Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2020. november 1. 07:40 Közélet

Meg vannak számlálva a 180 éves Radetzky-laktanya napjai a Bem téren

Mit tehet a beruházó, ha nem haladnak megfelelő tempóban az egyeztetések az ingatlanával érintett kerülettel? Budapest Duna-parti panorámájának egyik kiemelt helyszínén, a Külgazdasági és Külügyminisztérium mellett, a II. kerületi Bem József téren álló Radetzky-laktanya*A Radetzky-laktanya elődje egy 1840-ben épített gabonatároló, amelyet a 19. század végén kaszárnyává bővítettek, és ekkor kapta a Radetzky nevet is. Az I. világháború alatt hadikórházként működött, a II. világháború végén a német titkosszolgálat, a Gestapo, majd a nyilaskeresztes párt működött itt, majd az ÁVH és a Munkásőrség. Az épület előtti Bem József tér és a tábornok szobra fontos helyszíne volt az 1956-os forradalomnak, itt született meg a forradalom jelképe, a lyukas zászló. A rendszerváltás után az MDF székháza lett, majd külföldi befektetőkhöz került. esetében a beruházás kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánítását kérte, és augusztusban meg is kapta a kerületi építésügyi szabályok megkerülését és a hatósági ügyek gyorsítását lehetővé tévő kiemelt státuszt.

Nem kevés érdeket kell összeegyeztetni a város sűrűn lakott történeti központjában, városképi és történelmi szempontból is kiemelt, 7200 négyzetméteres helyszínre tervezett, összesen 29 ezer négyzetméteres iroda- és szállodaberuházás esetében, így az sem csoda, hogy nem a beruházó által elvárt tempóban haladtak az egyeztetések.

A volt laktanyaépület sorsát alakítók közül az egyik oldalon a tulajdonos-beruházó áll: a WS Buda Project Kft., amelynek egyik ügyvezetője és tulajdonosa Wáberer György üzletember, aki idén júliustól a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a másik ügyvezető-tulajdonos Scheer Sándor, aki egyebek mellett a Market Zrt. kisebbségi tulajdonosaként és a hazai McDonald’s éttermeket működtető-összefogó cég tulajdonosaként ismert. (A Market többségi tulajdonosa pedig az egyik legfontosabb kormányközeli üzletember, Garancsi István.)

A másik oldalon van az ellenzéki vezetésű II. kerületi önkormányzat, az egyeztetésből eddig kihagyott környékbeli lakosokkal, aktivistákkal együtt. Az állami oldal az építésügyi és örökségvédelmi eljárásokat intéző Budapest Főváros Kormányhivatala, az örökségvédelem és a világörökséggel kapcsolatos irányítási feladatait is ellátó Miniszterelnökség képében jelenik meg. A kört az Unesco Világörökség Bizottsága zárja, a szervezetnek a világörökségi listán szereplő Duna-parti látkép – amelynek megóvását törvény is garantálja – révén van beleszólási joga az épület sorsának alakulásába. (A volt Radetzky-laktanya körüli eseményeket a legszorosabban az Átlátszó oknyomozó portál követi figyelemmel, lásd itt, itt és itt.)

Az eltérő érdekek egy közelmúltbeli lakossági fórumon csaptak össze egymással, ahol a beruházást előkészítő cég, a Property Market ügyvezetője, Schrancz Mihály mutatta be a terveket az érdeklődőknek. Itt elmondta, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítás előzménye, hogy hosszú, csaknem kétéves egyeztetés után sem tudtak dűlőre jutni a kerülettel a beruházáshoz fontos szabályozási paramétereket illetően. Egy olyan kerületi szabályozási terv jelent meg ugyanis szerinte, ami nem tükrözte az előzetes egyeztetéseiket, ezért döntöttek úgy, hogy megpróbálják a másik utat, a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánítást, ami viszont célba ért. Az ügyvezető kifejtette, a kerülettel előzetesen letárgyalt és egyeztetett paramétereket a módosított szabályozás nem tartalmazta, hivatalos megkeresésre nem érkezett érdemi válasz az önkormányzattól, így nem tudtak haladni a beruházással.

A volt Radetzky-laktanya a Google Maps 2019-es felvételén

Az egyes beruházások nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánításának jogintézménye még 2006-ban született, elsősorban azért, hogy hatékonyabbá tegye az uniós források felhasználását, megkönnyítsék a gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési célú beruházások megvalósítását a hatósági ügyintézési idők lerövidítésével.

Az ügy legújabb fejleménye, hogy pár hete megkapta a bontási engedélyt az épületet 2019 februárjában megvásárló WS Buda Project Kft. A beruházás során a jelenlegi tervek szerint a homlokzati fal síkja maradna meg mementónak a Bem téren és az épület két oldalán, öt ablaktengely hosszan, a tetőt és az épület mintegy 95 százalékát elbontanák.

