A cikk a DemNet támogatásával készült el.
Megfelezte az elmúlt öt év alatt a társaságiadó-kedvezményeket a kormány, de így is nagyon sok kedvezményt kapnak a vállalkozások. A NAV-tól a 2013 és 2017 közti évek adatait kaptuk meg a vállalatok éves társaságiadó-bevallásából származó fő gazdasági mutatószámokkal. Azért érdekes ez a lista, mert ritkán látott részletességgel mutatja be a magyarországi vállalatok trendjeit.
Igaz, már a legegyszerűbb kimutatás is magyarázatra szorul: a cégek árbevétele ugyanis nem a magyar gazdaság dinamikájával összhangban növekedett, hanem a 2015-ös csúcs után megtorpanás következett be. Ennek fő oka a társaságiadó-törvény General Electric számára kedvező változása volt, aminek hatására rekord, 500 milliárdos többlet társaságiadó-bevételre tett szert a kormány. A GE az Alstom felvásárlásához kapcsolódó tranzakció hatására a magyarországi árbevételét közel 3 ezer milliárd forinttal megemelte 2015-ben, ám az adót ez után csak a későbbi években kellett megfizetnie. Jól mutatja ez is, hogy a multik egy-egy tranzakciója, egy-egy törvényi kiskapu kihasználása ma már nemzetgazdaságokat tud megmozgatni.
A cégek bevallásaiból számított fizetendő társsasági adó – ami a NAV bevallási adataiból látszik – és a KSH alapján a költségvetésbe ténylegesen befizetett évente akár több száz milliárd forinttal is eltér egymástól. Ennek két fő oka van:
- A 2015-ben az üzemi eredményét megemelő GE jogosult lett a növekedési adóhitelre, ami alapján az adót a 2015-ös év után a két következő adóévben, nyolc egyenlő részletben kellett megfizetnie. Ez az oka, hogy 2016-ban és 2017-ben megugrott az adóbevétel, de 2018-ban már hiányozott ez a közel 250 milliárd forintos tétel.
- A tao-programok hatása is megmutatkozik: a teljes öt évben 605 milliárd forinttal kevesebb folyt be az államkasszába, mint kellett volna. Ennek túlnyomó része a sport- és kultúr-tao programokra mehetett el.
Mindezek hatására a kormány arra kényszerült, hogy csökkentse a bőkezű tao-támogatási rendszert.
Szétszakadó mezőny
Mielőtt rátérnénk a társasági adó kedvezményeire, érdemes azt is megemlíteni, mennyire jól látszik a magyarországi vállalatok pénzügyi adatain, hogy nagyon külkereskedelmi fókuszú az ország, hiszen a bevétel harmada külföldről érkezett. Ebben a tekintetben azonban nagy különbségek vannak a tulajdonosok szerint, minél nagyobb a külföldi tulajdoni hányad, annál nagyobb az exportárbevétel aránya. A magyar cégek ráadásul nem tudnak felzárkózni a külföldi tulajdonúakhoz, sőt.
Egyre inkább széttagolódik a magyar vállalati szféra: a külföldi tulajdonú cégek az exportra koncentrálnak, a hazai tulajdonúak pedig befelé fordulnak.
Szerepet játszhat ebben, hogy számos, elsősorban belföldön értékesítő ágazatból – például az energetikából és a médiából – szorultak ki nemzetközi cégek, amelyek helyét általában állami tulajdonú vagy kormányzati támogatással rendelkező magyar szereplők foglalták el. De ezzel párhuzamosan azért az lett volna az ideális, ha a magyar tulajdonú cégek is egyre többet exportálnak. Bár nekik is nőtt az exportárbevételük, de messze elmaradva a hazai árbevétel növekedésétől.
A magyar tulajdonú cégek 2013-ban még az exportárbevétel harmadát adták, 2017-ben viszont már csak a negyedét. Ebben az időszakban a többségi külföldi tulajdonú cégek 63-ről 75 százalékra emelték részesedésüket, így egyre inkább nekik kiszolgáltatott a magyar gazdaság. A többségi állami tulajdonú cégek az exportban elhanyagolható szerepet játszanak (a fenti második grafikonon kell az egyes évekre kattintani a változások követéséhez).
A cégek árbevétel-arányos üzemi eredménye is fokozatosan javult (a 2015-ös év adatait a GE miatt nem lehet figyelembe venni): a 2013-as 4,7-ről 6,1 százalékra nőtt 2017-re az eredményesség. Ennek két oka lehet: hatékonyabban gazdálkodnak a magyar vállalatok, és/vagy a vállalkozások a jövedelmük egyre nagyobb részét legalizálják és veszik ki legális úton. Ez utóbbit támaszthatja alá talán az is, hogy a 2013-as 2-ről 2,6 százalékra nőtt a felvett osztalék összege.
Jelentős kedvezmények
A vállalatok társaságiadó-befizetéseiben már a magyar tulajdonú cégek a fontosabbak, hiszen az elmúlt öt év átlagában ők adták a befizetés 63 százalékát. Ráadásul többet is adóznak: az árbevételhez mérten a teljes mértékben hazai cégek 0,8, míg a teljes mértékben külföldi cégek 0,6 százalékot fizettek be. Ez kis különbségnek tűnik, pedig ha a részben vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő cégek is ennyi fizettek volna, akkor évente 87 milliárd forinttal több folyt volna be az államkaszába.
Az adókedvezményeket is érdemes alaposabban megvizsgálni. Ezek mértéke évről évre csökken, a 2013-as 112 milliárdról 66-ra esett vissza 2017-re. Ennek egyik oka a társasági adó mértékének a csökkentése lehetett. 2010-től 2016-ig 19 százalék volt az adó kulcsa, csak 500 millió forint adóalap alatt lehetett a kedvezményes, 10 százalékos kulcsot alkalmazni. 2017-től már egységesen 9 százalék az adó kulcsa, és ez nemcsak a tao-bevételeket, hanem a kedvezményeket is csökkentette – hiszen csak addig lehetett ezekkel élni, amíg van csökkenthető adóalap.
A teljes mértékben magyar tulajdonú cégek az adóalapjuknak a 12 százalékát tudták különböző kedvezmények segítségével csökkenteni, míg a teljes egészében külföldi tulajdonú cégeknél 17 százalék volt ez az arány.
A vizsgált öt évben a külföldi tulajdonú cégek arányosan közel másfélszer annyi adókedvezményt kaptak, mint a hazaiak.
Nem kevés pénzről mondott le a kedvezményekkel az állam: az öt év alatt 496 milliárd forintról van szó. Ha a részben vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő hazai cégek nem kaptak volna magasabb adókedvezményeket, mint a teljesen magyar tulajdonú cégek, akkor 88 milliárd forinttal több bevétele lett volna az államnak öt év alatt.
De ez nem az állam szempontjából a legrosszabb: a hazai tulajdonú cégeknek kell amiatt magasabb adót fizetni, mert a külföldiek több kedvezményt kapnak. Ha nem kapnak évi 18 milliárd forinttal több kedvezményt a külföldi, főként multi cégek, mint a hazaiak, akkor 5 százalékkal kevesebb adót kellet volna a magyar tulajdonú cégektől beszedni. A magyar gazdaságpolitika azonban a jelek szerint úgy működik, hogy a magyar tulajdonú cégeknek kell a multikat támogatniuk.
Cikkünk a Demnet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával jött létre. Többek között az adóigazságosságról és más nemzetközi példákról bővebben a DemNet Alapítvány blogján olvashat.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
