Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. szeptember 22. 12:10 Közélet

Rengeteg uniós pénzt kellene jól szétosztanunk , hogy ne a magyar szegények kárára zöldüljön az EU

(A cikk a Green Policy Center oldalán megjelent írás szerkesztett verziója. A szerző a Green Policy Center munkatársa.)

2021. július 14-én, a frissen nyilvánosságra hozott, uniós zöld átállást részletező Fit for 55 csomag sajtótájékoztatója végén egy francia újságíró feltett egy égető kérdést a pódiumnál álló Frans Timmermansnak. Azt kérdezte, hogyan kerülhetjük el, hogy a sárgamellényes tüntetésekhez hasonlóak legyenek szerte Európában a jogszabálycsomag miatt esetlegesen bekövetkező üzemanyag- és energia-árnövekedés miatt. Az Európai Bizottság alelnöke azt válaszolta, hogy a létrehozandó Social Climate Fund-dal (szociális klímaalappal) éppen ezt akarják elkerülni. A válasz kézenfekvő, azonban még több kérdést vet fel.

Hogyan biztosítsuk, hogy a támogatás valóban a megfelelő emberekhez jut el, megfelelő célokra? Elegendő-e a támogatás mértéke ahhoz, hogy az átmenet valóban igazságos legyen? Egyáltalán hogyan lehet egy ilyen gazdaságilag és politikailag tagolt unióban megvalósítani ezt a rendszert?

Az említett árnövekedések mögött elsősorban a Fit for 55 nevű jogszabálycsomag részeként megújított uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) áll. A Cambridge Econometrics tanulmánya (pdf) szerint a rendszer bevezetése miatt 2030-ra 30 százalékkal növekednek a háztartások gázüzemű fűtési kiadásai, valamint 16 százalékkal drágul a fosszilis tüzelőanyaggal működő járművek üzemanyaga.

Ez leginkább az alacsony jövedelmű háztartásokat érinti érzékenyen, mivel náluk a jövedelmek nagyobb hányadát teszik ki az energiával és közlekedéssel kapcsolatos kiadások, mint a felsőbb jövedelmi hányadokban levő háztartásoknál. Erre a dilemmára az sem ad igazi megoldást, ha a költségeket a nagy kibocsátókra hárítjuk, mert ahogy ezt egy korábbi cikkünkben leírtuk, előbb-utóbb ezt is a háztartások fogják kifizetni.

A Social Climate Fund ezeket a negatív társadalmi hatásokat kívánja ellensúlyozni. Két fő célja van: az első, hogy finanszírozza a sérülékeny háztartások ideiglenes jövedelem-támogatását. A második, hogy olyan beruházásokat támogasson, amelyek többek közt növelnék az épületek energiahatékonyságát, illetve jobb hozzáférést biztosítanának a karbonsemleges közlekedési eszközökhöz, ezáltal csökkentve a kiszolgáltatott családok és a kisvállalkozások kiadásait.

A finanszírozást a megújítandó ETS rendszerből befolyó jövedelmek 25 százalékával fedeznék, amely összesen 72,2 milliárd eurót biztosítana 2025 és 2032 között a tagállamoknak a jelenlegi javaslat szerint. Ehhez a tagállamoknak ugyanennyivel kellene hozzájárulniuk, így az alap összesen 144,4 milliárd eurót, vagyis mai árfolyamon körülbelül 50 422 milliárd forintot tudna mozgósítani.

Azt, hogy melyik tagállam milyen támogatásra jogosult, az alapján határozzák meg, hogy mennyi az adott ország GNI, vagyis bruttó nemzeti jövedelemindexe, szén-dioxid-kibocsátása, illetve, hogy milyen arányt képviselnek a szegényebbek a teljes lakosságban. Ennek alapján

Magyarország összesen 3,1 milliárd euróra, azaz mai árfolyamon 1092 milliárd forintra jogosult a forrásból.

Ugyanakkor a tagállamoknak 2023-ig be kell nyújtaniuk egy tervet (Social Climate Plan), ami részletesen tartalmazza a támogatás költségeit és kedvezményezettjeit. Ezért felmerül a kérdés, hogy ha ezeket a tagállamoknak kell megbecsülniük, akkor mennyire releváns az egyes országok Európai Unió által meghatározott részesedése az alapból.

Vagyis a forrás felosztása előbb történt meg, mint a tagállamok tényleges igényeinek felmérése.

A 8 évre szóló támogatás magyarországi átlagos éves részesedése az EU-tól kapott támogatások 30 százalékát teszi ki ami már önmagában jelentős összeg. Azonban kérdés, hogy ez a pénz valóban azokhoz fog-e eljutni, akiknek szükségük van rá. A Social Climate Planben ugyan meghatározzák a rászorulókat, azonban a Bizottság nem köti ki, hogy a tagállamok ezt milyen indikátorok alapján tegyék meg. Emellett a Bizottság egy komplex ellenőrző rendszer felállítására ösztönzi a tagállamokat, ami folyamatos jelentésekkel és felülvizsgálattal igyekezne minél hatékonyabban, átláthatóbban és korrupciómentesen szétosztani a forrásokat. Úgy gondoljuk, hogy mindez amellett, hogy nehezen kivitelezhető,

növeli a bürokráciát, illetve lassítja a támogatások kiosztását, ami már így is az EU-t érő legnagyobb kritikák egyike.

