Vidéki egyetemistaként szerintem nem az a magyar társadalomnak az érdeke, hogy itt egy kínai magánegyetem létesüljön, és ilyen albérletárak mellett, amikor diákként tanulnod kell, és valahogy keresned is, hogy meg tudj élni, akkor az elemi érdeked az lenne, hogy a diákváros épüljön meg

– mondta a 444 ellenzéki aláírásgyűjtésről szóló videójában egy fiatal egyetemista még januárban. Az ellenzéki pártok azóta összegyűjtötték a népszavazáshoz szükséges 200 ezer aláírást, így lesz népszavazás a Fudan Egyetemről, bár az egyelőre még kérdéses, hogy pontosan mikor.

A népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban már az aláírásgyűjtés előtt is előjött kritikaként, hogy a vidéki embereket nem fogja érdekelni, hiszen a Fudan egy budapesti ügy. Ahogy azonban azt a 444 videójában több ellenzéki politikus is elmondta, vidéken az emberek a kérdést azzal kötötték össze, hogy a kínai magánegyetem megépítésének terve veszélyeztetheti az ugyanarra a környékre tervezett diákváros megépítését. Bár a projektért felelős Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tavaly májusban azt mondta, a diákváros és a Fudan egyaránt meg fog épülni Budapesten, azóta a kormány feltűnően hallgat a témáról, leginkább az ellenzék kommunikál róla a népszavazási kezdeményezés kapcsán.

Az ügy mindenesetre rámutat arra, hogy a kollégiumi férőhelyek kérdése sokakat érdekel és érint. Ebben a cikkben annak jártunk utána, hogy ennek mi az oka. 

Elszálltak az albérletárak a kollégiumi díjakhoz képest

Az azóta már lediplomázott Anna 2020-ban úgy kezdte meg a tanévet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, hogy egész nyáron bizonytalan volt, ősszel kinyit-e a kollégium, ami az előző félévben a járvány miatt bezárt.

Félévkezdés előtt egy héttel hirdettek felvételt, de ennyi idő alatt a papírokat se lehet beszerezni. Én már augusztus elején elkezdtem albérletet keresni, mert nem tudtam ezzel a bizonytalansággal számolni

– mondta. Végül a barátjával béreltek egy másfél szobás lakást havi 130 ezer forintért, persze erre még rájött havonta a rezsi. Ha nincs az elhelyezés körüli bizonytalanság, akkor a kollégiumban a lakhatása havi 17 500 forintból kijött volna rezsivel együtt.

Már a kolis megélhetéshez is dolgoznom kellett, de akkor azért egy kényelmesebb szinten. Tehát megtehettem, hogy vizsgaidőszakban nem dolgozom, bejártam minden órára és mellette 10-15 óra munkát vállaltam. Amikor albérletbe költöztünk, sokkal intenzívebben dolgoztam, heti 25-30 órát, de még ez sem volt elég 1100 forintos órabérrel, pedig még a szüleim is támogattak 50 ezer forinttal

– mesélte. Egy ösztöndíj aztán pár hónapig eloszlatta az anyagi gondjaikat, de miután ez megszűnt, és tavaly év végén elkezdtek drágulni az élelmiszerek, úgy döntöttek, hogy felmondják az albérletet, és azóta egy ismerősön keresztül oldják meg a lakhatást.

Zsófi a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karára jár, de mivel budapesti, tavaly augusztusban beadta a jelentkezését kollégiumi szálláshelyre. A jelentkezést elutasították, mint utólag kiderült azért, mert a jelentkezéshez szükséges papírok elkeveredtek a postán. Zsófi az utolsó pillanatban talált albérletet egyedül, mire már a legtöbb egyetemistának megvolt oldva a lakhatása. Most havi 100-110 ezer forintot költ lakhatásra, ez a költség a kollégiumban 10-15 ezer forint lett volna. Érettségi után dolgozott két évig, most abból a pénzből fizeti az albérletet, és a családjától is kap valamennyi segítséget.

Most gondolkozom, hogy tudnék elkezdeni dolgozni, de eddig nem találtam annyira rugalmas munkát, ami az órarendem mellett menne. Illetve állami támogatott képzésen vagyok, és nem kéne lerontanom az átlagom a munka miatt, mert akkor esetleg önköltségesre kerülök. Eléggé egy ördögi kör ez

– mondta, hozzátéve hogy még a felvételijét is újra beadta, hogy Budapesten tanulhasson.

