Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. február 13. 15:37 Közélet

Rejtély, mire kapott plusz 2,4 milliárdot a felcsúti foci

Nagyon úgy tűnik, hogy két éve lényegében azért került be a tao-támogatásokat szabályozó kormányrendeletbe néhány új bekezdés, hogy a felcsúti futballakadémia tulajdonképpen bármikor újabb milliárdokhoz juthasson. Legutóbb a 2018/2019-es támogatásukat módosította utólag a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), úgy, hogy a korábban megítélt 2,4 milliárd forint helyett végül közel dupla ennyi közpénzt kapott az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt alapítvány.

Egyéb épületre kellett

A módosítás még december közepén történt, és a Futballsznob blog be is számolt róla, ám a történet akkor – vélhetően az ünnepek miatt – nem kapott különösebben nagy sajtóvisszhangot. Pedig az összeg még a tao-támogatással masszívan kitömött Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) számára sem jelentéktelen. Különösen úgy nem, hogy

hivatalosan nem is árulták el, pontosan mire kapták ezt a pénzt.

Az elérhető iratok szerint mindössze annyit lehet tudni, hogy a FUNA tavaly november 25-én utólag kérte az egy évvel korábban jóváhagyott támogatási összeg növelését. Ezt 2018 eleje óta megtehetik, két éve ugyanis a kormány módosította a tao-támogatásokat szabályozó rendeletét. A változtatások eredményeként pedig lehetővé vált a sportszervezetek számára, hogy utólag kérjék a már jóváhagyott sportfejlesztési programjuk értékének növelését, ha annak műszaki, illetve szakmai tartalma megváltozott. Magyarul évekre visszamenőleg bármikor lehet plusz tao-támogatást kérni, már persze ha azt jóváhagyja az MLSZ.

A Felcsútnak természetesen jóváhagyták, méghozzá elég gyorsan, hiszen nagyjából három hét alatt megszületett az a döntés, amire az eredeti programnál 2018-ban még majdnem nyolc hónapot kellett várnia az alapítványnak. Ám az rejtély, hogy mire kapta az újabb 2,4 milliárdot a FUNA. Bár az MLSZ határozata szerint az alapítványnak a honlapján közzé kellett volna tennie az új fejlesztési programját, nekünk azonban csak a régit sikerült az oldalukon megtalálnunk (pdf), és kérésünkre sem küldték meg a dokumentumot. Az MLSZ kétoldalas jóváhagyó végzéséből (pdf) pedig

csak annyi derül ki, hogy valamilyen „egyéb épület” építésére kellett a pénz.

Az eredeti programban is volt egy egyéb épület néven futó beruházás, ez akkor egy „ifjúsági sport szálláshely” építését takarta. Elképzelhető, hogy erre kellett a tervezettnél több pénz, ám ha így van, akkor eléggé megszaladtak a költségek. Két éve ugyanis még csak 1,5 milliárd forintnyi támogatást kért rá az alapítvány, a vége viszont 3,9 milliárd lett, ha erre kellett a pluszpénz.

A Felcsútra szabták a módosítást

A Felcsút újabb milliárdjai kapcsán megnéztük, hogy az elmúlt években hányan vették igénybe az utólagos támogatás lehetőségét. Az eddigiek alapján pedig egyértelműen az látszik, hogy az új szabályozást a több ezer érintett sportszervezetből csak néhány tudja kihasználni, a legnagyobb haszonélvezője pedig egyértelműen a FUNA.

A szövetségek adatbázisából konkrétan azt nem lehet megállapítani, hogy kinek módosították utólag a sportfejlesztési programját, de ha az igénybe vett támogatás jelentősen meghaladja az eredetileg jóváhagyott összeget, akkor azért vélhetően erről van szó. Az MLSZ-nél ilyen eset a 2016 és 2018 közötti három idény közel négyezer sportprogramjából nagyjából három tucatnál fordult elő, de ezek között is akadnak olyanok, ahol inkább adminisztratív hibáról, semmint módosításról lehet szó. Tízmillió forintot meghaladó értékű különbség húsz esetben volt, a százmilliót pedig ötször lépte át ez az eltérés, abból kétszer a Felcsút esetében. A FUNA ugyanis már egy évvel korábban is kihasználta ezt a lehetőséget, akkor még nagyobb mértékben, 3,6 milliárd forinttal nőtt a támogatásuk.