Becslésünk szerint, ha a forrást teljes egészében a legalsó jövedelmi ötödben lévő háztartások kapnák meg, azzal a jelenlegi lakásfenntartással és háztartási energiával kapcsolatos költségeik több mint négyszeresét tudnák fedezni. A háztartásokhoz a gyakorlatban a forrásnak csak egy része jutna el közvetlenül, az erre vonatkozó konkrét arányt azonban még nem határozta meg a Bizottság.

Mindenesetre a Cambridge Econometrics szakértői szerint a Social Climate Fund elméletben még így is több mint elegendő arra, hogy kompenzálja a szegényebb tagállamokat és háztartásokat. A javaslat szerint a források másik részét zöld innovációba fektetnék, azonban

véleményünk szerint ezekből az alacsony jövedelmű háztartások nem tudnának kellőképpen részesülni,

mert nincsenek meg az anyagi forrásaik arra, hogy lecseréljék régi, karbonintenzív eszközeiket hatékonyabbakra vagy megújuló energiával működőkre. Ezek az innovációk ezért más szakértők szerint is inkább a gazdagabb társadalmi rétegeknek kedveznének.

Hogy mennyire fog működni egy ilyen támogatási rendszer az EU-ban, talán csak évtizedek távlatából lesz látható. Mindenesetre a Social Climate Fund szerepét nehéz lenne túlbecsülni a megújítandó ETS rendszer sikerében, és ezáltal a 2050-es dekarbonizációs célok elérésében. Ráadásul elengedhetetlen ahhoz, hogy elősegítse az EU-ban a szociális integrációt vagy legalább megakadályozza a társadalmi különbségek növekedését a tagállamokon belül és a tagállamok között is.

Véleményünk szerint nagyon fontos lépés az Európai Bizottság részéről, hogy ezúttal ilyen mértékű hangsúlyt fektetett a társadalom alkalmazkodására. Ugyanakkor a javasolt rendszer távolról sem tökéletes, a megvalósítása pedig lehetetlen erős együttműködés és társadalmi támogatottság nélkül. Timmermans a fent hivatkozott sajtótájékoztatón így fogalmazott:

Ha nem sikerül bebizonyítanunk, hogy a szolidaritás és a méltányosság része a Fit for 55-nak, akkor óriási lesz a társadalmi ellenállás.

Ezért a végleges szabályozásnak olyannak kell lennie, amely nemcsak Európa nagy tagállamai vezetőinek, hanem a lakosság többségének a támogatottságát is élvezi.

A Green Policy Centernél rendszeresen készítünk elemzéseket a Fit for 55 csomag egyes részeivel és megvalósításával. Korábbi cikkünkben a lehetséges vitás pontokat vizsgáltuk meg, illetve javaslatokat tettünk a kibocsátás-kereskedelmi rendszer átalakításának alternatíváira is.

Közélet Európai Unió szegények támogatás üvegház zöld átállás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Molnár Boglárka
2021. október 13. 06:55 Közélet

Van kiút a rezsicsapdából, ha a kormány is úgy akarja

Csak látszólag áll jól Magyarország a lakóépület-felújításokkal, pedig szándék van a lakosság részéről a nagyobb munkákra, és az EU pénzt is adna, hogy teljesüljenek a klímacélok.

Bucsky Péter
2021. október 12. 06:53 Közélet

Egyre többet költ a kormány autó-motor sportra, Szijjártó sógorának is jutott belőle

Idén már 36 milliárdot szán a kormány erre a területre, az ágazatban Szijjártó Péter sógora is egyre fontosabb szereplő.

Pálos Máté
2021. október 11. 17:08 Adat, Közélet

Megfejtésre vár a felültámogatott magyar járások rejtélye

Tizenhat hazai járás sokkal több uniós támogatáshoz jutott, mint a többi 158, de ezek szinte semmiben nem hasonlítanak egymásra.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2021. október 14. 06:51 Világ

Egyetlen országban tudnak olcsón atomerőművet építeni, de még ott is lemondtak róla

Míg a fejlett világban egyre drágább, Dél-Koreában csökken az atomerőművek fajlagos költsége. Ám az ezt lehetővé tevő központosított rendszer a korrupció melegágyává vált.

Virovácz Péter
2021. október 13. 14:11 Pénz

Szétoszt 1250 milliárdot a kormány februárig, de mi lesz ennek a hatása?

A jövedelemrobbanás nemcsak a fogyasztást pörgeti fel a következő hónapokban, hanem valószínűleg az inflációt is.

Torontáli Zoltán
2021. október 12. 14:16 Világ

Mégis kinek kellene elvinni az árut, ha nincs elég kamionos?

A sofőrhiány miatt kialakult áruhiány mögött sokkal mélyebb okok húzódnak meg, ezért a megoldás sem olyan egyszerű, mint elsőre látszik.