Átadták a Simicska-Orbán háború és a túlárazás szimbólumává vált autóutat
Amikor 2013-ban elkezdték építeni az M4-es autópálya Abony és Törökszentmiklós közötti részét, még azzal keltette fel a figyelmet, hogy az – M7-es Kőröshegyi völgyhidat is magában foglaló pár kilométerét leszámítva – a magyar autópálya-építés legdrágább szakaszának ígérkezett a közel 4 milliárdos kilométerárával. Ennél is nagyobbat szólt azonban két évvel később, hogy áldozatul esett a Simicska-Orbán háborúnak, amelynek járulékos veszteségeként lefokozták autóúttá, de ma végül átadták a forgalomnak.
Az eredeti közbeszerzés alapján a legdrágább, Tisza-hidat is magában foglaló részt az egykori Fidesz-pénztárnok Simicska Lajos cége, a Közgép az A-Híddal együtt kezdte el építeni, közel 33 milliárd forintért. A másik két szakaszon pedig olyan jól ismert, külföldi tulajdonú vállalatok dolgoztak, mint a Colas, a Strabag és a Swietelsky. Noha az eredeti tervek uniós finanszírozással is számoltak, a feltűnően magas építési költségek miatt az Európai Unió nem adott pénzt a projektre, így az teljesen magyar adófizetői pénzből készült el.
Miközben korábban a kormány még védelmébe vette az építési költségeket, Simicska Lajos 2015. februári telefonos ámokfutása (a G-nap) után hirtelen kartellgyanút fedezett fel a tender körül, és teljesen leállíttatta a beruházást. Bár az állam ezt igyekezett elkerülni, egy peren kívüli megállapodás értelmében a kormány végül kifizette a már elvégzett munkát és a helyszínre szállított anyagokat a kivitelezőknek, köztük a Közgépnek.
Az épülő M4-es autópálya-szakaszon belvízben álló betonlábazatok Törökszentmiklós határában, egy héttel Simicska Lajos telefonos ámokfutása előtt. Fotó: MTI/Bugány János
Egy hosszabb szünetet követően került át a körülbelül 70 százalékos készültségű projekt a kormány régi kedvenc útépítőjétől az új kedvenc építőjéhez, a Szíjj László tulajdonolta Duna Aszfalthoz, amely mellett még a francia Colas kapott szerepet. A hivatalos adatok szerint 125,3 milliárd forintból épült meg az autóút, amiből látszik, hogy adófizetői szempontból káros volt a hercehurca: autópálya helyett csak autóút épült meg, kilométerenként mintegy 600 millió forinttal drágábban a már eleve magas eredeti összeghez képest.
Ráadásul a 125,3 milliárd nem tartalmazza az eredeti építőknek kifizetett közel 33 milliárd forintot, holott a munkájuk elvileg nem veszett egészen kárba. (Bár a régi és az új szakasz nincs egészen átfedésben.) Ezzel is számolva a kilométerenkénti költség nem 4,6 milliárd forint, hanem az 5,9 milliárdot közelíti. Ez a már átadott gyorsforgalmi utak között rekordnak számít, a következő években azonban várhatóan többször is megdől majd.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
