Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. október 1. 13:36 Közélet

Évi 2500 napnyi műsort szabadít az országra az állami média

Fél évtized után tavaly fordult elő először, hogy nem nőtt a papíron közszolgálati média műsorideje. Persze attól nem kell tartani, hogy az évi 100 milliárd forintból gazdálkodó, és több mint 70 milliárdos állami támogatáshoz jutó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) súlya csökkenne a magyar médiában. A KSH friss adatai szerint a rádióban órára pontosan ugyanannyi közszolgálati műsort adtak le 2018-ban, míg egy évvel korábban, míg a tévéknél ugyan majdnem két egész napnyival csökkent a műsoridő, de ez egészen elenyésző változás.

Évi 2500 nap

A közszolgálati televíziós csatornák műsorideje ugyanis egészen döbbenetes ütemben nőtt a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta. Az előző évtizedben rendre 25 ezer óra (tehát valamivel több, mint ezer nap) körül alakult ez a mutató, az elmúlt nyolc évben azonban több mint duplájára ugrott. Tavalyelőtt sikerült átlépni a 60 ezer órát (azaz a 2500 napot), és 2018-ban is maradtunk efölött.

 

A növekedés magyarázata, hogy a kormányzat teljesen átszabta a közmédiát, és egy rakat új csatornát indított az elmúlt néhány esztendőben. Az M1-et hírcsatornává alakították, az általános és szórakoztató műsorokat átpakolták a Duna TV-re, az M2-ből nappal mese, éjszaka ifjúsági csatorna lett, és elindult a kizárólag sportot közvetítő M4, az elvileg ismeretterjesztő, oktatási és kulturális programokat sugárzó M5, valamint az idén internetre költöztetett archív műsorokat adó M3.

Ennek megfelelően nem minden műsortípusra szánt idő változott ugyanolyan mértékben. A legnagyobb nyertes a sport lett, amiből 2010-ben még csak 1200 órányit adtak közszolgálati adók, tavaly viszont már majdnem nyolcezret. Utóbbi nagyjából 330 napot jelent, ami annyira nem is sok, ha figyelembe vesszük, hogy az M4 napi 0-24-ben működik.

Hetvenmilliárd 13 sportközvetítési szerződésre

A fejlesztés egyébként nem volt olcsó mulatság, hiszen az MTVA az elmúlt években csak közvetítési jogokra több tíz milliárd forintot költött. Bár mivel állami pénzből működik, így kötelező beszámolnia a szerződéseiről, az alap valamiért nem annyira szereti, ha a megállapodásaikat böngészik. Legalábbis erre utal, hogy évek óta kereshetetlen fájlokban teszik közzé a most már több ezer szerződést tartalmazó közel 150 oldalas listát. Szerencsére a HVG kereshetővé tette ezeket, és ebből is látszik, hogy a sport az egyik legnagyobb költségtétel az MTVA-nál.

Az állami média tizenöt legnagyobb értékű szerződéséből tizenhárom valamilyen sportközvetítésre vonatkozik, és csak ezek összértéke szinte hajszál pontosan 70 milliárd forint.

Emellett azonban még számos kisebb megállapodás van szövetségekkel, csapatokkal, vagy más csatornákkal, így a tényleges összeg ennél is milliárdokkal magasabb. Ez óránként egész biztosan milliós nagyságrendű kiadást jelent, csak a közvetítési jogokra.

 

Mindez egyébként azért aggályos, mert vannak ugyan olyan sportesemények, amelyek nagy érdeklődésre tartanak számot, és piaci alapon a kutya nem közvetítené őket, így ezeket tényleg közszolgálati feladat műsorra tűzni, de a legnagyobb szerződések többsége nem ilyen. A Forma-1-et, vagy éppen a labdarúgó Bajnokok Ligáját korábban piaci alapon működő csatornák adták, valamiért ezeket mégis átvette (valószínűleg a konkurensek fölé ajánlva) az M4. Ennél is visszásabb a magyar futball-bajnokság esete, ami valószínűleg szintén elkelne piaci alapon, csak éppen nagyjából negyedannyiért, amennyit az MTVA fizet, így pedig ennyivel kevesebb pénzhez jutnának a hazai csapatok. Magyarul itt burkolt állami támogatás, hogy a közmédia áron felül vásárolja meg a jogokat.

Egy év alatt két évnyi hírműsor

A sportnál kisebb mértékben, de látványosan nőtt az irodalom-kultúra-művészet-tudomány-szórakozás kategóriába sorolt közszolgálati műsorokra szánt idő, ebből most majdnem háromszor annyi van, mint 2010-ben. Az aktuálpolitikai, gazdasági és oktatás jellegű műsorokból pedig másfélszer annyit adnak. Utóbbi tavaly 13 ezer órát jelentett, ebbe nem fért bele mások mellett az, hogy beolvassák az ellenzéki képviselők követeléseit tavaly decemberben. Az akkor botrányba fulladt események miatt épp a napokban bukott pert az MTVA.

A rádióra kisebb hangsúlyt fektet a kormányzat, mint a televízióra, de azért itt is látványosan emelkedett a közszolgálati műsorok száma és ideje. A 2018-as közel 44 ezer órának több mint a fele ment el zenével, de itt is jutott 5700 óra az aktualitásoknak és 11 ezer kultúrára.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet közszolgálati műsorok MTVA rádió tévé Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. június 17. 14:31 Közélet

Nem szavaztak többen a Fideszre plusz önkormányzati források reményében

A választási eredmények alapján nem igazán érdekelte a szavazókat, hogy kevesebb forráshoz jutott a településük. Ettől nem szavaztak sem többen, sem kevesebben a Fideszre.

Jandó Zoltán
2024. június 17. 10:11 Adat, Közélet

Iskolázottabb szavazóit veszíthette el az ellenzék

Nagyobbat esett az ellenzéki pártok szavazataránya azokon a településeken, ahol a lakosságon belül magasabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya.

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 05:03 Élet, Pénz

Egyre bátrabban szabotálják a kártyás fizetést éttermek és kis üzletek

Ez akkor szokott történni, amikor érzik, hogy a vásárlók is partnerek, de arra is utalhat, hogy nő a gazdaságon belül a szürke zóna.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?