Ahogy Anna és Zsófi története alapján is látszik, hatalmas eltérések vannak a kollégiumi és a piaci lakhatás költségei között. Az államilag támogatott képzésben tanuló hallgatók kollégiumi lakhatásának költségeit egy 15 évvel ezelőtt meghozott állami rendelet szabályozza. A 2007-es rendeletben egy – 2006-os állapotokat rögzítő – állami normatíva határozza meg, hogy az egyetemek a különféle komfortfokozatú^*Ez attól függ például, hogy milyen állapotban van az épület, hányan laknak a szobában, tartozik-e hozzá saját fürdőszoba, stb. szálláshelyekért mennyi pénzt kérhetnek el. Ez alapján a legdrágább férőhelyekért havonta legfeljebb 17 475, a legolcsóbbakért pedig 9320 forintot kell fizetnie a kollégistáknak.

A díjak befagyasztásának következménye egyrészt az, hogy az Európai Unió tagállamai körében negyedik legnagyobb mértékű magyarországi lakbér-emelkedés mellett látványosan elszakadtak egymástól a kollégiumi díjak és a lakásbérlés (vagy az egyetemisták körében szintén jellemző szobabérlés) költségei, egyre vonzóbb opcióvá téve a kollégiumi lakhatást. Mostanra ugyanis a fővárosban egy belvárosi szoba bérlése rezsivel közel 80 ezer forintba kerül, és a nagyobb egyetemi városokban is fejenként 50-60 ezer forint körüli költségre számíthatnak az albérlő diákok, amennyiben egy háromszobás lakást hárman vesznek ki.

Mindez ugyanakkor a kollégiumok finanszírozását is megnehezítette: a befagyasztott díjakból ugyanis a felújítások, a karbantartás és az üzemeltetés növekvő költségeit egyre nehezebb kigazdálkodni. Egy jó adottságú kollégiumnak ugyan van lehetősége például nyáron hostelként üzemelni, vagy rendezvények megtartására alkalmas helyiségeit kiadni, de ez nem minden intézménynél opció. Ilyen esetekben a fenntartó egyetemnek kell kipótolnia a kollégium gazdálkodásában keletkező lyukakat.

Hány egyetemistának jut kollégiumi férőhely?

A magyar egyetemisták lakhatására vonatkozó legfrissebb felmérések a 2018/2019-es tanévre vonatkoznak. Ezek közül az Aktív Fiatalok nevű kutatócsoport felmérése alapján a magyar egyetemisták 41 százaléka a szüleinél lakott, és csak 24 százalékuk volt kollégista. A többiek egyedül vagy barátokkal együtt laktak. 

Ugyanezek az arányok az Eurostudent 2021-es, 2019-re vonatkozó adatokat tartalmazó felmérése szerint a fenti sorrenben: 32, 29 és 39 százalék voltak. Ezek a felmérések rendre magasabbra teszik a kollégisták arányát a Központi Statisztikai Hivatal méréseinél. Aszerint ugyanis a kollégisták aránya a kilencvenes évek óta tartó csökkenés után 2015-től kezdve enyhén emelkedni kezdett, hogy aztán

a 2019/2020-as tanév után a tavalyi tanévre történelmi mélypontra, 18 százalékra zuhanjon.

Ehhez az érintett egyetemistákkal folytatott beszélgetéseink alapján a járvány körüli bizonytalanság is hozzájárulhatott. Ahogy Anna esetében is, az egyetemek nem mindig tudták időben kommunikálni, hogy nyitva lesznek-e a kollégiumok, de olyanról is hallottunk, hogy a 3-4 fős szobákat kétfősre csökkentették a járvány miatt, ami szintén csökkentette a kollégiumban lakók arányát.

Az Eurostudent jelentés alapján az is látszik, hogy a kollégiumok a kevésbé tehetős hallgatóknak nagyon fontosak: 2019-ben az átlagosnál rosszabb helyzetű diákok 38 százaléka lakott kollégiumban, míg az átlagos és az átlagnál jobb helyzetűek körében ennek aránya 29 – 27 százalék volt. Az Aktív Fiatalok kutatócsoport felméréséből az is kiderült, hogy Budapesten az átlagosnál jóval magasabb, 60 százalék volt a szüleiknél lakó egyetemisták aránya, és a fővárosban csaknem ugyanannyi az albérlő egyetemista, mint kollégiumban lakó.

