Hírlevél feliratkozás
Tóth István János
2019. szeptember 19. 15:50 Közélet

Javítja a korrupció ellenőrzését az iskolázottság szintje?

(A szerző a KRTK KTI tudományos főmunkatársa, a CRCB igazgatója. A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)
 
A jó kormányzás egyik fő jellemzője a korrupció ellenőrzésének képessége. Ezen belül a jól működő közintézmények közbeszerzéseit alacsony korrupciós kockázat és a verseny magas szintje jellemzi. Egy olyan államban, amelyben a közintézmények integritása erős, ezek a pozitív tulajdonságok nemcsak központi, hanem helyi szinten is érvényesek. Érdemes tehát a korrupció kontrollját nemcsak nemzetek szintjén vizsgálni, mint ahogy például a Világbank teszi rendszeresen, hanem helyi szinten is, ezen belül akár önkormányzatok szintjén is. A CRCB egy folyamatban lévő kutatása ennek vizsgálatát irányozta elő magyar adatokon.*A szóban forgó kutatást Hajdu Miklós és a cikk szerzője végzi. A kutatás alapjául szolgáló adatbázis építését részben az OTKA (K116860) részben magyar állampolgárok adományai finanszírozták. Az önkormányzati vizsgálatot kiegészítette egy empirikus adatfelvétel is, amelyet a CRCB a Budapest Intézettel közösen végzett, és amelyet az Open Society Initiative for Europe (OSIFE) támogatott. A kutatás része Miklós Hajdu Ph.D. dolgozatához kapcsolódó kutatásnak, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem szociológiai doktori iskolájában folytat.

Az OECD szerint a közbeszerzés az egyik olyan terület, amelyet a korrupció leginkább érint. Fontos tehát elemezni a közbeszerzési korrupciót, és lehetővé kell tenni a kormányok számára, hogy ezen a téren tovább haladjanak a korrupció elleni küzdelemben, nemcsak nemzeti, hanem helyi szinten is. Ebben eddig a vizsgálatok főleg a korrupcióval kapcsolatos percepcióra koncentráltak, de vannak már olyan elemzések is, amelyek kemény adatokon, közbeszerzési ajánlati felhívások és szerződések adatain, keresztül vizsgálják ezt a problémát az önkormányzatok szintjén (lásd például itt, itt és itt). A kemény adatok elemzésének fontosságára az EU is felhívja a figyelmet.

Ehhez tehát olyan vizsgálatokat kell végezni, amelyek az önkormányzatok szintjén és kemény adatok alapján mérik a korrupció kockázatait és a verseny intenzitását. Ezek segítségével válaszolni lehet például arra a kérdésre, hogy az önkormányzatok társadalmi-gazdasági jellemzői és az önkormányzatok mérete milyen kapcsolatban áll a korrupciós kockázatok kontrolljával és a közbeszerzési verseny intenzitásának szintjével.

A CRCB 291 város önkormányzatának 2015-2018 között lebonyolított közbeszerzésének, összesen 16 161 szerződés adatainak vizsgálata alapján arra kereste a választ, hogy milyen kapcsolatban van önkormányzati szinten a korrupció kontrollja a városok fejlettségével, a vállalkozássűrűséggel és a városi lakosság iskolázottságával. Országok szintjén elvégzett vizsgálatok arra mutattak rá – a korrupció szintjét percepciós indikátorokkal mérve -, hogy azokban az országokban, ahol magasabb az iskolázottság szintje, ott a korrupció kontrollja is erősebb. Más munkák a korrupció szintje és a gazdasági fejlettség és a gazdasági növekedés közötti negatív összefüggésre hívták fel a figyelmet (lásd például itt és itt).

