A fővárosi közösségi közlekedés jegyárbevétele a koronavírus-járványt megelőzően, 2019-ben még 67 milliárd forint volt, 2020-ban a korlátozások miatt ez 45 milliárdra csökkent. Ennek a bevételnek közel 60 százalékát a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a jegyautomatáival éri el. Ezeket a cég 2014-ben vásárolta a T-Systemstől, a többségében német tulajdonú Magyar Telekom Nyrt. leányvállalatától.

Az eredetileg ötéves üzemeltetési szerződés bár elvileg már rég lejárt, még idén év végéig a T-csoport üzemeltetheti a rendszert, és most verseny nélkül jutott egy 735 millió forintos fejlesztési megrendeléshez is. Az eredetileg 5,6 milliárdosra becsült szerződés a kiegészítések és hosszabbítások hatására így már több mint duplájára nő. A legnagyobb növekedést a 2018-2019-es keretmegállapodás jelentette, ami alaposan kibővítette a jegyautomatákhoz kapcsolódó szolgáltatásokat – ez a két módosítás 3,6 milliárdos kerettel növelte a T-Systems lehetséges megrendeléseit, a piaci verseny kizárása mellett.

A szerződést akkor kötötték, amikor Vitézy Dávid vezette a BKK-t, a cégtől később az e-jegy-botrány miatt távozó Dabóczi Kálmán idején történtek a legjelentősebb módosítások, de az ellenzéki városvezetés alatt sem sikerült végre egy új, nyilvános tendert kiírva, piaci alapon kiválasztani a berendezések üzemeltetőit. A projekt ráadásul sok szálon kötődik a fővárosnak milliárdos károkat okozó e-jegyrendszer bukásában kulcsszerepet játszó szereplőkhöz.

Sikeres kezdet, növekvő árak

A 2014-es megállapodás a berendezések szállítására és ötéves üzemeltetésére szólt. A korábban alig-alig működő, elavult automaták és nehezen elérhető pénztárakhoz képest ez minőségi ugrást hozott, és hozzájárult ahhoz, hogy évről évre nőtt a jegyárbevétel: könnyebb volt jegyet vagy bérletet vásárolni, megszűntek a korábban elrettentő sorok a hó eleji bérletvásárlási dömpingkor, a turistáknak is könnyen és több nyelven elérhető lett a vásárlás.

Az automaták azonban nem a T-Systemstől származtak – hiszen a cég alapvetően informatikai üzemeltetéssel foglalkozik -, azokat a jó minőségű jegyautomatáiról ismert német Scheidt & Bachmann (S&B) szállította. A terv az volt, hogy ezeket a BKK uniós forrásból megveszi, de mivel ezt csak 2014-ben szerezték meg^*KÖZOP-5.5.0-09-11. Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése projekt keretében 2,3 milliárd forintot kapott a cég., addig a T-Systems finanszírozta meg. Az automatákat tehát a BKK már évek óta szabadon maga is fejleszthette vagy akár üzemeltethette volna.

Az eredetileg 5,6 milliárdos szerződés két részből állt: maguk a jegyautomaták 3,3 milliárd forintba kerültek, az üzemeltetésre pedig 2,1 milliárd forint volt. Egy automatát tehát a T-Systems 11 millió forintért értékesített és telepített, ami nagyságrendileg egy ilyen berendezés piaci árának felel meg. Ez arra utalhat, hogy a cég számára inkább az üzemeltetés hozta a profitot.

A szerződést gyakran módosították, átlagosan évente egyszer. Az eredeti szerződésben 270 automatáról volt megállapodás, 30 darab opcióval, amit mind le is hívtak. A megállapodásban az üzemeltetés 5 évre szólt, de a lejárat előtt fél évvel meg lehetett volna még további 5 évvel hosszabbítani. A BKK újabb automatákat is vett a cégtől, egy nem nyilvános, tárgyalásos beszerzés után újabb 180 eszközt vehettek volna, de végül 72 darabot vásároltak meg ténylegesen 2015-ben.

Az üzemeltetési szerződést a BKK egyetlen évvel hosszabbította meg, így annak véghatárideje 2019. december 21-ig tolódott ki. A levelet erről 2019 júniusában küldték meg.

A cégnél azonban elfelejtették előkészíteni az új tendert, hogy mi legyen 2020-tól.

