Az unióban csak Észtországban drágultak a magyarországinál jobban az ingatlanok
A lakbérek 2010 óta lassan, de egyenletesen, az ingatlanárak némi hullámzás után 2015 óta emelkednek meredeken az EU-ban.
Ha a 2010-es és a 2021 harmadik negyedévi átlagos ingatlanárakat hasonlítjuk össze, akkor kiderül, hogy a magyarországi ingatlanáraknál csak az észtországi lakásárak emelkedtek jobban: az észt emelkedés 141, a magyar közel 118 százalékos. A két említett ország mellett még Luxemburgban, Lettországban és Ausztriában haladták meg az árak a 2010-es árak dupláját, ahogy az az Eurostat grafikonján is látható.
Görögországban, Olaszországban, Cipruson és Spanyolországban csökkentek az ingatlanárak a 2010-es adatokhoz képest.
Mérsékeltebb, 50 százalék alatti volt a drágulás például Romániában, Franciaországban, Szlovéniában vagy Lengyelországban. A drágulás átlagos mértéke az EU-ban mintegy 40 százalék.
A lakbérek szintén Észtországban drágultak leginkább, de Magyarország ezen a listán is az élbolyban szerepel, a negyedik helyen.
A táblázat látványos lehet magyar szempontból, de nem meglepő. A magyar ingatlanárak 2014-ben kezdtek meredek emelkedésbe: a 2018-as első negyedévi átlagot és a 2015-ös átlagot összevetve a magyar áremelkedés volt a legnagyobb az EU-ban, és 2014 óta negyedéves bontásban is szinte folyamatosan előzi az EU-átlagot.
A magyar ingatlandrágulást korábban alaposan körbejártuk, akkor további növekedést is valószínűnek tartottunk, és azt írtuk: nincs ingatlanpiaci buborék, a drágulás nem tűnik megalapozatlannak, ráadásul mivel a magyarok a vagyonuk több mint felét ingatlanban tartják, sokan jól is járhatnak vele.
Ugyanakkor a drágulás a fővárosban például még a bérek emelkedéséhez viszonyítva is mellbevágó: Budapesten hiába növekedett több mint másfélszeresére az átlagjövedelem 2013 és 2019 között, az abból megvásárolható négyzetméterek átlaga nagyjából megfeleződött ezidő alatt, mivel az átlagos négyzetméterár a 2013-ban tapasztalt 226 ezer forintos szintről 2019-re 627 ezer forintig futott fel. A megyeszékhelyeken ennyire nem volt drasztikus a helyzet, és 2020-ra a legtöbb nagyvárosban javultak a lakásvásárlók pozíciói.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