A korrupció negatív társadalmi költségei elvont fogalmakon keresztül érthetők meg (társadalmi jólét, járadék, piaci verseny), és az ellene való fellépés is intézmények, törvények, szabályok együttesén keresztül lehet hatékony. Ennek megfelelően a korrupciós kockázatokat kontrolláló intézményekért való fellépés, és a kontrollt szolgáló eszközök használata is erősen függ az iskolázottság szintjétől és a gazdaság fejlettségétől. Minél alacsonyabb egy országban a lakosság iskolázottsága, minél kisebb arányban tud az ország lakossága megérteni elvont közgazdasági fogalmakat, annál nagyobb tere van a korrupt tranzakcióknak.

A vizsgált 291 önkormányzatnál a közbeszerzési korrupciós kockázatok és a verseny erőssége szintje meglehetősen eltérő*Ezt egy olyan mutatóval mértünk (CR2) amely egyszerre veszi figyelembe, hogy egy ajánlatot adtak-e be a tender során (ekkor nem volt verseny) és azt, hogy ajánlati felhívással indult-e a közbeszerzés folyamata (vagyis az összes lehetséges piaci szereplő tudott-e a tenderről, vagy sem). Ha a verseny és a transzparencia hiánya érvényesült a tendernél, akkor a mutató értéke 1, ami magas korrupciós kockázatra utal, ha volt verseny és transzparens módon bonyolódott le a tender akkor a mutató értéke 0, és ½, ha csak az egyik feltétel teljesült. A verseny erősségét (ICI) az egy szerződéshez kapcsolódó ajánlatok számának logaritmusával mértük. (lásd a két következő ábrát).

A magyar városok megoszlása a korrupciós kockázatok átlagos szintje szerint, a 2015-2018 között megkötött szerződések alapján, városok száma = 291, elemzett közbeszerzési szerződések száma = 16.161 Forrás: CRCB

A magyar városok megoszlása a közbeszerzési verseny erőssége szerint, a 2015-2018 között megkötött szerződések alapján, városok száma = 291, elemzett közbeszerzési szerződések száma = 16.161 Forrás: CRCB

A magyar városok között nagy különbségek vannak, mind a korrupció kontrolljában, mind a közbeszerzési verseny erősségében a közbeszerzési tenderek dokumentumaiban fellelhető információk szerint. A CR2 átlaga városoknál 0,55 volt, ami némileg magasabb az egész országra jellemző értéktől (0,46). A versenyerősség mutatójának (ICI) átlaga 0,47, alig tér el az országos átlagtól (0,5).

Milyen tényezőkkel függ az össze, hogy egy városi önkormányzat mennyire képes kontrollálni a korrupciós kockázatokat és biztosítani az erős versenyt a közbeszerzések piacán? Kézenfekvő lenne egyből politikai faktorokkal magyarázni ez. Ezekkel ez a cikk nem foglalkozik. Inkább egy másik fontos tényező, az iskolázottsággal kapcsolatos összefüggéseket vizsgálja.

Az iskolázottság szintje a humán tőke egyik indikátora. Érvényes-e az az összefüggés, hogy a magasabb humán tőke (magasabb iskolázottsági szint) mellett erősebben lehet féken tartani a korrupciót? Egyrészt ilyen városok önkormányzataiban dolgozók iskolázottsága is magasabb lehet, és így eleve jobban ki tudnak dolgozni olyan belső szabályokat, működtetni tudnak olyan intézményeket, amelyek hatékonyabban képesek kontrollálni a korrupciós kockázatokat. Másrészt az iskolázottság magasabb szintje egy városban azt is jelenti, hogy itt a lakosság nagyobb része érti meg a korrupció hosszú távú, a társadalmi jólétet romboló következményeit, és ezért hatékonyabban és erősebben is tud lokális civil szervezeteken, pártokon keresztül, vagy magánemberként fellépni a városi önkormányzat esetleges korrupt tranzakcióival szemben.

A kutatók a városokra jellemző iskolázottsági szintet az érettségizetteknek a városi lakosságon belüli arányával mérték (lásd az alábbi ábra).