Az Eurostudent felmérés arra is kitér, hogy a kollégiumi szálláshelyével csak a nappali képzésben tanuló kollégisták 59 százaléka volt elégedett, és az is érdekes összefüggés, hogy szinte bármilyen szempontot nézünk (például költségek, elhelyezkedés, szállás állapota) az átlagosnál rosszabb helyzetűek elégedetlenebbek voltak a lakhatási helyzetükkel, mint a tehetősebbek. 

A kollégiumok szociális funkciója mellett egy másik fontos összefüggésre hívja fel egy tavalyi, Statisztikai Szemlében megjelent kutatás. Zeleny Klaudia, Molontay Roland és Szabó Mihály tanulmánya a Budapesti Műszaki Egyetem csaknem 29 ezer hallgatójának tanulmányi eredményeit elemezve, és mindezt kérdőíves felméréssel kiegészítve mutatta meg, hogy a kollégista lét csökkenti a lemorzsolódás valószínűségét és javítja a tanulmányi eredményeket. Ennek az az oka, hogy

a kollégisták többet tanulnak, amit az is lehetővé tesz, hogy kisebb arányban dolgoznak, mint a nem kollégista társaik.

A kollégiumi elhelyezés emiatt különösen fontos lehet az olyan szakokon tanulóknak, amelyeket nehezebb összeegyeztetni a munkával. A pécsi orvostudományi karon tanuló Nóra például erről azt mesélte, hogy az orvosi képzés első éveiben egyáltalán nem jellemző, hogy a hallgatók dolgoznak a szak mellett, ez inkább a képzés utolsó éveiben fordul csak elő.

Páran dolgoznak az orvosisok közül segédápolóként sürgősségin, mentőzni is tudnak sokan. Én a vendéglátásban jobban keresek, mint segédápolóként lehetne, ezért arányaiban jobban megéri vendéglátóznom. Nehéznek nehéz, de nagyjából negyedévtől meg lehet oldani. Amúgy az orvosin ezt nyilván nem szeretik, és én nem is reklámozom

– mondta.

Túljelentkezés

A kollégiumban lakók arányának csökkenése a túljelentkezés jól dokumentált növekedésével járt együtt. A kollégiumi túljelentkezések mértékéről utoljára 2016-ban készült átfogó felmérés, és bár azóta tervben voltak újabb kutatások, ez a járvány miatt nem jött össze. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Kollégiumi Lakhatás, Kutatási Eredmények és Javaslatok Összefoglalója című tanulmánya alapján a 2010-es évek közepén országosan átlagosan 40 százalék volt a túljelentkezések aránya, és alapesetben vidéki városokban kisebb volt a túljelentkezés mértéke, mint a fővárosban. 

A tanulmánnyal kapcsolatban a G7 érdeklődésére Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke megjegyezte, hogy országosan akkoriban 56 400 férőhely volt, ami mostanra nagyjából 58 ezerre bővülhetett. Az elmúlt években főleg vidéki kollégiumokat adtak át, amelyek közül Budai a győri Széchenyi István Egyetem 1120 fős Hegedűs Gyula Kollégiumát, valamint a Kecskeméti Piarista Kollégiumot emelte ki.

Budapesten kisebb bővítések voltak, például az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nagytétényi Úti Kollégiuma a felújítása során 780-800 férőhelyről mintegy 830 férőhelyesre bővült, de tavaly szeptemberben kezdődött meg az ELTE Márton Áron Szakkollégiumának bővítése is 480 férőhellyel.

A győri Széchenyi István Egyetem kilencmilliárd forintból felépült kollégiuma az átadási ünnepség napján, 2017. szeptember 4-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Kis mennyiségben tehát bővülgettek a kollégiumi férőhelyek az elmúlt években, de mindez nem jelent megoldást az eddig bemutatott problémákra. A G7 megkeresésére adatokat küldő néhány jelentősebb magyar egyetem adatait nézve is jól látszik, hogy 2014 óta egyiknél sem bővültek a diákszállók kapacitásai. Igaz, változatos az intézmények tapasztalata a túljelentkezésekkel, a Miskolci Egyetemen például mindössze öt százalék körül volt az érintettek aránya a közelmúltban, míg a Budapesti Gazdasági Egyetemnél a fentebb említett átlagot közelítő, 35-40 százalékos arányról számoltak be.

