Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. december 30. 17:09 Közélet, Vállalat

Olyan rendszer jön januártól, amely pár év múlva energiaár-emelést feltételez

(A szerző a REKK kutató főmunkatársa, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke. A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A 2021. január 1-től életbe lépő energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben (EKR) az energiakereskedőknek (áram- és gázkereskedők, valamint üzemanyag-forgalmazók) az általuk értékesített energiamennyiség arányában meghatározott megtakarítást kell elérniük a végső felhasználóknál.

Az előírt megtakarítás mértéke 2024-ig folyamatosan nő, majd 2027-től csökken:

  • 2021-ben 0,05%,
  • 2022-ben 0,1%,
  • 2023-ban 0,3%,
  • 2024 és 2027 között 0,5%
  • 2028-ban 0,35%
  • 2029-ben 0,15%
  • 2030-ban 0,05% lesz, mindig a megelőző évi energiamennyiségre számítva.

Megtakarítást az energiakereskedők nemcsak saját ügyfeleiknél érhetnek el, hanem bármilyen lakossági vagy ipari energiafelhasználónál, ami biztosíthatja, hogy a közgazdasági szempontból leginkább indokolt energiahatékonyság-javító beruházások valósuljanak meg.

A lehetséges intézkedések köre rendkívül széles: világítás-korszerűsítés, hőszigetelés és nyílászáró csere, használati melegvíz és fűtési rendszerek korszerűsítése, megújuló energiaforrások felhasználása, napelemes és napkollektoros rendszerek telepítése, épületgépészeti és -felügyeleti rendszerek, de akár járműcsere programok is megvalósíthatóak az EKR keretein belül.

A tervek szerint lesznek úgynevezett katalógus-intézkedések és egyedi beavatkozások. Előbbiek adminisztrációja várhatóan jóval egyszerűbb lesz, míg utóbbiaknál minden esetben energetikai auditot ír elő a jogszabály. Ugyanakkor, bár a törvény 2021. január 1-jén hatályba lép, egyelőre nem jelent meg a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet, amely a részletszabályokat fogja tartalmazni, így egyelőre nem ismerjük pontosan, hogy milyen intézkedések lesznek elszámolhatóak egyszerűsített formában és melyek igénylik auditor bevonását. Előzetes hírek szerint több, mint 50 féle úgynevezett katalógus-intézkedést fog tartalmazni a rendelet.

A kötelezettséget minden kereskedőre vonatkozóan az Energiahivatal állapítja meg a két évvel korábbi végső felhasználók részére értékesített energiamennyiség alapján. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben egy energiakereskedő nem tudja vagy nem kívánja megvalósítani a számára előírt energiamegtakarítást, úgy kötelezettségét 50 000 Ft/gigajoule energiahatékonysági járulék megfizetésével rendezze. Ha ezt elmulasztja, úgy a Hivatal minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 000 forint bírságot szab ki.

Mekkora forrást biztosít az EKR az energiahatékonysági programokra?

Elsőre nem tűnnek nagynak a kereskedőket terhelő százalékos mértékek, ám gyors számolás után látható, hogy

az EKR révén óriási pénz fog áramlani energiahatékonysági fejlesztésekbe.

Az áramkereskedők 2019-ben közel 140 millió GJ, a gázkereskedők 300 millió GJ energiamennyiséget értékesítettek belföldi felhasználók részére. Ebből becsléseink szerint mintegy 340-350 millió GJ képezi majd az EKR kötelezettség bázisát az erőműveknek és távhőszolgáltatóknak értékesített gázmennyiség levonását követően. Az alábbi ábra szemlélteti, hogy mekkora becsült éves költséggel szembesülnek az áram és gázkereskedők, ha számukra előírt éves megtakarítást a törvényben szereplő 50 000 Ft/GJ költséggel számítjuk.

