(A szerző a Neumann János Egyetem docense. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Magyarország választott tegnap, az eredmény valamelyest a győztest és a vesztest is meglepte. A Fidesz sem remélte a szavazóhelyiségek zárásakor, hogy ismét megkapja a kétharmados felhatalmazást. Az ellenzéki összefogás pedig véletlenül sem számított ilyen súlyos vereségre.
A Fidesz a listás szavazatok 53 százalékát szerezte meg, az ellenzéki összefogás a 35 százalékát. A Fidesz az egyéni mandátumokból 88-at, az ellenzék 18-at. Ezek alapján kijelenthető, hogy a magyar társadalom nagy része egyértelműen a Fidesz-kormányzás folytatását akarta. A két politikai erő támogatottsága közötti különbség olyan nagy, hogy azt nem lehet pillanatnyi tényezők, kampány számlájára írni. Az okok sokkal mélyebben keresendők.
Regionalista vagyok és nem politikai elemző. Nem kérdeztem meg a választókat, tehát az egyéni motivációkat nem ismerem. A települési, az egyéni választókerületi eredmények gyors elemzéséből és korábbi, sokszor más témájú területi kutatásaim tapasztalataiból tudok kiindulni.
Budapest 18 választókerületéből az ellenzék 16-t nyert meg, miközben a Fidesz a 86 vidékiből 84-et. Budapesten két külső, kertvárosi jellegű választókerületet nyert meg a kormánypárt. Vidéken két nagy egyetemi város, Pécs és Szeged belvárosi választókerületében nyert az ellenzék. Ezek alapján mondhatjuk-e azt, hogy a világra nyitott, sokoldalú nemzetközi kapcsolatokkal vagy azok lehetőségével rendelkező értelmiség, egyetemi diákság szavazott az ellenzékre? Részben talán igen. Debrecen, Kaposvár, Nyíregyháza, Miskolc választókerületeinek eredményei is részben azt mutatják, hogy a válasz igen. De csak akkor, ha ez az értelmiségi lét nem jár az anyagi gondok mindennapos fenyegetettségével, a munkába járás magas üzemanyagköltségével és nagy alapterületű lakások magas fűtési költségeivel.
A vizsgálat szempontjából viszont különösen fontos Budapest és Pest megye választókerületeinek az elemzése. Budapesten a két pesti kertvárosi választókerület kivételével az ellenzék győzött. De szoros volt például a hagyományosan kékgalléros munkások lakóhelyeként szolgáló Csepel és a német kisebbségére büszke, konzervatív Soroksár együttes választókerületének eredménye.
A Budapesthez szorosan kötődő agglomeráció – ahol a többség munkahelye a fővárosban van – szoros eredményeket és mindenhol Fidesz-győzelmeket hozott. De a győztes kormánypárt és az ellenzék között itt voltak a legszorosabb küzdelmek. A kormánypárt jelöltjei csak 45-48 százalékkal győztek, míg az ellenzéki összefogás jelöltjei itt legalább elérték a körülbelül 40 százalékos eredményt.
Ez a térség évtizedek óta a szuburbanizáció, a nem túl gazdagok számára elérhető magyar álom helyszíne.
Jól fizető munkahely Budapesten, viszonylag olcsón megvett telek, ház és a lehetőségekhez képest nagy autó sokak álma volt. De a jól fizető állások száma korlátozott, és az elmúlt másfél évtized krízisei, a devizahitel-válság, az energiaárak emelkedése sok család költségvetését megtépázta. Sokak számára elviselhetetlen terhet jelentene, ha a 2000-es évekre visszanyúló túlzott eladósodás mellett most még a háztartási költségvetéseik nagy részét kitevő energiaárak is megemelkednének.
Az agglomeráció második gyűrűjében lévő választókerületekben a Fidesz jelöltjei már közel 60 százalékot szereztek, míg az ellenzéki összefogás jelöltjei csupán 30 százalék körüli eredményt értek el. Bár az itt élők egy jelentős része még szintén Budapesten dolgozik, de már magasabbak a munkába járás költségei, és többnyire nem a magas státuszokban dolgozók élnek itt. A lakáshitelek, az energiaárak, a munkanélküliség miatti egzisztenciális fenyegetettség, ha lehet, itt még erősebb.
Magyarország választási térképe 2022-ben sematikusan ugyanazt a mintát követi, mint az amerikai elnökválasztás 2016-ban. A baloldali, liberális pártok támogatottsága a milliós nagyváros(ok)ban kúpszerűen kiemelkedik, és ahogy távolodunk a nagyvárosi központoktól, úgy csökken a támogatottságuk.
Úgy tűnik, a Fidesz mostani győzelmét annak (is) köszönhette, hogy 2014-ben megértette: a 1,5 millió devizahitel által hátrányosan érintett sok százezer családon csak az energiaárak jelentős csökkentésével lehet segíteni. Az a tény, hogy a mostani orosz-ukrán háború ismét felvillantotta az energiaárak jelentős emelkedésének lehetőségét, nagymértékben befolyásolhatta a korábbi válságokban hátrányosan érintett választók szavazatát.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