A kormány is érzékelte a problémát, és 2016-ban, részben a HÖOK felmérésére alapozva elfogadta az Országos Felsőoktatási Kollégiumfejlesztési Stratégiát, ami 2023-ig több mint 8000 új férőhely létesítését és csaknem 30 ezer férőhely felújítását tűzte ki célul. Budai szerint egy ideig valóban ez a stratégia határozta meg a fejlesztések irányát, de az elmúlt években a budapesti diákváros projektje vált központi kérdéssé, hiszen a fővárosban lenne leginkább szükség pluszkapacitásokra.

A HÖOK szerint a nagyjából 14 ezer budapesti kollégiumi férőhelyet 24 ezerre kellene bővíteni, amire megoldást jelenthetne a 8800 férőhelyesre tervezett diákváros projekt. Budai erről a G7-nek azt mondta, hogy miután a projekt Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez került, 2021-ben egy szakmai egyeztetésen ő a HÖOK-ot arról tájékoztatta, hogy a Fudan Egyetem megépítése nem érinti ennek a 8800 férőhelynek a létrejöttét.

Azóta viszont mi sem tudjuk, hogy pontosak mik a tervek, mert a szakmai egyeztetések szünetelnek

– mondta.

Feszültséghez vezet, hogy a külföldiek után több pénzt kapnak a kollégiumok

A magyar hallgatók kollégiumi lakhatási lehetőségeit jelentősen, és az utóbbi években egyre nagyobb mértékben nehezíti meg az is, hogy egyre több külföldi tanul a magyar egyetemeken. A KSH adatai szerint 2010 és 2020 között 15 ezerről 32,5 ezerre nőtt a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatásban. Így csökkenő hallgatószám mellett 5-ről 13 százalékra nőtt a külföldiek aránya. Mindez a kollégiumi helyek elosztására is hatással volt. 

A HÖOK hallgatói visszajelzéseket összegző 2017-es dokumentuma szerint mivel a külföldi hallgatók után magasabb állami támogatás jár, a kollégiumi felvételiknél “általános gyakorlattá vált ennek a csoportnak az előtérbe helyezése”, ami szűkíti a magyar hallgatók kollégiumi lakhatási lehetőségeit. Az ebből származó feszültségekre utal, hogy a hallgatók által felvetett javaslatok között egyebek mellett szerepelt a külföldiek arányának maximálása is (a kollégiumokban). 

A külföldi hallgatók arányára vonatkozó kérdésünkre Budai azt mondta, erre nincs adatuk, de hozzátette, hogy a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretein belül érkező külföldi hallgatók számára az egyetemeknek kvázi kötelező lakhatást biztosítania, vagy kollégiumi elhelyezéssel, vagy lakhatási támogatás fizetésével, ami továbbra is fenntartja az említett helyzetet.

A kollégiumokból kiszoruló diákokat az egyetemek is egyre inkább igyekeznek támogatni. Egyes intézmények lakhatási támogatást nyújtanak, de akad példa az albérleti piac szereplőivel történő együttműködésre is, aminek keretében a bérlők és a bérbeadók is biztosítékokat kapnak a megfelelő ingatlanok megtalálására, illetve azok rendeltetésszerű használatára.

Sok esetben azonban a külföldi hallgatók még az albérleti piacon is szűkítik a lehetőségeket. Nóra szerint a pécsi albérleti piacon ez úgy jelenik meg, hogy az albérleti piac szétválik olcsóbbnak számító, nagyon alacsony színvonalú ingatlanokra (“olyan ágyakkal, ahol nem lehet aludni”), és a külföldi hallgatókat célzó drága lakásokra. “A középkategóriás, élhető albérletek terén nagy a hiány” – mondta a pécsi helyzetről.

(Megszólalóink nevét kérésükre megváltoztattuk.)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet egyetem egyetemisták fudan ingatlanpiac kollégium lakhatás népszavazás Olvasson tovább a kategóriában