Az épület eggyel korábbi tulajdonosa, a szlovák hátterű HB Reavis azon a ponton csúszott el, hogy nem volt érvényes a bontási engedélye*Az HB Reavis a megelőző tulajdonos, az osztrák hátterű Európa Ingatlanbefektetési Alap által 2010-ben megszerzett engedély birtokában kezdte éppen az épület legrégebbi részének, a gabonatárolónak a bontását 2016 májusában-júniusában, két hónappal azután, hogy birtokába került az épület. A látványos bontást civil tiltakozás és hivatali közbelépés nyomán leállították, mondván, az építési engedélyt megadó, 6 évvel azelőtti – az azóta megszüntetett Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által kiadott – határozat sértette a kulturális örökség védelméről szóló törvényt, és nem volt tekintettel a műemlék ingatlan védett értékeinek megőrzésére, továbbá nem vették figyelembe, hogy a kulturális örökség védett elemei körében a közérdek elsőbbséget élvez a magánérdekkel szemben. A befektető fellebbezett, az ügy a Kúriára került, amely eljárási hibákra hivatkozva megsemmisítette a korábbi, jogsértést kimondó ítéletet, és új eljárást kezdeményezett. Végül a peres felek, a Fővárosi Kormányhivatal és a HB Reavis 2018-ban az ügy szüneteltetését kérték, majd pár hónap múlva a HB Reavis eladta az ingatlant jelenlegi tulajdonosának.; most, négy évvel később, az új tulajdonos friss bontási engedéllyel a kezében kezdheti a beruházást. A jelenlegi tervek visszafogottabbak, mint az előző tulajdonos futurisztikusabb elképzelése, de alig hagynának valamit meg az eredeti épületből.

Látványterv: 3H Építésziroda

Azért fontos egy műemlék jogi státuszának, a védett részeinek pontos megállapítása, mert amit egy beruházás során elbontanak, az elveszik, lehetetlen eredeti formájában, történeti értéke szerint visszaépíteni, még ha utólag jogerős bírósági határozat is születik a bontás jogellenességéről. Így nemcsak helyrehozhatatlan kárt szenved egy korábban fontosnak tartott kulturális örökségi helyszín, hanem a beruházó adott esetben jelentős összegű örökségvédelmi bírságot is kockáztat.

Nem könnyíti meg a jogi státusz megállapítását, hogy a volt laktanya műemlék jellege folyamatos változásban van, kevesen tudnának egyértelmű választ adni, mennyire műemlék jelenleg a 180 éves épület, azaz melyik része milyen fokig védett. Az épületegyüttest viszonylag későn, 2011-ben nyilvánították műemlékké. A védetté nyilvánítás célja ekkor az 1840-ben épült klasszicista stílusú katonai élelemtár és az 1897-ben épült historizáló volt Radetzky-laktanya épülete építészeti értékeinek megőrzése volt. 2018 decemberében ennek ellenére megszüntették a műemléki védettségét, mondván, hogy az a továbbiakban nem felel meg a műemlékké nyilvánítás szakmai ismérveinek. 2019 májusában egy miniszterelnökségi határozattal újból műemlék lett, de a korábbinál alacsonyabb kategóriájú, úgynevezett nyilvántartott műemléki érték, és a védettség sem vonatkozik az egész épületegyüttesre, mint korábban. Az akkori határozat szerint a műemléki nyilvántartásba vétel az épület központi tömegére, homlokzatára, a két oldalsó homlokzatára öt ablaktengelyig, valamint a tetőidomokra érvényes.

Idén újabb fordulat következett, a szeptember elsejével módosított örökségvédelmi törvény megszüntette a nyilvántartott műemléki érték kategóriát, ekkor az érintett épületrész az új kategóriák alapján védett műemlékké minősült, ami ugyancsak egy alacsonyabb, a kiemelten védett műemlék szintje alatti besorolás. Az épületrészt ez a korábbi, nyilvántartott műemléki értékhez tartozó védelem illeti meg addig, amíg hatóságilag nem módosítják a státuszát – azaz nem lesz kiemelten védett műemlék, védett műemlék, vagy nem szüntetik meg a védettségét. A törvény ezen a ponton előír egy értékmeghatározó szakértői vizsgálatot, amelyet az épület tulajdonosa végeztet el és a hatóság értékeli ki és fogadja el. Kérdés, hogy mennyire lesz objektív az a szakértői vélemény, amiért a tulajdonos fizet, aki a minél gyorsabb ügyintézésben és megvalósításban érdekelt.

A mostani tulajdonos a bontási engedélyt egy lefolytatott örökségvédelmi eljárás után kapta meg a Property Market ügyvezetőjének elmondása szerint. A beruházó által megbízott szakértő nem talált kiemelkedő építészettörténeti értéket az épületben, az klasszikus laktanyaként, díszlépcsőkkel, dísztermekkel sosem funkcionált, főként élelmiszer- és hadiraktár volt; véleménye szerint az épület inkább eszmei és városképi szempontból értékes és védendő. Az ügyvezető hozzátette, hogy a hatóságokkal folytatott egyeztetések során jutottak arra, hogy a Bem téri homlokzatszakasz a védendő rész – míg mögötte létre lehet hozni egy olyan kortárs épületet, ami a mostaninál sokkal nyitottabb benyomást kelt, továbbá a földszinteken kereskedelmi és gasztronómiai funkciók kialakítása is tervben van.

