Nem a nagy rétorok és lehengerlő beszédek korszakát éljük manapság, a politikusok közösségi médiás felületein egyre gyarapodnak az egy-két perces élőzések, a rövid, egyszerű üzenetek. Mégis van még értelme megvizsgálni, milyen beszédeket mondanak politikusaink, hiszen arról legalábbis sokat elárulnak, hogy milyennek szeretnék láttatni magukat. Az előválasztás apropóján elemeztük az ellenzéki politikusok beszédeit, szövegbányászati módszerekkel; leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen szavakat használnak.
A leggyakrabban használt szavak a miniszterelnök-jelöltek beszédeiben
A fenti képen szereplő szófelhő azokat a szavakat tartalmazza, amik leggyakrabban fordultak elő az öt miniszterelnök-jelölt összesen 10 beszédében*Dobrev Klára: miniszterelnök-jelölti (2021.05.02.) és kampánybeszéd Százhalombattán (2021.09.23.)
Fekete-Győr András: miniszterelnök-jelölti beszéd (2021.02.23.) és kampányhajrá (2021.09.06.)
Jakab Péter: évértékelés (2021.01.25) és augusztus 20-i kampánybeszéd (2021.08.20)
Karácsony Gergely: programismertető (2021.05.15.) és miniszterelnöki-indulás (2021.05.15.)
Márki-Zay Péter: A jövő ellenzéke (2018.04.21.) és MMM alakuló fórum (2019.02.24.), a nagyobb betűvel szedett szavak gyakrabban, a kisebbek ritkábban hallhatóak a jelöltektől. A szavak egy része nem meglepő, hiszen a beszédek Magyarország jövőjéhez és a Fidesszel való versenyhez kapcsolódnak.
Sokban hasonlítanak egymásra a jelöltek beszédei, de természetesen vannak egyedi vonások. Fekete-Győr használja a legprogresszívebb szavakat, sokat beszél rendszerváltásról, generációról, euróról és rugalmasságról. Márki-Zayt heroikus fordulatai teszik egyedivé: harc, összefogás, félelem és tűrés. Dobrev a tudásáról beszél sokat; tudja, látja és elképed. Jakab a legmozgékonyabb, igéi keményen, felszólító módban csengenek: tudjátok, lássuk, kapjon! Karácsony Gergely melankolikus, őszintének tűnő érzelmű szónok. Megkülönböztető jegye az elmúlt, az életem, a jóvátétel, a szükség és a hiányzik szavak használata. A lenti táblázat azokat a szavat mutatja minden jelölt neve alatt, amiket az adott jelölt a többiekhez viszonyítva sokat használ.
| Dobrev Klára | Fekete-Győr András | Jakab Péter | Karácsony Gergely | Márki-Zay Péter |
| sokak | momentum | szent | viszemagammal*A jelöltek beszédeit – amennyiben nem találtunk/kaptunk leiratot – egy magyar nyelvre optimalizált beszédfelismerővel leiratoztuk. Karácsony Gergely valószínűleg gyakran és a jelöltek közül egyedüliként használja a “viszem magammal” szófordulatot, a két szó között olyan rövid szünetet tartva, hogy a beszédfelismerő egyben értelmezi a kimondott két szót. | mindannyian |
| tudom | politikai | jobbik | szükség | harcolniuk |
| látom | euró | komolyan | innen | tűrhetjük |
| legyenek | Magyarország | tudjátok | hiányzik | összefogás |
| tud | rendszerváltás | kapjon | politika | Hódmezővásárhely |
| kormányzás | vágjuk | lássuk | változás | nemzet |
| mondani | rugalmas | kormány | életem | vállaljátok |
| elképesztő | napos | jobbikosok | jóvátétel | féltek |
| koalíció | generációnk | minőség | elmúlt | összeköt |
Szövegbányászati módszerekkel azt is megvizsgálhatjuk, hogy mennyiben hasonlítanak egymásra a szóban forgó politikusok beszédei. A szavak hasonlósága alapján két csoport képe rajzolódik ki. Márki-Zay és Jakab beszédei egyeznek a leginkább, ők használják például a legtöbbet a nemzet szót. Erős átfedés van Fekete-Győr és Dobrev Klára beszédei között, tőlük gyakran halljuk, hogy európai. Karácsony Gergely pedig a két klaszter között lebeg, talán a Dobrev-Fekete-Győr csoporthoz közelebb. A táblázat a jelöltek beszédei közötti „koszinusz hasonlóságot” *Ha minden szót egy tengelyként értelmezünk, akkor az egyes beszédek leírhatók egy vektorként egy többdimenziós szótérben. Például, ha annyi mond valaki, hogy „szép az idő”, akkor az a szép-az-idő térben egy [1,1,1] vektor. Ha erre az a válasz, hogy „szép”, akkor az ugyanabban a térben egy [1,0,0] vektor. A két vektorból euklideszi távolságot számolhatunk, és a két vektor által bezárt szöget. Mivel a távolságot befolyásolja, hogy milyen hosszú egy beszéd, ezért a két vektor koszinuszát használjuk, amikor különböző hosszúságú szövegeket hasonlítunk össze. Bővebben itt: https://www.machinelearningplus.com/nlp/cosine-similarity/ mutatja. Minél magasabb az érték, annál erősebb az egyezés két beszédstílus között. Az 1 a tökéletes egyezést jelenti.
| Dobrev Klára | Fekete-Győr András | Jakab Péter | Karácsony Gergely | Márki-Zay Péter | |
| Dobrev | 1 | 0,314 | 0,312 | 0,271 | 0,289 |
| Fekete-Győr | 0,314 | 1 | 0,288 | 0,281 | 0,274 |
| Jakab | 0,312 | 0,288 | 1 | 0,232 | 0,360 |
| Karácsony | 0,271 | 0,281 | 0,232 | 1 | 0,241 |
| Márki-Zay | 0,289 | 0,274 | 0,36 | 0,241 | 1 |
Megjegyzés: mindegyik oszlopban a legmagasabb értéket jelöltük pirossal
Mivel az elmúlt időben többször előkerült Bibó István neve – Karácsony Gergely politikai példaképként tekint rá, a DK pedig Bibó szavait függesztené ki a falakra a Nemzeti Hitvallás helyett -, megvizsgáltuk, hogy a fenti módszertannal melyik miniszterelnök-jelölt beszédstílusa hasonlít leginkább Bibó beszédére. A köztiszteletben álló demokrata komoly tudományos eredményeket is magáénak tudhatott, mi Bibó egyik tudományos szövegét, az 1947-es akadémiai székfoglaló beszédét választottuk referenciának. A lenti ábra azt mutatja, hogy melyik politikusok beszédei hasonlítanak legjobban a műre: Fekete-Győré a leginkább, Márki-Zay a második, őket követi Dobrev, Jakab és Karácsony.
Mielőtt azonban messzemenő következtetéseket vonnánk le abból, hogy Fekete-Győr első, Karácsony pedig utolsó lett a „bibósági-versenyben”, érdemes figyelembe venni, hogy Bibó beszéde egy tudományos közegnek készült, így alapvetően kevés hasonlóságot mutat olyan politikai beszédekkel, amik az érzelmekre akarnak hatni, egyszerű és határozott világképet hivatottak közvetíteni.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