Becsült éves költség az áram- és gázkereskedőknél az EKR bevezetése miatt

Látható, hogy a kötelezettség már 2021-ben is közel 9 milliárd forint, ami 2024-re 90 milliárd forint közelébe emelkedik, majd egészen 2017-ig ezen a szinten marad, és csak a kötelezettségi rendszer utolsó három évében kezd újra csökkenni. Ha ehhez még hozzáadjuk az üzemanyag-forgalmazók adatait is, úgy elmondható, hogy már 2021-ben is jelentős, 10 milliárd forintot meghaladó, és

2024-től éves szinten 130-140 milliárd forint energiahatékonysági célú forrás áramlik majd a hazai gazdaságba,

ami óriási lehetőség mind a beruházásokat megvalósítani szándékozó felhasználóknak, mind az energiahatékonyság területén működő cégeknek, valamint a kötelező auditok révén a megtakarítások tanúsításában résztvevők tanúsító szervezeteknek.

Végül a fogyasztók fizetnek – így vagy úgy

Ha belegondolunk az energiakereskedelem gazdasági jellemzőibe, azonnal látható, hogy ilyen mértékű kötelezettségnek az energiakereskedelmi szektor vállalatai képtelenek saját anyagi erejükből megfelelni. A következő ábra a legjelentősebb hazai áram- és gázkereskedők árbevételét és adózott eredményhányadát mutatja 2019-ben.

Vezető hazai áram- és gázkereskedők árbevétele és adózott eredményhányada 2019-ben

Az ábra alapján jól látható, hogy 2019-ben szinte lehetetlen volt 1%-nál magasabb bevételarányos jövedelmezőséget elérni a szektorban. Az egyetlen piaci szereplő, amelynek ez sikerült, a döntően inkább nagykereskedelmi piacon tevékenykedő MVM Partner volt, de vele együtt is a vizsgált 14 vállalat együttes adózott eredménye mindössze 23,7 milliárd forintot tett ki 2760 milliárd forintos árbevétel mellett. Átlagos adózott eredményhányaduk mindössze 0,9% volt.

Levonva az MVM Partner és a szintén főként nagykereskedelmi tevékenységet végző, így a EKR-ben csak kis mértékben kötelezett Magyar Földgázkereskedő Zrt. számait, a jellemzően végfelhasználói értékesítést végző 12 vállalat együttesen mindössze 12 milliárd forintos üzemi eredményt és -13 milliárd forintos adózott eredményt (azaz veszteséget) ért el 2019-ben.

Egy olyan szektornak kellene tehát 2024-ben 90 milliárd forint nagyságrendű kötelezettséget teljesítenie, amely nemhogy 90 milliárd nyereséget nem tud éves szinten kitermelni, de ennek töredékét sem.

A jövedelmezőségi adatok alapján egészen biztos, hogy az energiakereskedelmi szektor vállalatai kénytelenek lesznek áthárítani költségeiket valamilyen módon a fogyasztókra.

Így az EKR szükségszerűen a fogyasztói energiaárak növekedésével jár majd – legalábbis a szabadpiaci fogyasztói körben. A gázpiacon a jelenlegi hatósági gázárakkal számolva a költségek áthárítása 2024-re 13-15%-os áremeléssel járhat együtt. De míg a szabadpiacon biztosak lehetünk abban, hogy az EKR költségei meg fognak jelenni az árakban, addig

az árszabályozás alá eső lakossági körben rövid távon ez nem valószínű.

A három lakossági szolgáltató már most is veszteséges, lehetetlennek látszik, hogy a rájuk jutó 2024-es közel 40 milliárd forintos éves költségtöbbletet el tudják viselni. Mivel 2021-ben a lakossági szolgáltatókra jutó többletteher még „csak” 4 milliárd forint, így

a 2022-es parlamenti választásokig valószínűtlen, hogy változnának a lakossági árak. De a 2022-ben alakuló kormány óriási politikai terhet kap a lakossági energiaárak tekintetében,

mivel 2024-ig fokozatosan kétszámjegyű mértékben kellene megemelnie a lakossági árakat csupán az EKR költségeinek fedezése érdekében.

Jó lenne abban reménykedni, hogy bárki kormányozzon 2023-ban és 2024-ben, nem fog kritikát kapni az akkori ellenzéktől, ha a most elfogadott energiahatékonysági törvényre hivatkozva fokozatosan emelni fogja a lakossági áram- és gázdíjakat, hogy ezáltal biztosítsa a lakossági áram- és gázszolgáltatók túlélését.