A  lakossági fórumon számos helyi, a környező utcákban élő lakos megjelent, és leginkább a tervezett épület megnövekedett tömegét kifogásolták. Bár az új épület nem lesz magasabb a környező házaknál, a mostani állapotánál lényegesen nagyobb beépítettséget, ezzel együtt megnövekedett hő- és zajterhelést jelent. Sokan a háromszintes mélygarázs építése nyomán egy esetleges vízszintemelkedés miatt aggódnak a pincékben, ami már most is gondot okoz a Duna magasabb vízállásánál. Többen jelezték a forgalmas környék még nagyobb terhelésének problémáját, amit a 480 parkolóhelyesre tervezett mélygarázs és a szálloda okoz majd. Utóbbi kérdésben a környező utcák tulajdonosa, a kerület a fő illetékes, a beruházóval közösen kell kidolgoznia a környező utcák forgalomszabályozási tervét – ami még folyamatban van.

A Radetzky-laktanya elhelyezkedése a Google Maps felvételén

A bontás megkezdésének pontos dátumát nem tudta megmondani a Property Market ügyvezetője a lakossági fórumon, de jelezte, hogy az heteken belül megkezdődhet, és egyeztetnek előtte az önkormányzattal. A bontás után régészeti feltárás következik, amely ilyenkor kötelező, és mivel kiemelten értékes régészeti lelőhelyre is építkeznek, a feltárás eredményeitől is függően kezdődhet csak el a mélygarázs, a szálloda és az irodaház építése, amire a tervek szerint 24 hónap áll rendelkezésre. Három év múlva, 2023 második felére tervezik a szálloda és az irodaház átadását.

A kérdésre, hogy minderre rábólintott-e a világörökségi helyszíneket, köztük a Duna-parti látképet befolyásoló beruházásokat is folyamatosan ellenőrző Unesco, a Property Market ügyvezetője azt válaszolta, hogy nem a beruházónak, hanem az államnak van egyeztetési kötelezettsége a nemzetközi szervezettel. Hozzátette, hogy tudomása szerint – bár hivatalos dokumentumokat nem láttak -, ez az egyeztetés lezajlott, ők ennek birtokában kapták meg a jóváhagyásokat, köztük a bontási engedélyt. Bár a látványtervek megvannak, azok még módosulhatnak, hiszen a bontásival ellentétben az építési engedély még nincs meg, az ilyenkor kötelező hatásvizsgálatok még folyamatban vannak, a szükséges dokumentáció benyújtása pár hét múlva várható.

Folytatódik tehát az érdekharc a majdnem két évszázada álló épület körül, amely során a nagyon világos befektetői célok nyomulnak be a szétforgácsolt örökségvédelemi intézményrendszer és a szűkülő mozgásterű önkormányzatiság által hagyott térbe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉpítészek kérik, hogy új épületek felhúzása helyett inkább a régieket újítsák felHa több felújítás lenne bontás és új építés helyett, azzal rengeteg üvegházhatású gáz kibocsátását lehetne elkerülni.

Közélet Budapest épületek Garancsi István Market Scheer Sándor wáberer györgy Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2020. november 23. 06:31 Közélet

A számokat nézve Parragh László adócsökkentése vélhetően egy blöff

Ha az iparűzési adó elengedése bedönti az önkormányzati megrendeléseket és szolgáltatásokat, akkor recessziós lavinát indíthat el.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. november 20. 06:42 Közélet, Vállalat

Közpénz milliárdokkal tömték ki az egyik leggazdagabb magyar körüli együtteseket, mégis összeomlottak

Nyolc előadó-művészeti szervezet a kultúr-tao rendszerben milliárdokat vett fel, majd elsorvadt, a NAV pedig költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. november 19. 06:58 Közélet

Bemutatjuk a világ egyik legsikeresebb vállalkozását, az évi egymilliárdot kereső magyar kamarazenekart

Négy év alatt 175-szörösére nőtt a Magyar Virtuózok árbevétele, közel hétmilliárd forint vagyont halmozott fel, a kultúr-tao megszüntetése után azonban összeomlott.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2020. november 23. 17:19 Világ

A kínai dominancia megalapozójának harangozták be, mégis gyengére sikerült a világ legnagyobb gazdasági paktuma

A világ lakosságának és GDP-jének 30 százalékára terjed ki az új ázsiai gazdasági övezet. Egyesek szerint ez megágyaz a kínai dominanciának, mások szerint semmin nem változtat.

Avatar
2020. november 22. 16:10 Adat

Minél jobban él valaki, annál jobban hisz abban, hogy ezt magának köszönheti

A vagyoni helyzet, és annak hirtelen megváltozása érdekes összefüggésben van a jövedelmekkel kapcsolatos igazságérzet megváltozásával.

Torontáli Zoltán
2020. november 22. 06:53 Élet

Be fog érkezni -70 fokon a magyar oltóhelyre a koronavírus-vakcina, ha veszünk belőle

A mínusz 20 fokos szállítás majdhogynem mindennapos gyakorlat, és a mínusz 70 sem példa nélküli, de csak kis mennyiségben.

Ne hagyd ki