(A szerző orvos-közgazdász. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Ennek az írásnak nem célja a kormányzati intézkedések bírálata. Szerencsére senkinek nincsen az országban – de szinte a világban sem – egy ilyen méretű járvány kezelésében tapasztalata, mindenki próbálja legjobb tudása szerint a legjobb döntéseket meghozni. Az írással a meghozott intézkedések finomhangolást szeretném segíteni.

Aki nem tudná, az egészségügyi szolgáltatók vasárnap délután levelet kaptak az EMMI-től, amelynek első pontja így szólt:

A mai nap folyamán gondoskodjon arról, hogy az Ön által vezetett intézmény/ellátó összes olyan betege megkapja az értesítést arról, hogy a 2020.03.16-tól tervezett egészségügyi ellátása csak akkor kerül elvégzésre, ha arra sürgős szükség miatt (életveszély vagy tartós egészségkárosodás elkerülése érdekében) kerül sor. Kérem, minden előjegyzett betegük számára ezt a tájékoztatást személyre szabottan juttassák el, ezt az információt elektronikus csatornáikon keresztül is osszák meg betegeikkel. A holnapi nap folyamán gondoskodjanak arról, hogy mindezek ellenére az intézményükbe érkező betegek megfelelő tájékoztatást kapjanak.

Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag leáll a járóbeteg szakellátás, és a fekvőbeteg ellátás jelentős része is. A döntés hátterében nyilván a járvány terjedésének lassítása, és az egészségügyi személyzet védelme áll. Érthető, a nagy esetszámmal működő járóbeteg ellátás során nagyon sok találkozás van (érkeztetés, várakozás, betegellátás), tehát jó terep a víruscserére. De mi az ára annak, ha a tervezett ellátásokat gyakorlatilag leállítjuk?

Először is nem könnyű bejutni egy vizsgálatra. Vannak, akik már hónapok óta várnak az időpontjukra, ők most bizonytalan ideig nem fognak tudni panaszukkal orvoshoz fordulni.

Másodszor, és ez a legkomolyabb probléma, ki fogja eldönteni és hogyan, hogy egy panasz mögött olyan probléma van-e, amelynek ellátása a tartós egészségkárosodás elkerülése érdekében nem várhat hónapokat. Rögtön említenék egy példát a mai reggelről. Egy ismerősömnek kellett egy frissen diagnosztizált daganat miatt hétfőn reggel onkoteam-re mennie. A recepción azzal fogadták, hogy miért jött be, nem hallotta a korlátozásokat. Nyilván hallotta, de azt is tudta, hogy a kezelésre vonatkozó döntéssel nem várhat hónapokat.

Aki már dolgozott járóbeteg szakrendelésen, az tudja, hogy milyen mennyiségű időpontkérés érkezik naponta.

Ki fogja eldönteni, hogy mi nem tűr halasztást? A telefonos ügyfélszolgálat?

Szédülés, fejfájás, látásromlás, fáradékonyság, megváltozott széklet, megnövekedett vizelet mennyiség, szokatlan menstruáció vagy vérzés, hasfájás, fogyás, új vagy megváltozott bőrelváltozás, és még sorolhatnám. Ezek vizsgálata halasztható vagy nem? Az a baj, hogy a legtöbb esetben csak akkor dönthető el, ha a beteget kivizsgálják. Átgondolta ezt valaki, készült szakmai iránymutatás? Ki lesz a felelős, ha egy daganatos beteget nem vizsgálnak ki időben?

Maga az a tény, hogy egy betegség nem igényel azonnali ellátást, még nem jelenti azt, hogy bizonytalan ideig elhalasztható annak kezelése.

Harmadszor, arra is választ kellene találni, hogy mit csinálnak majd a járóbeteg szakrendelők a következő időszakban. Erre a korlátozások első hetében már születtek egyedi megoldások. A legtöbb helyen a vállalkozó orvosok tevékenységét felfüggesztették, ők erre a kieső időszakra nem fognak jövedelmet kapni. (Ez előrevetíti azokat a nehézségeket, amelyekkel a szolgáltatók a normális működés újrakezdésekor fognak szembesülni, a most elküldött vállalkozó orvosok egy része vélhetően nem fog visszatérni rendelni az intézménybe.) A megmaradt feladatokat igyekeznek az alkalmazott orvosokkal ellátni, ez általában telefonos konzultációkat jelent. Fontos megjegyezni, hogy a járóbeteg ellátásban nagyon sok idős orvos dolgozik, ők most nem is találkozhatnának betegekkel.

Vannak olyan szakmák, ahol lehet telefonon keresztül is tanácsokat adni, de mit fog csinálni egy szemész, egy kardiológus, egy bőrgyógyász vagy egy ortopéd sebész? Hogyan fogjuk biztosítani a labordiagnosztikai szolgáltatásokat? Mi lesz a népegészségügyi szűrésekkel? És még sorolhatnám a kérdéseket.