Akkor mégis, miért lehet jó ez a rendszer?

Bár az energiakereskedők egészen biztosan arra kényszerülnek, hogy legalább részben áthárítsák költségeiket a fogyasztókra,

a fogyasztók jelentős része mégis haszonélvezője lehet az EKR bevezetésének.

Egyértelműen nyertesek lesznek azok a fogyasztói csoportok, amelyek rendelkeznek olyan energiahatékonysági projektlehetőségekkel, amelyeket eddig akár anyagi okokból akár érdektelenségből nem valósítottak meg. Óriási lehetőség ez a program a technológiaszállító és kivitelező vállalkozások számára is, hiszen 2030-ig előre meghatározott méretű jól tervezhető, stabil új piac nyílik meg számukra. Ráadásul a kötelezettek döntően magántulajdonú vállalatok, amelyek a piaci koordináció révén sok tekintetben hatékonyabban lesznek képesek végrehajtani az évi akár 100 milliárdot meghaladó forrás allokálását, mint a bürokratikus rendszerekben működő állami támogatási programok.

Csökkenhet a korrupciós kockázat, az információs aszimmetriából adódó piactorzulás, mivel a kereskedők abban lesznek érdekeltek, hogy a lehető leghatékonyabban, legkisebb költséggel teljesítsék előírt megtakarítási kötelezettségeiket.

Az is bizonyos, hogy az energiakereskedelmi piacra is hatalmas hatást gyakorol majd az új szabályozási környezet. Azok a kereskedők, amelyek már kiépítettek vagy gyors ütemben ki fognak építeni üzleti képességeket az energiahatékonyság területén előnybe kerülnek majd azokkal szemben, amelyek megmaradtak a hagyományos kereskedelmi szerepek mellett.

Az előttünk álló évek így legalább akkorra változásokat fognak hozni a hazai áram- és gázkereskedelem piacán, mint amiknek az előző évtizedben tanúi voltunk.

Közélet Vállalat áram áremelés energia gáz hatékonyság ösztönzők Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. május 6. 16:27 Közélet

A módosított magyar költségvetés tele van átláthatatlan és trükkös számítással

A kormány a saját prognózisától is eltér az előirányzatokban, és még regionális összehasonlításban is gyenge a teljesítménye.

Jandó Zoltán
2021. május 4. 17:25 Közélet

Félmilliárdért építünk intelligens buborékot a budapesti Úszó-Euróba-bajnokságra

Alig több mint két héttel a verseny kezdete előtt kötött megállapodást az úszószövetség és az állami szervezőcég az Eb-vel kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Stubnya Bence
2021. május 4. 12:34 Közélet

MNB-s és princetonos múlttal érkezett a Corvinus egyetlen rektorjelöltje

Kedden közzétette az egyetem az egyetlen beérkezett rektori pályázatot. Takáts az oktatást princetoni, a kutatást bázeli tapasztalatai alapján újítaná meg, és haladna előre a nemzetközi rangsorokban.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. május 6. 06:03 Adat

Vihar előtti csend: a jósolt áremelés még nem érkezett meg az élelmiszerboltokba

Szokásos havi bevásárlásunknál ugyan mértünk némi drágulást, de ez még biztosan nem az, ami a következő hónapokban várhat ránk.

Hajdu Miklós
2021. május 5. 16:17 Adat

Egyelőre nem látszik, hogy a korlátozások enyhítése visszaütne a visegrádi országokban

Lassan egy hónapja kezdtek lazítani a visegrádi régió országai, de a statisztikák szerint a járvány még mindig visszaszorulóban van.

Fabók Bálint
2021. május 5. 06:04 Világ

Szijjártó Péter barátja ki van tiltva az USA-ból “hírhedt korruptsága” miatt, de az uniós szankcióktól megmenthetjük

A magyar külügyminiszter azért utazott el Bejrútba, hogy kiálljon a Hezbollah fő szövetségese mellett, aki az uniós szankciók elől próbál kifarolni.