Érdekes összefüggések rajzolódnak ki, ha az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek előválasztási teljesítményét összevetjük a 2018-as parlamenti választásokon elért listás eredményekkel. A baloldali pártok és a Jobbik között egyértelmű törésvonal látszik, a három éve inkább fideszes vagy jobbikos körzetekben pedig Jakab Péter mellett jellemzően Dobrev Klára teljesített jobban.

Dobrev nem a balos körzetekben tarolt

Nem azokban a körzetekben szerepelt jól az előválasztás első fordulóját behúzó Dobrev Klára, amelyekben pártja 2018-ban népszerűbbnek bizonyult. Sőt, ha enyhén is, de a DK három évvel ezelőtti listás eredménye és miniszterelnök-jelöltjének mostani teljesítmény között negatív a korreláció. Azaz ahol a párt 2018-ban átlagon felüli eredményt ért el, ott most inkább gyengébbet, de semmiképpen sem jobbat.

Azokban a körzetekben pedig, ahol a viszonylag új baloldali(-liberális) pártok jók voltak a legutóbbi választásokon, egyértelműen alulteljesített Dobrev Klára. Különösen igaz ez a Momentum, az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt esetében, igaz, ezek a pártok elég hasonló körzetekben értek el országos összevetésben jó eredményt három éve.

Ezekben, és úgy általában a 2018-ban balra húzó körzetekben egyértelműen Karácsony Gergely teljesített a legjobban saját magához képest. Sőt, még a DK négy évvel ezelőtti teljesítményével is a főpolgármester mostani eredményei korrelálnak a legjobban. Azaz

ahol fő ellenfele pártjára három éve relatíve sokan szavaztak, ott most Karácsony Gergely teljesített felül.

Az ilyen körzetekben ugyanakkor nem csak neki ment jól: Fekete-Győr András és Márki-Zay Péter is olyan helyeken ért el jobb eredményt, ahol 2018-ban a baloldali pártok teljesítménye is átlagon felüli volt.

A Jobbik kilóg a sorból

Ez inkább Márki-Zay Péter esetében érdekes. Nála ugyanis számítani lehetett arra, hogy azokon a helyeken is jól megy majd, ahol nagy a Jobbik támogatottsága. Ez azonban a jelek szerint egyelőre nem így történt: a Jobbik 2018-as listás és Márki-Zay mostani eredményei között ugyanis negatív a korreláció.

A jobbikos körzetekben nem meglepő módon Jakab Péter teljesített a leginkább felül, és ő az egyetlen, akinek az eredményei a Fidesz 2018-as számaival is kimutathatóan együtt mozogtak. Jakab emiatt elég látványosan ki is lóg a sorból: jól látszik, hogy a hagyományosan jobbos körzetekre építhetett, a baloldaliakban azonban nem sikerült feljönnie.

Ami érdekes, hogy a pártelnökön kívül Dobrev Klára tudott még jobban teljesíteni azokon a helyeken, ahol 2018-ban a Jobbik erős volt. Sőt, miközben

a DK jelöltjének a teljesítménye a baloldali pártok 2018-as választókerületenkénti eredményeivel ellentétesen mozgott, addig a Fideszével nem.

Ha nagyon gyengén is, de pozitív a korreláció, ami különösen Karácsony Gergely eredményeihez képest nagy különbség.

Összességében tehát az látszik, hogy második fordulóba jutó három jelölt közül a 2018-ban inkább balra húzó körzetekben a főpolgármester és Márki-Zay Péter is felül-, Dobrev Klára viszont alulteljesített. A fideszes és jobbikos körzetekben azonban épp fordított volt a helyzet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJakab és Márki-Zay, valamint Dobrev és Fekete-Győr áll közel egymáshoz a beszédeik alapjánTudás, progresszió, heroizmus, mozgékonyság és melankólia - kielemeztük a miniszterelnök-jelöltek beszédeit az általuk leggyakrabban használt szavak alapján.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet 2022-es választások dobrev klára ellenzék előválasztás karácsony gergely Márki-Zay Péter Olvasson tovább a kategóriában