Utoljára február 28-án adtak be olyan kevés első oltást Magyarországon, mint tegnap – derül ki az operatív törzs szokásos reggeli adatközléséből.
Ez csak elsőre meglepő, múlt héten ugyanis fel kellett pörgetni a tempót ahhoz, hogy péntek reggelre meglegyen a 3,5 millió beoltott, és szombaton megnyithassak a teraszok, amit a kormány jó előre megígért, és aztán bőségesen le is aratta a megvalósulás babérjait a kommunikációs térben.
Ahogy azonban pénteki cikkünkben jeleztük, ennek az volt az ára, hogy péntek reggeli állapot szerint mindössze mintegy 122 ezer olyan – nem kínai – vakcina maradt, amelyet első oltásokra fel lehet használni. Ebből pénteken beadtak közel 68 ezret, így várható volt, hogy hétvégére lelassul a tempó, ami be is következett: szombaton már 20 ezer alatt maradt a beadott első oltások száma, majd jött a közel kéthavi mélypontot jelentő vasárnapi 7772.*Ezekbe a számokba természetesen az is beleszámít, ha a már pénteken is az országban lévő, nem egészen 70 ezer Sinopharmból felhasználtak valamennyit, de mivel ezekből második oltásokra is kell, ezért ez az összképet döntő mértékben valószínűleg nem befolyásolja. (Az alábbi grafikonon a dátumok az operatív törzs adatközlésének napját mutatják, amely mindig az előző napról számol be, azaz például a március 1-jei dátumnál a február 28-án beadott oltások száma látható.)
Bár a hét elején érkeznek nyugatról is vakcinaszállítmányok – vélhetően Pfizer és Astrazeneca –, ezek mennyisége elégtelen lenne a 4 milliós oltási szám eléréséhez, amit a miniszterelnök már szerda-csütörtökre előirányzott. A megoldást a kormány szerint természetesen a Sinopharm jelenti, amelyből szombaton megérkezett az előre jelzett 600 ezer adag. Ezekről azt is megtudhattuk, hogy vasárnap már ki is szállították a kórházi oltópontokra és a háziorvosi rendelőkbe, ahol mától szerdáig a tömeges oltási program részeként oltják a regisztrálókat.
Erről tegnap Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője nyilatkozott a közmédiának, és érdekes módon meg sem említette a korábban a keletről érkező vakcináknál a felhasználást megelőző hazai bevizsgálást – pedig ez pont az NNK feladata. Elvileg azonban ez mégsem maradt el, Müller Cecília országos tiszti főorvos ugyanis ma azt mondta, hogy a 600 ezer adag oltóanyagot „hatalmas erőfeszítés árán” sikerült megvizsgálni és így az alkalmazását engedélyezni, mielőtt kiszállították.
A kormányzat mindenesetre teljes lendülettel ráfeküdt a meggyőzésre, és tegnap csodafegyverként bedobta azokat az eredményeket, amelyekre a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely már többször is hivatkozott („a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, a Szputnyik a legjobb”), a részletek ismertetése nélkül. Az más kérdés, hogy szakmai szemmel nézve sok köszönet nincs a közzétett adatsorban, ahogy Ferenci Tamás, az Óbudai Egyetem biostatisztikusa fogalmazott a Telexnek,
ez a táblázat egy szégyen (…) a vizsgálatról néhány számon kívül semmi nem derül ki, ezeket a számokat pedig tökéletesen ellentétes jelentésű adatokból is ki lehet hozni, így alkalmatlanok arra, hogy bármit bizonyítsanak vagy cáfoljanak.
A mindig nagyon visszafogottan kommunikáló, a közelmúltban Széchenyi-díjjal kitüntetett Karikó Katalin biológus, biokémikus, a Pfizerrel közös vakcinát kifejlesztő Biontech alelnöke is szükségét érezte, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy milyen lényeges információk hiányoznak a közzétett adatok mellől.
Ezzel együtt természetesen elképzelhető, hogy bejön a kormány kommunikációs offenzívája, sikerül helyreállítani a korábban némileg (nem biztos, hogy okkal) megingott bizalmat a Sinopharmmal szemben, és tömegek adatják be maguknak a kínai vakcinát a napokban. Az oltási tempó esetleges fokozása önmagában örvendetes, az már más kérdés, hogy az ehhez igazított nyitási lépések nem túlságosan ambiciózusak-e. Az mindenesetre aggodalomra ad okot, hogy víruskutatók és egészségügyben dolgozók között is volt, aki ezt túl gyorsnak tartja, tartva a következményektől. Ezek nem biztos, hogy egy negyedik járványhullámban öltenek testet, a mostani hullám lefutását azonban késleltetik, vagyis több lesz a fertőzöttek és a halálozások száma, mint lenne kissé óvatosabb nyitás esetén.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