Az elektronikus jegyrendszer szerződésének bukása után menesztették a cég vezetőjét, Dabóczi Kálmánt, és 2019-ben az önkormányzati választások előtt már nem volt túl aktív a cég. Karácsony Gergely győzelme után sokáig ismét csak nem volt vezetése a vállalatnak, a 2020 februárjában kinevezett Varga Ivett pedig májusban távozott is. Ezt követően csak megbízott vezetője volt a cégnek 2020-ban. A szerződésnek 2019 végén az egyszeri hosszabbítás után le kellett volna járnia, de a koronavírus-járvány jogalapot adott arra, hogy végül 2020 júniusában ismét hosszabbítottak az üzemeltetésre, immár 2021 decemberi véghatáridőre.

A verseny hiánya meglátszott az árakon, amit egy összetett tényezőrendszer, illetve éves indexálás szabályoz: 

• Az első 300 automatára darabonként havi 120 ezer forintos üzemeltetési díjon szerződtek 2013-ban.
• A következő 72 darab berendezést már 216 ezer forintos havidíjért üzemeltetik, amit kéthavonta hívnak le.
• 2015-ben az első 300 automatánál 136 ezerre emelték a díjakat, ami később már 216 ezernél járt.

A BKK-nál korábban abban gondolkodtak, hogy az egész rendszert lecserélik, de maguk az automaták még kiválóan működnek, ezért felesleges lett volna új eszközök beszerzése. Ezért 2021. január 5-én kiírtak egy tendert az üzemeltetésre, amit azonban visszavontak március 27-én. Arra hivatkoztak, hogy a járvány miatti utazási korlátozások miatt a nemzetközi tender tárgyalásos szakaszát nem lehetett volna megtartani. Ez a tender 2023 végéig tartalmazott volna üzemeltetést, illetve az automaták hardverének és szoftverének cseréje is része lett volna. A szerződés becsült összértéke 9,1 milliárd forint volt.

Június 8-án újból kiírták az eljárást, majd július 14-én visszavonták. Ebben az üzemeltetés mellett már nem szerepelt a hardver- és szoftverfejlesztés, mert azt egy külön eljárásban akarták megversenyeztetni. Az üzemeltetésre szánt keretösszeg 1,6 milliárd forint volt. Végül a 2020-as szerződésmódosítás szerint az üzemeltetés év végéig marad a T-Systemsnél, illetve a már említett 735 milliós megrendeléséhez jut a cég.

A tervek szerint a nyár során indítanak egy újabb eljárást, és ősszel kiválasztják az üzemeltetőt a további évekre.

Kis idő, nagy bevétel

A hardveres átalakításra azért van szükség, mert az azokat szállító S&B kivonult Magyarországról. Másrészt a berendezésekben év végéig cserélni kell a routereket a mobilinternet-szolgáltatás 3G-ről 4G-re történő átállása miatt. Ennél nagyobb gondok is akadnak: bár az S&B a T-Systems beszállítója volt, úgy néz ki, hogy nem sikerült a köztük lévő szerződést jól megkötni. Információink szerint ez idén nyárra lejárt – ezért saját szoftver telepítése nélkül lényegi módosításokat nem is tudna a T-Systems elvégezni.

A BKK és a T-Systems eredeti szerződése szerint át kellene adni az automaták és a rendszerek minden szoftverét és ezek forráskódját, de ez nem áll a BKK rendelkezésére. Forrásaink szerint ezt ügyvédi letétben helyezték el, amihez a BKK csak 2021 végén juthat hozzá. Ennek azonban nem sok haszna lehet – hiszen ez még az átadáskori, azóta sokat módosított szoftver.

Mivel a BKK és az S&B 10 milliárdos nagyságrendű jogvitában áll az e-jegyrendszer miatt, finoman szólva sem partneri a viszony. Márpedig az S&B segítsége nélkül a T-Systems sem tud az automaták működtetése során sok mindent elvégezni. A reptéri jegy kivezetése kapcsán Vitézy Dávid, a kormány alá tartozó Budapest Fejlesztési Központ vezetője, illetve Draskovics Tibor, a BKK igazgatóságának elnöke közötti üzengetés is arról szólt, miért nem lehetett a reptéri jegyet kivenni az automaták kínálatából, majd miért került 2,8 millióba az eltüntetése.

