Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. április 26. 18:28 Adat, Közélet

A hétvége megmutatta, miért nyomja annyira a kínai vakcinát a kormány

Utoljára február 28-án adtak be olyan kevés első oltást Magyarországon, mint tegnap – derül ki az operatív törzs szokásos reggeli adatközléséből.

Ez csak elsőre meglepő, múlt héten ugyanis fel kellett pörgetni a tempót ahhoz, hogy péntek reggelre meglegyen a 3,5 millió beoltott, és szombaton megnyithassak a teraszok, amit a kormány jó előre megígért, és aztán bőségesen le is aratta a megvalósulás babérjait a kommunikációs térben.

Ahogy azonban pénteki cikkünkben jeleztük, ennek az volt az ára, hogy péntek reggeli állapot szerint mindössze mintegy 122 ezer olyan – nem kínai – vakcina maradt, amelyet első oltásokra fel lehet használni. Ebből pénteken beadtak közel 68 ezret, így várható volt, hogy hétvégére lelassul a tempó, ami be is következett: szombaton már 20 ezer alatt maradt a beadott első oltások száma, majd jött a közel kéthavi mélypontot jelentő vasárnapi 7772.*Ezekbe a számokba természetesen az is beleszámít, ha a már pénteken is az országban lévő, nem egészen 70 ezer Sinopharmból felhasználtak valamennyit, de mivel ezekből második oltásokra is kell, ezért ez az összképet döntő mértékben valószínűleg nem befolyásolja. (Az alábbi grafikonon a dátumok az operatív törzs adatközlésének napját mutatják, amely mindig az előző napról számol be, azaz például a március 1-jei dátumnál a február 28-án beadott oltások száma látható.)

Bár a hét elején érkeznek nyugatról is vakcinaszállítmányok – vélhetően Pfizer és Astrazeneca –, ezek mennyisége elégtelen lenne a 4 milliós oltási szám eléréséhez, amit a miniszterelnök már szerda-csütörtökre előirányzott. A megoldást a kormány szerint természetesen a Sinopharm jelenti, amelyből szombaton megérkezett az előre jelzett 600 ezer adag. Ezekről azt is megtudhattuk, hogy vasárnap már ki is szállították a kórházi oltópontokra és a háziorvosi rendelőkbe, ahol mától szerdáig a tömeges oltási program részeként oltják a regisztrálókat.

Erről tegnap Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője nyilatkozott a közmédiának, és érdekes módon meg sem említette a korábban a keletről érkező vakcináknál a felhasználást megelőző hazai bevizsgálást – pedig ez pont az NNK feladata. Elvileg azonban ez mégsem maradt el, Müller Cecília országos tiszti főorvos ugyanis ma azt mondta, hogy a 600 ezer adag oltóanyagot „hatalmas erőfeszítés árán” sikerült megvizsgálni és így az alkalmazását engedélyezni, mielőtt kiszállították.

A kormányzat mindenesetre teljes lendülettel ráfeküdt a meggyőzésre, és tegnap csodafegyverként bedobta azokat az eredményeket, amelyekre a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely már többször is hivatkozott („a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, a Szputnyik a legjobb”), a részletek ismertetése nélkül. Az más kérdés, hogy szakmai szemmel nézve sok köszönet nincs a közzétett adatsorban, ahogy Ferenci Tamás, az Óbudai Egyetem biostatisztikusa fogalmazott a Telexnek,

ez a táblázat egy szégyen (…) a vizsgálatról néhány számon kívül semmi nem derül ki, ezeket a számokat pedig tökéletesen ellentétes jelentésű adatokból is ki lehet hozni, így alkalmatlanok arra, hogy bármit bizonyítsanak vagy cáfoljanak.

A mindig nagyon visszafogottan kommunikáló, a közelmúltban Széchenyi-díjjal kitüntetett Karikó Katalin biológus, biokémikus, a Pfizerrel közös vakcinát kifejlesztő Biontech alelnöke is szükségét érezte, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy milyen lényeges információk hiányoznak a közzétett adatok mellől.

Ezzel együtt természetesen elképzelhető, hogy bejön a kormány kommunikációs offenzívája, sikerül helyreállítani a korábban némileg (nem biztos, hogy okkal) megingott bizalmat a Sinopharmmal szemben, és tömegek adatják be maguknak a kínai vakcinát a napokban. Az oltási tempó esetleges fokozása önmagában örvendetes, az már más kérdés, hogy az ehhez igazított nyitási lépések nem túlságosan ambiciózusak-e. Az mindenesetre aggodalomra ad okot, hogy víruskutatók és egészségügyben dolgozók között is volt, aki ezt túl gyorsnak tartja, tartva a következményektől. Ezek nem biztos, hogy egy negyedik járványhullámban öltenek testet, a mostani hullám lefutását azonban késleltetik, vagyis több lesz a fertőzöttek és a halálozások száma, mint lenne kissé óvatosabb nyitás esetén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk300 ezer embernek kell elfogadnia a kínai vakcinát, hogy tartható legyen Orbán menetrendjeJön a bizalmi szavazás a Sinopharmról, ha leszerepel, lassulni fog az oltási tempó Magyarországon.

Adat Közélet járvány kínai oltás koronavírus oltás sinopharm védőoltás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2021. augusztus 2. 06:06 Adat, Vállalat

Mi történne valójában, ha 200 ezerre emelnénk a bruttó vagy akár a nettó minimálbért?

Orbán Viktor bruttó 200 ezres ajánlata nem kiugró, Karácsony Gergely nettó 200-as licitje már komolyabb, de érdemi hatása még annak is csak más intézkedésekkel kombinálva lenne.

Jandó Zoltán
2021. július 27. 06:45 Adat, Vállalat

A negyedik hullám árnyékában épp csak lábadozik a magyar szállodaipar

Katasztrofális volt a legnagyobb hotelcégeknek 2020, és most is csak egy hajszállal jobbak a kilátások. Nagy a bizonytalanság, a korábbi nyereségre még éveket kell várni.

Váczi István
2021. július 23. 17:00 Adat, Közélet

Török csellel üti helyre a Sinopharm-fiaskót a kormány

Augusztus elején akár 700 ezer ember is megrohamozhatná az orvosokat harmadik oltásért, de attól nem kell tartani, hogy gyorsan elfogy a Pfizer.

Fontos

Papp László
2021. augusztus 2. 17:07 Pénz

Lassulhat vagy meg is állhat az ingatlanárak emelkedése a kamatemelések miatt

Olyan sokféle módon érinti mindennapjainkat a jegybank kamatemelési ciklusa, hogy a következő hónapok izgalmasak lesznek a lakosság és a cégek számára is.

Kasnyik Márton
2021. augusztus 1. 17:36 Élet

Egyre több a bizonyíték, hogy az ősember jó sok szénhidrátot evett

Vad gabonát őröltek, kenyeret sütöttek, gyökereket és hüvelyeseket főztek jóval azelőtt, hogy elindult volna a tudatos mezőgazdaság.

Avatar
2021. augusztus 1. 07:20 Közélet, Pénz

Mai szemmel szinte elképzelhetetlen állapotok között indult el a forint, épp 75 éve

Magyarország szó szerint romokban hevert, az államnak súlyos fizetési kötelezettségei voltak, bevétele viszont alig. A pengőt fel kellett áldozni.