A statisztika ezúttal tökéletesen alátámasztja a mindennapi benyomásokat: a magyar cégek a képzettségi papírok helyett/mellett egyre inkább a dolgozóik gyakorlati tudását értékelik. Sipos Norbert, Kuráth Gabriella és Gyarmatiné Bányai Edit friss tudományos eredményei a Pécsi Tudományegyetem 2014 és 2017 között végzett hallgatóit felölelő vizsgálatból származnak, és ezek szerint a pályakezdők nettó bérére jelentős hatással vannak bizonyos személyes képességek (soft skillek). Korántsem csak a formális képzettség számít egy béralku során, hanem bizonyos mindennapi munkát segítő kompetenciák sokat nyomnak a latban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa nem mondunk hülyeségeket, fél lábbal már bent vagyunk egy munkahelyenHiába egyre nehezebb munkaerőt találni, mégis a személyes képességek lettek egyre fontosabbak az álláskeresésnél. Mit néznek a munkaerő-közvetítők?

A kutatók hat kompetencia-csoportot elemeztek: a társadalmi-érzelmi, a részvételi, az általános, a szervezeti, a specializált és a módszertani készségek bérezésre gyakorolt hatásait mérték fel.

Az eredmények arra utalnak, hogy ezek közül kettő, a társadalmi-érzelmi és a módszertani kompetenciák gyakoroltak érdemi (pozitív) hatást a fizetésekre, a többi inkább semlegesnek bizonyult. Vagyis azok a volt pécsi diákok, akik a jól kezelik a konfliktusokat, nagy munkabírásúak és rugalmasak, önállóak, de csapatban is jól dolgoznak – nem meglepő módon – magasabb fizetést kapnak.

Hasonlóképp, az idegen nyelveket jól ismerő, az újdonságokra nyitott, illetve a jó elemző és rendszerező képességű frissdiplomások is többletbérre számíthatnak, ezeket az ismereteket egyébként még többre is értékelik a vállalatok, mint a társadalmi-érzelmi készségeket.

Az eredmények az egyetemek számára is fontos tanulságokkal szolgálnak: ha zökkenőmentessé szeretnék tenni a diákok számára a munkába állást,

a lexikális tudás átadása mellett a készségfejlesztésre is komoly hangsúlyt kell fektetniük a képzés során.

Az elmúlt évek kifeszített munkaerőpiaci környezetében a hallgatók talán még talán kevésbé érzékelhették, hogy a gyakorlati kompetenciáik hiánya mennyire hátráltatja őket, a koronavírus-járvány miatt azonban változik a helyzet.

A vállalatok megint megválogathatják, hogy kit és mennyi pénzért vesznek fel, így sokkal hangsúlyosabb kérdéssé válik, hogy az oktatási intézmények mennyit tudtak fejleszteni a diákjaik személyes képességein.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz oktatás szerepe csökken, a munkaerőpiac elszívja a fiatalokatA tanköteles diákok jelentős része nem jár iskolába, a munkaerőpiac elszívja a gyerekeket. A szakképzettek 95 százaléka már a tanulmányai alatt munkatapasztalathoz jut, a tanárokat alulfizetik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet diplomások felsőoktatás munkaerőpiac soft skill Olvasson tovább a kategóriában