mutat olyan összefüggést a párt eredményessége, mint mondjuk a Fideszé. A kormánypártok listájára látványosan többen szavaztak ott, ahol kevesebbet keresnek az emberek, a legszegényebb falvakban és községekben pedig tarolta Fidesz. A Mi Hazánk teljesítménye azonban épp ellentétes irányú (igaz, még a roma lakosság arányánál is gyengébb) kapcsolatban van a jövedelemmel*0,279-es a korreláció..

Ha demográfiai mutató nincs is, amivel jól lehetne magyarázni a Mi Hazánk teljesítményét, politikai azért akad. Az általunk vizsgált változók közül a legerősebb kapcsolat a Jobbik 2018-as eredményeivel van: ahol négy éve jól teljesített az akkor még külön induló Jobbik, ott most jobb eredményeket ért el a Mi Hazánk is.

Az utóbbi párt két legkiemelkedőbb eredményével kapcsolatban ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy mindegyiknek van speciális oka: Ásotthalom polgármestere a Mi Hazánkat is vezető Toroczkai László, a Cserháthalápot is magában foglaló választókerületben pedig a település polgármestere, Dócs Dávid indult egyéniben, aki egyben a párt alelnöke.

Még látványosabb a grafikon, ha nem az arányokat, hanem az adott pártra a településen leadott listás szavazatokat ábrázoljuk egy grafikonon. Ebből az is kitűnik, hogy a Mi Hazánk nagyjából a négy évvel ezelőtti jobbikos szavazatok negyedét tudta becsatornázni magához.
 

A cikk írásában közreműködött: Hajdu Miklós, Hobot Péter és Kolozsi Ádám.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinél nagyobb a jólét, annál alacsonyabb a Fidesz támogatottsága egy adott településenA Fidesz 2022-es listás eredményeit és a települési jövedelmi adatokat összevetve a szegényebb településeken ismét nagyobb eséllyel szavaztak a Fideszre, a jövedelem változása viszont nem számított.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel egymillió szavazatot vesztett az összefogó ellenzék, a Fidesz az egész országban javítottA Fideszt arányaiban és abszolút számokban is többen támogatták még a párt 2010-es győzelméhez képest is. Az ellenzék támogatottsága eközben minden várakozásnál jobban összezsugorodott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem volt szisztematikus csalás a választásokon, de furcsa a sok extrémen fideszes településOlyan választási csalás, amit statisztikai eszközökkel egyértelműen ki lehetne mutatni, nem volt - még akkor sem, ha néhány településen nagyon egy irányba mentek a voksok.

 

Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet Helyközi Járat Jobbik koronavírus Mi Hazánk oltásellenesség országgyűlési választások Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.