Dobrev Klára a jobboldali körzetekben múlta felül Karácsonyt és Márki-Zayt
Érdekes összefüggések rajzolódnak ki, ha az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek előválasztási teljesítményét összevetjük a 2018-as parlamenti választásokon elért listás eredményekkel. A baloldali pártok és a Jobbik között egyértelmű törésvonal látszik, a három éve inkább fideszes vagy jobbikos körzetekben pedig Jakab Péter mellett jellemzően Dobrev Klára teljesített jobban.
Dobrev nem a balos körzetekben tarolt
Nem azokban a körzetekben szerepelt jól az előválasztás első fordulóját behúzó Dobrev Klára, amelyekben pártja 2018-ban népszerűbbnek bizonyult. Sőt, ha enyhén is, de a DK három évvel ezelőtti listás eredménye és miniszterelnök-jelöltjének mostani teljesítmény között negatív a korreláció. Azaz ahol a párt 2018-ban átlagon felüli eredményt ért el, ott most inkább gyengébbet, de semmiképpen sem jobbat.
Azokban a körzetekben pedig, ahol a viszonylag új baloldali(-liberális) pártok jók voltak a legutóbbi választásokon, egyértelműen alulteljesített Dobrev Klára. Különösen igaz ez a Momentum, az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt esetében, igaz, ezek a pártok elég hasonló körzetekben értek el országos összevetésben jó eredményt három éve.
Ezekben, és úgy általában a 2018-ban balra húzó körzetekben egyértelműen Karácsony Gergely teljesített a legjobban saját magához képest. Sőt, még a DK négy évvel ezelőtti teljesítményével is a főpolgármester mostani eredményei korrelálnak a legjobban. Azaz
ahol fő ellenfele pártjára három éve relatíve sokan szavaztak, ott most Karácsony Gergely teljesített felül.
Az ilyen körzetekben ugyanakkor nem csak neki ment jól: Fekete-Győr András és Márki-Zay Péter is olyan helyeken ért el jobb eredményt, ahol 2018-ban a baloldali pártok teljesítménye is átlagon felüli volt.
A Jobbik kilóg a sorból
Ez inkább Márki-Zay Péter esetében érdekes. Nála ugyanis számítani lehetett arra, hogy azokon a helyeken is jól megy majd, ahol nagy a Jobbik támogatottsága. Ez azonban a jelek szerint egyelőre nem így történt: a Jobbik 2018-as listás és Márki-Zay mostani eredményei között ugyanis negatív a korreláció.
A jobbikos körzetekben nem meglepő módon Jakab Péter teljesített a leginkább felül, és ő az egyetlen, akinek az eredményei a Fidesz 2018-as számaival is kimutathatóan együtt mozogtak. Jakab emiatt elég látványosan ki is lóg a sorból: jól látszik, hogy a hagyományosan jobbos körzetekre építhetett, a baloldaliakban azonban nem sikerült feljönnie.
Ami érdekes, hogy a pártelnökön kívül Dobrev Klára tudott még jobban teljesíteni azokon a helyeken, ahol 2018-ban a Jobbik erős volt. Sőt, miközben
a DK jelöltjének a teljesítménye a baloldali pártok 2018-as választókerületenkénti eredményeivel ellentétesen mozgott, addig a Fideszével nem.
Ha nagyon gyengén is, de pozitív a korreláció, ami különösen Karácsony Gergely eredményeihez képest nagy különbség.
Összességében tehát az látszik, hogy második fordulóba jutó három jelölt közül a 2018-ban inkább balra húzó körzetekben a főpolgármester és Márki-Zay Péter is felül-, Dobrev Klára viszont alulteljesített. A fideszes és jobbikos körzetekben azonban épp fordított volt a helyzet.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