Negyedszer, és mondjuk ez a legkönnyebben orvosolható probléma, de gondolni kell rá, miből fognak működni, bért fizetni az intézmények, mert bevételeik jelentős részét a nyújtott szolgáltatások utáni teljesítménydíj teszi ki.

A szakrendelők napi teljesítménye, amellett, hogy megpróbálják a telefonos konzultációkat is szakorvosi vizsgálatként elszámolni, a harmadára esett vissza, ez beavatkozás nélkül nagyjából ezzel arányos bevételkiesést eredményez.

Vannak arra vonatkozó információk, hogy a szaktárca átalánydíjas finanszírozás bevezetését tervezi, de az intézmények erről egyelőre nem kaptak hivatalos tájékoztatást.

Az utasítás kiterjed a fekvőbeteg ellátásokra is, a tervezett műtéteket bizonytalan ideig el kell halasztani. A fekvőbeteg forgalom egyébként a járóbeteg szakellátás szüneteltetése miatt magától is csökkent volna, hiszen az új megbetegedések ellátása általában a járóbeteg rendszerben kezdődik.  Az intézkedés célja elsősorban a személyzet védelme és a kapacitások fenntartása, mert az esetszám nagyon alacsony a járóbeteg ellátáshoz képest, jobban kontrollálhatóak a körülmények a biztonsági intézkedések betartásával. Ez a lépes indokolt, az egyetlen kérdés, hogy már most meg kellett-e lépni, vagy ráértünk volna erre a járvány előrehaladottabb státuszában.  Ez utóbbi esetben az alacsony kockázatú, jól tervezhető beavatkozások talán még megengedhetőek lettek volna korlátozott ideig, a kapacitások folyamatos ellenőrzése mellett.

Az élelmiszerboltok sem zárnak be, a gyógyszertárak sem, és a benzinkutak is működni fognak. 

Kicsit úgy érzem, hogy egy betegség (koronavírus) megelőzése érdekében aránytalan sérelmet szenved más betegek megfelelő ellátáshoz való joga.

Mint a bevezetőben írtam, az írásnak nem célja a megtett intézkedések bírálata, úgy gondolom, hogy ezek a felvetések mindenképpen segíthetnek a intézkedések „finomhangolásában”. Mik lehetnek ezek?

A járóbeteg ellátásban az idősebb kollégák tudnák ellátni a telefonos konzultációs feladatokat, de nem csak az előjegyzett betegeknek nyújthatnák ezeket a szolgáltatásokat, hanem szerepet vállalhatnának az új esetek sürgősségének megítélésében, azaz hogy egy betegpanasz indokolja-e a személyes megjelenést a további, célzott kivizsgálás érdekében. Minden területen alkalmazhatnának a szakrendelők egy-egy idősebb szakorvost ebben a munkakörben. A fiatalabb kollégákra hárulna a feltétlenül szükséges személyes vizsgálatok lefolytatása,természetesen kritikusan fontos a megfelelő védőfelszerelés biztosítása.

Azokban a szakmákban, ahol a kivizsgálás egy részét, vagy az anamnézis felvételt át tudják venni a szakasszisztensek (például EKG készítés), az ellátást meg lehet osztani az orvos és az asszisztens között, hogy rövidebb időre korlátozódjon a személyes találkozás. Az ellátást nagyon szigorú előjegyzés alapján kellene nyújtani, hosszabb tervezett vizsgálati idővel, hogy a betegek ne találkozzanak egymással a várótérben. A betegforgalmat is lehetne úgy irányítani, hogy az épületbe csak röviddel a tervezett időpont előtt léphetnének be a páciensek. Az egyes szakmák előjegyzéseit egymáshoz képest elcsúsztatva lehetne ütemezni, hogy folyamatosan érkezzenek az ügyfelek a rendelőbe.

A laboratóriumi vizsgálatok mintavételi idejét meg kell hosszabbítani, akár egész napra. Itt a problémát a reggeli nagy tömeg szokta jelenteni, ezt feltétlenül el kell osztani egész napra, és itt is szigorú előjegyzést bevezetni, esetleg több vérvételi pontot működtetni az ellátási területen. Felmerülhet a beteg otthonában történő mintavétel is, amennyiben az intézet biztosítani tudja a megfelelő védőfelszerelést. Mindezek ellenére a járvány előrehaladtával bármikor adódhat olyan helyzet, hogy a járóbeteg ellátás teljes korlátozása elkerülhetetlenné válik.

Amennyiben a járóbeteg ellátást korlátozzuk, a betegek természetes reakciója a sürgősségi ellátórendszer igénybevétele lesz.

A sürgősségi betegellátó osztályok már most jelentősen megnövekedett forgalmat jelentenek.

Szükséges lesz ezeknek az osztályoknak a támogatása, akár munkaerő átcsoportosítással, a triázs funkció megerősítésének érdekében. És természetesen ezeken az ellátóhelyeken is gondoskodni kell a járványügyi intézkedések szigorú betartására, ami nem lesz egyszerű feladat a megnövekedett betegforgalom mellett.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet egészségügy ellátás járvány koronavírus Olvasson tovább a kategóriában