A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a két legszemléletesebb és legtöbbször idézett mutatószám a halálozás és az átoltottság aránya. Magyarországnak rendkívüli a helyzete, ugyanis az Egyesült Királyság mellett az egyetlen ország, amely mindkettőben az első tíz között van a világon.

Míg egy főre vetített halálozásban mindössze Csehország előz meg minket, átoltottságban a tizedik helyen állunk (a miniállamokon kívül)^*Illetve az Egyesült Arab Emírségeket leszámítva, amely az összes beadott oltás alapján az első háromban van, de nem közlik külön az első és a második oltások arányát.. Lényeges különbség azonban, hogy a magyar társadalom többsége csak az egyik adattal van tisztában, legalábbis a Medián közvélemény-kutatása alapján, amely a hvg.hu-n jelent meg^*A felmérés április 8. és 10. között készült ezer fő megkérdezésével..

A reprezentatív felmérés külön-külön rákérdezett arra, hogy más országokhoz viszonyítva milyennek ítélik meg a megkérdezettek lakosságarányosan az átoltottsági arányt, illetve a halálozást.

A regisztrált halálozások alapján más országokhoz viszonyítva annyira rossz a helyzet, hogy nem is nagyon tudna rosszabb lenni: Magyarország hetek óta vezeti a globális halálozási listát egy főre vetítve, nálunk regisztrálták a valaha volt legtöbb napi Covid-halottat lakosságarányosan, és ahogy a fenti grafikonon látszódik, az egész világon mindössze egy országban haltak meg többen arányaiban.

Ennek ellenére a megkérdezettek mindössze 25 százaléka értett egyet azzal, hogy „nagyon rossz” a halálozási arány más országokhoz képest. A megkérdezettek közel fele pedig egyáltalán nem is tartja rosszabbnak a magyar adatot a többi országokhoz viszonyítva. A kormánypárti szavazók 11 százaléka ért egyet azzal, hogy „nagyon rossz” a halálozás más országokhoz képest, 

kétharmaduk pedig nem tud arról, hogy nálunk rosszabbak lennének a halálozási adatok, mint más országokban.

Nemcsak a Fidesz támogatói, hanem a kormányváltást akarók többsége, 58 százaléka sem gondolja „nagyon rossznak” Magyarországot helyzetét nemzetközi viszonyításban – ugyebár annak ellenére, hogy hetek óta vezetjük a globális halálozási listát. Az ellenzéki szavazók közel 30 százaléka nem is gondolja rossznak a más országokhoz viszonyított halálozást.

A halálozással ellentétben az átoltottságnál a döntő többség tisztában van Magyarország előnyös helyzetével. A megkérdezettek 92 százaléka szerint „nagyon jó” vagy „viszonylag jó” az egy főre vetített átoltottság más országokhoz képest. A kormánypárti szavazók 98 százaléka ért ezzel egyet, az ellenzéki szavazóknál pedig 88 százalék ez az arány.

Míg tehát a lakosság több mint 90 százaléka tisztában van azzal, hogy jól állunk az átoltottságban, a lakosság háromnegyede nem tudja, hogy a halálozásban ennyire rossz a helyzetünk. Úgy, hogy halálozásban jóval közelebb vagyunk a legrosszabbul álló országhoz, mint oltottságban a legjobbhoz. (A többség nemcsak a nemzetközi kontextussal nincs tisztában a halálozással kapcsolatban, a Medián felmérése szerint a lakosság alig több mint harmada tudja, hogy körülbelül mennyien haltak meg eddig a járványban.)

Erre az aránytalanságra az egyik banális magyarázatot a politikai kommunikáció adja. A fenti két grafikon egybevetésénél talán semmi sem mutatja jobban, hogy a Fidesz mennyivel erősebb narratívaépítésben az ellenzéki szereplőknél. A rendszerint egy üzenet sulykolására építő kormánypárt egyértelműen az oltási tempóra alapozta a kommunikációját az elmúlt hetekben, és az átoltottságra vonatkozó grafikon is arra utal, hogy ezt olyan sikeresen tette, hogy a szavazókorú népesség mindössze nyolc százaléka nem azonosul ezzel.

A halálozásról szóló nemzetközi viszonyítás ezzel szemben egyáltalán nem jelenik meg a kormányközeli médiában (a kormány pedig igyekszik árnyalni a képet statisztikai anomáliákra hivatkozva, ami viszont nem állja meg a helyét). Ami talán meglepőbb, hogy az ellenzéki pártok kommunikációjában sem jelenik meg érzékelhetően a nemzetközi kontextus.

Átnézve a három legnagyobb ellenzéki párt (Demokratikus Koalíció, Jobbik, Momentum) és vezetőik (Gyurcsány Ferenc, Jakab Péter, Fekete-Győr András) posztjait a Facebookon április 1-je óta, egy olyan bejegyzést sem találtam, amely arról szólt volna, hogy a koronavírus megjelenése óta eddig egyedül egy országban haltak meg többen a járványban lakosságarányosan. 

Számos bejegyzésben bírálták a kormány járványkezelését, és többször posztoltak a magyar szinten rekordokat döntő adatokról, a nemzetközi kontextus azonban alig néhány posztban jelent meg. Ezekben is inkább azt emelték ki, hogy Magyarország hetek óta vezeti a halálozási listát, de ezekben sem volt szó arról, hogy a járvány kezdetétől számítva a másodikak vagyunk halálozásban a világon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdeje elgondolkodni, miért hal meg járvány nélkül is ilyen sok magyarJárvány nélkül is rendkívül magas a halálozások száma Magyarországon, és még régiós összevetésben is indokolatlanul sok magyar hal meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVilágrekord halálozást hozó napon nyit MagyarországFolyamatos adatközlés mellett soha sehol nem jelentettek népességarányosan olyan magas napi Covid halálozást, mint ma Magyarországon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA globális járvány harmadik leghalálosabb napja volt kedden MagyarországonA hivatalos adatok alapján, amelyek viszont a kormány szerint nem összehasonlíthatóak. Megvizsgáltuk, hogy valóban így van-e.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet halálozás koronavírus oltás Olvasson tovább a kategóriában