Mindkét félnek igaza volt valahol: Vitézy jogosan mondhatta, hogy az eredeti szerződés szerint ez ingyenes feladat lett volna, de Draskovics is jogosan hivatkozhatott arra, hogy az előző városvezetés alatt – igaz, már Vitézy távozása után – módosított szerződéses feltételek okozták a furcsa helyzetet.

Az S&B nélkül is tovább lehetne azonban fejleszteni a még legalább 5-10 évig használható gépeket: be lehetne például építeni NFC leolvasókat, lehetővé kéne tenni a távolról történő menedzsmentet, bővíteni a jelenleg elég nehézkes statisztikai rendszert. Mivel az e-jegyrendszer beindulására még hosszú évekig semmi esély, legalább fél évtizedig ezek az eszközök biztosíthatják a fővárosi közösségi közlekedés bevételeinek javát, így fontos lenne a hatékony működtetésük.

Piaci forrásaink szerint nagy volt az érdeklődés az automaták átépítése és fejlesztése iránt, több hazai vállalkozási saját megoldást dolgozott ki. Nagy csalódás volt számukra, hogy a tenderek visszavonásával meg sem tudták mutatni, mit tudnak. A közbeszerzési portál tanúsága szerint a T-Systems mellett az ügyfélhívó és fizetési rendszerekkel foglalkozó Smart Up Kft., a közlekedési informatikában jártas Entegro Kft., a közösségi közlekedésben és ügyféltájékoztatásban dolgozó New Line Kft. is bejelentkezett. Ez utóbbi ugyan szakmai érdeklődő, de a Deltagroupon keresztül a magyar állami MVM többségi tulajdonában áll. A Traco Zrt. is bejelentkezett, amely az Átlátszó.hu szerint túlárazottnak tűnő közbeszerzésekben tűnt fel.

A tender visszavonásában szerepet játszhatott a NER-hez köthető szereplők megjelenése, ami egy közbeszerzési eljárás elhúzódásához, a jogorvoslatok végeláthatatlan sorához is vezethetett volna. A BKK félelme talán nem is teljesen légből kapott, ha azt vesszük, hogy az automatákban is használt hőpapír-tendert háromszor írták ki, és még 50 milliós bírságot is kaptak a Közbeszerzési Döntőbizottságtól.

Ismerős arcok

Nemcsak a közbeszerzésekkel, de az informatikai projektekkel sincs túl sok sikere a fővárosi közlekedési cégnek. Az elektronikus jegyrendszerre 8,6 milliárdot költöttek 2018-ig, de a S&B végül szinte semmi használhatót nem adott ezért, és kezdhetik szinte elölről a projektet. A T-Systems és a BKK kapcsolata sem túl rózsás: előbbi 2017-ben botrányosan rossz minőségű mobiljegyet fejlesztett, és amikor a hibákra egy etikus hekker felhívta a figyelmet, őt kezdte el a T-Systems hibáztatni és feljelenteni. Miközben eleve kétséges, miért és hogyan sikerült a jegyautomatákról szóló szerződésbe belevennie ezt a projektet a Dabóczi vezette BKK-nak.

A T-Systems akkori állami cégekért felelős igazgatójának, Lakatos Andrásnak végül a botrány miatt távoznia kellett a T-Systemstől, de a BKK-s ügyektől így sem került messzire. 2018-tól ugyanis ő lett a fővárosnak óriási veszteséget okozó, az e-jegyrendszert megvalósítani képtelen S&B magyarországi ügyvezetője.

Az S&B azonban már nemcsak a T-Systemsszel és a BKK-val nem dolgozik tovább Magyarországon, május 1-jével megindult a Scheidt & Bachmann Hungary Kft. végelszámolása. Ezt megemlítette a BKK is tegnap esti, az automaták megújulásáról szóló közleményében, amelyet érdemes elolvasni, ha valaki pozitív tálalásban szeretné látni ezt a nem mindennapi történetet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem létező projekt után fizetett a BKK 300 milliót tanácsadásraA Zöld Terasz Kft.-nek a BKK e-jegy tanácsadói szerződésén kívül nem is volt más érdemi bevétele. Összesen 760 milliót utalt a fővárosi cég.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem jönnek vissza az utasok, egyre jobban szenved a járványban a BKKHa nincs elég utas, akkor nincs elég jegy- és bérletbevétel, a kiadások nagy része viszont fix, a menetrend átszabása viszont mintha tabu lenne.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat bkk Budapest jegyautomata közösségi közlekedés T-Systems Telekom Olvasson tovább a kategóriában