A magyar városok megoszlása az érettségivel rendelkező városi lakosság aránya szerint, városok száma = 291
Forrás: T-STAR, CRCB

A magyar önkormányzatokra vonatkozó eredmények alátámasztják a leírt összefüggéseket: minél magasabb az iskolázottság szintje egy városban, annál alacsonyabbak e városi önkormányzatnál a közbeszerzések korrupciós kockázatai. A két tényező között (lásd az alábbi ábrát) közepes erősségű fordított irányú kapcsolat fedezhető fel (r= -0.3137).

Az iskolázottság szintje és a korrupciós kockázatok közötti kapcsolatok, városok száma = 291 Forrás: CRCB

Továbbá az iskolázottság szintjének növekedésével nő a közbeszerzési verseny erőssége is (r= 0.3197). Lásd a következő ábrát.

Az iskolázottság szintje és a közbeszerzések versenyerőssége közötti kapcsolat, városok száma = 291 Forrás: CRCB

Azokban a városokban, ahol az érettségizettek aránya 35 százalék alatti, ott 8 százalékponttal magasabbak a közbeszerzések korrupciós kockázatai, mint ott, ahol legalább a lakosság fele érettségizett.

 

A versenyerősség esetében az iskolázottsági szint szerinti különbségek nem ennyire erősek, de itt is szignifikánsak. Ezek az összefüggések megmaradnak a város nagysága (lakosok száma) és a városi lakosságra jellemző jövedelmi szint figyelembe vétele mellett is.

Az iskolázottság szintje tehát több csatornán keresztül számottevően képes hatni helyi szinten a korrupciós kockázatokra és a közbeszerzési verseny erősségére. Minél többen tudnak érettségit tenni, azaz minél kevesebben lépnek ki az iskolarendszerből az általános iskola elvégzése után, illetve minél kevesebben választják az érettségit nem adó szakképzést, annál erősebben lehet helyi szinten a korrupciós kockázatokat is kontrollálni. Egy olyan kormányzati politika, amely a korrupció erősebb kontrolljára törekszik, az iskoláztatás szintjének növelését sem hagyhatja ki az ezt szolgáló eszközök közül.

Közélet iskolázottság korrupció Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2019. október 12. 12:09 Közélet

Egymáshoz hasonló településeken sem hoznak több pénzt a fideszes polgármesterek

Akkor sem látszik, hogy a kormánypárti vezetésű önkormányzatok jobb anyagi körülmények között működnének, ha egymáshoz sok szempontból hasonló fideszes és a kormánypárton kívüli vezetésű településeket összemérve vizsgáljuk meg a kérdést.

Jandó Zoltán
2019. október 11. 16:00 Közélet, Vállalat

Tízmilliárdokat költött Borkai városában telkekre az Audi

Kifejezetten sokat áldozott az Audi azokra a korábbi szántókra, ahol később az autógyártó logisztikai központja épült fel.

Bucsky Péter
2019. október 11. 07:01 Közélet

Gazdagabbak a fideszes kerületek, de az ellenzékiek jobban gyarapodnak

Vagyonosabbak az önkormányzatok és jobban lehet keresni a kormánypárt által vezetett fővárosi kerületekben, de az ellenzékiek lakossága gyorsabban nő.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. október 10. 06:42 Közélet

Nem megy jobban a helyi gazdaság, ha fideszes a polgármester

Jobb lett a helyi cégeknek és a lakók keresetének, ha fideszes polgármestert választottak 2014-ben, mint ha valaki mást? Az adatok azt mutatják, hogy nem.

Jandó Zoltán
2019. október 8. 13:13 Közélet

Rövid út vezet a Borkai-ügytől a Fidesz-KDNP legfelső köreiig

A Borkai-ügy kevés konkrétan megnevezett korrupciógyanús ügylete közül csak az Audi-telek adásvételén 4-5 milliárd forintot kereshetett valaki.

Bucsky Péter Kasnyik Márton
2019. október 8. 06:53 Közélet

Nem igaz, hogy a kormánypárti polgármesterek több pénzt hoznak a településeiknek

Több ezer település gazdálkodási adatai cáfolják a Fidesz fenyegetését. A nem kormánypárti települések kevesebbet kapnak az államtól nagy projektekre, de ezt pótolják máshonnan.