Az elmúlt időszak egyik legfelkapottabb témája a 2022 februárra időzített szja-visszatérítés volt, ami lényegében a júniusi bejelentés óta lázban tartja a családosokat (az ígéret szerint a gyereket nevelő szülőknek február 15-ig visszafizetik a 2021-ben befizetett teljes személyi jövedelemadó összegét, ha a GDP növekedése meghaladja az 5,5 százalékot – a szerk.). Az aktualitását pedig az adja, hogy az elmúlt egy hétben már szinte mindenki tényként kezeli a februári pénzesőt. De hogyan is jutottuk el idáig?

Az igazság az, hogy már amikor a visszatérítéshez kapcsolt 5,5 százalékos növekedési feltétel elhangzott, szinte borítékolható volt, hogy ez elérhető. Persze a bizonytalanság lebegtetésének jót tett, hogy júniusban a hivatalos kormányzati GDP-előrejelzés csupán 4,3 százalék volt. Emellett pedig – bár már érezni lehetett a második negyedéves erős gazdasági növekedést – még nem volt hivatalos adat az április-júniusi teljesítményre. Ahogyan ezt mondani szokták, azóta sok víz lefolyt a Dunán.

A második negyedév gazdasági növekedése messze felülmúlta a várakozásokat a maga 2,7 százalékos negyedéves bázisú rátájával. Amennyiben ezt lefordítjuk év/év adatra, úgy egy valóságos robbanást láthattunk a közel 18 százalékos növekedéssel. Persze ez még mindig sokkal többet mond el a válság mélységéről és az újranyitáskor hirtelen felszabaduló költekezési kedvről, mint a gazdaság strukturális állapotáról. Mindenesetre a KSH hivatalos adatközlését követően már azt láthattuk, hogy a gazdasági növekedés az első fél évben elérte a 7,6 százalékot.

Az elemzői közösség már ekkor egyértelműen jelezte, hogy kár feltételes módban beszélni az szja-visszatérítésről, hiszen egy ilyen első hathavi teljesítmény után a magyar gazdaságnak a földbe kellene állnia a július-decemberi időszakban, hogy ne teljesüljön a kritérium. Egészen konkrétan,

ha a magyar gazdaság zéró növekedést produkálna a harmadik és a negyedik negyedévben (negyedéves bázison), akkor is kijönne egy 6,8 százalékos átlagos gazdasági növekedés 2021 egészére.

Sőt, még akkor is elérnénk az 5,5 százalékos növekedést, ha a harmadik és negyedik negyedévben 1,5-2,0 százalékkal visszaesne a gazdaság teljesítménye negyedéves alapon. Hogy erre mekkora az esély?

Nyilván soha ne mondd, hogy soha, így csak annyit mondanék, hogy szinte kizárt. Ebben már csak azért is vagyok ennyire biztos, mert ha megnézzük a harmadik negyedévből eddig rendelkezésre álló hivatalos gazdasági adatokat, akkor azt látjuk, hogy nyoma sincs akkora mértékű recessziónak, mint amekkora ahhoz kellene, hogy ne érjük el az 5,5 százalékos küszöböt.

Az ipar júliusban havi alapon 0,5 százalékot csökkent, de nyilván itt azt is érdemes figyelembe venni, hogy pont a nyári hónapok során szokott a leginkább ingadozni a termelés. Erre most pedig rátesz még egy lapáttal az ellátási láncok okozta termelési zavar. Az építőipar az iparhoz hasonló mértékű, 0,4 százalékos lassulást mutatott havi összevetésben júliusban. Ugyanakkor ennek az ágazatnak a súlya meglehetősen csekély a GDP-ben. A kiskereskedelem szintén minimálisan mérséklődött július folyamán, de ez semmit nem árul el nekünk a gazdaság motorjaként számontartott szolgáltatásokról. Ráadásul így szeptember végéhez közeledve a júliusi adatokról diskurálni meglehetősen idejétmúlt.

Ehelyett érdemesebb talán egy pillantást vetni a Magyar Nemzeti Bank által kalkulált heti gazdasági aktivitási index alakulására, amely napi adatokból számszerűsíti a gazdaság várható teljesítményét. Az MNB legfrissebb, szeptemberi inflációs jelentése szerint július eleje és szeptember közepe között ezek a magas frekvenciájú adatok nagyjából 8 százalékos éves bázisú növekedést valószínűsítenek.

Ez szinte megegyezik a saját előrejelzésemmel, amely 7,8 százalékos GDP-bővülést mutat a harmadik negyedév folyamán. Az MNB kalkulációját átszámolva negyedéves bázisú növekedésre azt kapjuk, hogy a július-szeptemberi időszakban 1,5 százalék körüli rátával kalkulálhatunk. Vagyis nem, hogy stagnálna a gazdaság, pláne nem visszaesik, hanem dinamikusan bővül. Ezek után már csak elméleti, vagyis inkább matematikai marad a lehetőség arra, hogy ne legyen meg az 5,5 százalékos GDP-növekedés.

Az MNB harmadik negyedévre feltételezett növekedési prognózisát is figyelembe véve a negyedik negyedévben több mint 8 százalékos negyedéves alapú gazdasági zuhanásnak kellene bekövetkeznie. Ez nagyjából annak felelne meg, mintha visszatérnének a tavaly tavasszal látott extrém korlátozó intézkedésekhez: kijárási tilalom, teljes határzárlat és boltzár (kivéve az alapvető cikkeket árusító üzleteket), gyárak leállása.

Bár a negyedik hullám elkezdődött, az átoltottság miatt aligha látunk majd olyan mértékű leterheltséget a kórházakban, ami arra kényszerítené a döntéshozókat, hogy visszahozzák ezt a rendkívüli állapotot. Vagyis az esély arra, hogy ne érkezzen meg a visszatérítés tényleg inkább csak matematikai, és fejben minden érintett már nyugodtan szőheti a terveit, hogy mire költi ezt az egyösszegű kormányzati transzfert.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet gazdasági növekedés gdp növekedés szja visszatérítés Olvasson tovább a kategóriában