Amikor 2013-ban elkezdték építeni az M4-es autópálya Abony és Törökszentmiklós közötti részét, még azzal keltette fel a figyelmet, hogy az – M7-es Kőröshegyi völgyhidat is magában foglaló pár kilométerét leszámítva – a magyar autópálya-építés legdrágább szakaszának ígérkezett a közel 4 milliárdos kilométerárával. Ennél is nagyobbat szólt azonban két évvel később, hogy áldozatul esett a Simicska-Orbán háborúnak, amelynek járulékos veszteségeként lefokozták autóúttá, de ma végül átadták a forgalomnak.
Az eredeti közbeszerzés alapján a legdrágább, Tisza-hidat is magában foglaló részt az egykori Fidesz-pénztárnok Simicska Lajos cége, a Közgép az A-Híddal együtt kezdte el építeni, közel 33 milliárd forintért. A másik két szakaszon pedig olyan jól ismert, külföldi tulajdonú vállalatok dolgoztak, mint a Colas, a Strabag és a Swietelsky. Noha az eredeti tervek uniós finanszírozással is számoltak, a feltűnően magas építési költségek miatt az Európai Unió nem adott pénzt a projektre, így az teljesen magyar adófizetői pénzből készült el.
Miközben korábban a kormány még védelmébe vette az építési költségeket, Simicska Lajos 2015. februári telefonos ámokfutása (a G-nap) után hirtelen kartellgyanút fedezett fel a tender körül, és teljesen leállíttatta a beruházást. Bár az állam ezt igyekezett elkerülni, egy peren kívüli megállapodás értelmében a kormány végül kifizette a már elvégzett munkát és a helyszínre szállított anyagokat a kivitelezőknek, köztük a Közgépnek.
Az épülő M4-es autópálya-szakaszon belvízben álló betonlábazatok Törökszentmiklós határában, egy héttel Simicska Lajos telefonos ámokfutása előtt. Fotó: MTI/Bugány János
Egy hosszabb szünetet követően került át a körülbelül 70 százalékos készültségű projekt a kormány régi kedvenc útépítőjétől az új kedvenc építőjéhez, a Szíjj László tulajdonolta Duna Aszfalthoz, amely mellett még a francia Colas kapott szerepet. A hivatalos adatok szerint 125,3 milliárd forintból épült meg az autóút, amiből látszik, hogy adófizetői szempontból káros volt a hercehurca: autópálya helyett csak autóút épült meg, kilométerenként mintegy 600 millió forinttal drágábban a már eleve magas eredeti összeghez képest.
Ráadásul a 125,3 milliárd nem tartalmazza az eredeti építőknek kifizetett közel 33 milliárd forintot, holott a munkájuk elvileg nem veszett egészen kárba. (Bár a régi és az új szakasz nincs egészen átfedésben.) Ezzel is számolva a kilométerenkénti költség nem 4,6 milliárd forint, hanem az 5,9 milliárdot közelíti. Ez a már átadott gyorsforgalmi utak között rekordnak számít, a következő években azonban várhatóan többször is megdől majd.