 

A miniszterelnök által alapított akadémia két év alatt tehát 6 milliárd forinthoz jutott utólag, majdnem négyszer annyihoz, mint az összes többi labdarúgó-szervezet együttesen.

A többi sportágnál pedig ennél is kevesebben éltek a fejlesztési program módosításának lehetőségével. A vízi-, a kosár- és a kézilabda esetében 2016 és 2018 között évente két-három sportszervezet kapott több pénzt, mint amennyit eredetileg jóváhagytak számára, a röplabdában pedig összesen egy ilyen volt eddig. Ráadásul ezeknél jellemzően az összegszerű eltérések is sokkal kisebbek voltak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz UEFA szerint nincs még egy olyan csapat Európában, mint a FelcsútA Puskás Akadémia bekerült a húsz legnyereségesebb európai futballcsapat közé. Bár az akadémia tényleg kilencmilliárdos profitot csinált, akadnak gondok a módszertannal.

Minden nyolcadik fociforint a Felcsúté

Korábban is többször írtunk már róla, hogy a Felcsút mennyire domináns a tao-rendszeren belül, az utólagos módosítgatások pedig még inkább ráerősítettek erre. Az alapítvány mindennel együtt már több mint 29 milliárd forintnyi közpénzhez jutott a tao-támogatási rendszernek köszönhetően. Egészen pontosan 28,85 milliárd forintot utaltak az államkassza helyett Mészáros Lőrinc alapítványának a profitjuk után fizetendő adóból különböző, nem ritkán kormányközeli vállalatok.

 

Az ezres nagyságrendű futballcsapathoz áramló tao-pénznek nagyjából a nyolcada került Felcsútra, de az összes jogosult sportágat figyelembe véve is nagyjából 5 százalékos a FUNA részesedése az eddigi tao-támogatáson belül. Összehasonlításképpen, 2018-ban a kormány ennél kicsit kevesebb pénzt szánt a védőnői szolgáltatásra, illetve anya-, gyermek- és ifjúságvédelemre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMéretes aknát hagynak Orbánék a következő kormányra a sporttámogatásbanSzámításaink szerint 80-100 milliárd forintnyi olyan tao-támogatás lehet, amit már kifizettek, de amiért még nem vettek igénybe adókedvezményt a támogató cégek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBelenéztünk a 135 milliárdos közpénzes fekete lyukbaA tao-támogatás ötöde a sportszövetségekhez megy, de nem utánpótlás-nevelésre költik a legtöbbet.

Közélet Felcsút Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány labdarúgás tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2020. október 19. 15:48 Közélet

Bemutatjuk, hogy áll a magyar társadalom

Hamarosan könyvesboltokba kerül a Társadalmi riport idei kiadása, a G7 a következő napokban exkluzív cikksorozatban mutatja be a kötet fejezeteit.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Avatar
2020. október 16. 17:41 Közélet

Kockázat és bizonytalanság: most az utóbbival van dolgunk

A mai gazdasági-társadalmi helyzetben az egyetlen biztos pont a tartós bizonytalanság, de azért az állam tudná némileg mérsékelni.

Fontos

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.

Jandó Zoltán
2020. október 15. 06:57 Adat, Vállalat

Kormányközeli cégeknél landol a magyar reklámpénzek harmada

A Facebook és a Google a NER nyomába sem ér a reklámpiacon, amelynek olyan szegmense is van, ahol a Fidesz-közeli szereplők részesedése az 50 százalékot is meghaladja.