Beigazolódni látszódnak azok a korábbi félelmek, amelyek szerint az online adóbevallás miatt a korábbinál jóval kevesebben ajánlják fel személyi jövedelemadójuk 1 százalékát az erre jogosul civil szervezeteknek. Az adóhivatal (NAV) által hétfőn közzétett adatok szerint az idén (a tavalyi adóév után) 1,69 millió ember élt a lehetőséggel, ami az egy évvel korábbinál is százezerrel kevesebb, a papíralapú rendszer eltörlése előtti időszakban megszokottól pedig 3-400 ezerrel marad el.
A problémát az okozza, hogy bár az online bevallás az adózók dolgát sok szempontból megkönnyítette, ám épp ezért, míg korábban mindenki találkozott az 1 százalékos felajánlás lehetőségével, az új rendszernél már nem feltétlenül. Bár az érintettek és a NAV is tett kísérleteket arra, hogy felhívják az emberek figyelmét a felajánlás lehetőségére, elég egyértelmű, hogy ez nem mindenkihez jutott el*Például azokhoz, akik rá sem néztek az adóhatóság által elkészített bevallásukra, egész biztosan nem..
Az adakozók számának visszaesése ellenére azonban a felajánlott összeg nemhogy nem csökkent, de minden korábbinál magasabb szintre emelkedett, köszönhetően a bérek megugrásának. Az online rendszer bevezetésének évében volt egy elég látványos hanyatlás, ám ezt tavaly és az idén is 5 százalékot meghaladó növekedés követte, így ezúttal a korábbi rekordnak számító 2016-os szintet is sikerült átlépni. A NAV mostani adatai szerint az idén közel 8,8 milliárd forinthoz juthat ilyen forrásból az a több mint 27 ezer civil szervezet, amelyeket az adózók erre érdemesnek találtak.
Más kérdés, hogy a jövedelemnövekedés ennél jóval nagyobb gyarapodáshoz vezethetett volna a felajánlásoknál is. A bruttó
keresetek például az elmúlt három évben harmadával nőttek, ez alapján pedig a felajánlott összeg a 11 milliárdot is vastagon meghaladhatta volna.
A legkedveltebb alapítványok összetételében és sorrendjében – ahogy évek óta – ezúttal sem volt jelentős változás. A legtöbb pénz most is a Heim Pál Gyermekkórháznak jutott, a második helyre pedig a tavaly még harmadik Bátor Tábor jött fel. Nagyot ugrott előre az ezúttal ötödik Magyar Gyermekmentő Alapítvány, amely közel két és félszer annyit gyűjtött össze az 1 százalékokból, mint egy évvel korábban. Általánosságban elmondható, hogy az emberek legnagyobb számban a beteg gyerekeket és az állatokat segítő alapítványokat támogatják.
Sokszor még akkor is, ha ezekről kiderül, hogy valami nagyon nincs rendben körülöttük. A Daganatos.hu Alapítvány például ezúttal is a negyedik helyen végzett 92,4 milliós bevétellel, és top 10-es lett a Gyermekmentő Támogató Alapítvány is, holott korábban a 444.hu tényfeltáró cikkben mutatta be, hogy „tevékenységük messze nem az, amit a nevük alapján sejtene az adományozó”.
Hasonlóan eléggé elöl van a listán a Gyermekrák Alapítvány is, amelynél a név és a tevékenység kapcsolatával nem volt gond, csak éppen a szervezet „gyermekmentő” feliratú Mercedesével reggelente maga Balogh István, az alapítvány elnöke furikázott otthona és a belváros között.
Persze azt nem lehet állítani, hogy a botrányoknak nincs semmilyen hatásuk. A Gyermekrák Alapítvány például a támogatása kétharmadát elvesztette a fenti híradást követő első évben, és azóta további 40 százalékkal esett a bevétel. A Daganatos.hu-nál és a Gyermekmentő Támogató Alapítványnál is volt csökkenés a tavalyi botrány után, de különösen utóbbinál közel sem ilyen mértékű, és még mindig tízezrek utaltatták a két szervezethez az adójuk 1 százalékát.
A nem állat- és ember-egészségügyi, illetve gyerekeket segítő és vallási szervezetek közül a Klubrádióhoz kötődő Szabad Sávért Alapítvány, és az Átlátszónet Alapítvány voltak a legnépszerűbbek. Előbbinek majdnem négyezren 28, utóbbinak több mint háromezren bő 24 millió forint értékben utaltak. Közel háromezer támogatója volt a Greenpeace-nek, a Tilos Kulturális Alapítványnak és a TASZ-nak is, ezek azonban némileg kisebb összeghez, 15-20 millió forinthoz jutottak ebből a forrásból.
A politika és főleg kormányközeli alapítványok már nem voltak ilyen vonzóak az adózók számára.
A nyíltan Fidesz-párti Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt például 257-en tartották támogatásra érdemesnek, és így 1,57 millió forintot szedtek össze, míg a felcsúti fociakadémiát fenntartó, Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 42 embertől 592 ezer forintot kapott. A kormányhoz közelálló szellemi központok sem teljesítettek jobban. A Századvég Politikai Iskola Alapítvány öt felajánlótól alig több mint 50 ezer forinthoz jutott, a mások mellett az 56-os és az első világháborús emlékévet felügyelő, Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt (KKETTK) pedig 14 ember támogatta.
Más kérdés, hogy a KKETTK ettől az alig több mint egy tucat felajánlótól közel 260 ezer forinthoz kapott, ami azt mutatja, hogy elég jól kereső támogatói voltak a szervezetnek. Az érintett adózók átlagos adóalapja (tehát a bruttó szja-köteles jövedelmük) meghaladta a havi 1,4 millió forintot, ami a listán szereplő 27 ezer szervezet közül a 79. legtöbb.
Ebből a szempontból a nem különösebben ismert Digitálisan Archivált Tudás Alapítvány vezet, amelynek két felajánlója átlagosan havi 22 millió forintot keresett. Kiugróan magas, több mint 4,6 millió forint volt a Budapesti Olimpia mellett kampányoló BOM a Magyar Sportért Közhasznú Alapítvány 9 támogatójának átlagos jövedelme is 2018-ban.
Persze ezeknél a szervezeteknél jellemzően a teljes felajánlott összeg nem kiugróan magas, hiszen legtöbbször csak néhány ember választotta őket. A legalább 100 felajánlóval rendelkező szervezetek közül az Alapítvány a Japán Nyelvű Oktatásért és a Budapesti Francia Líceum Alapítvány áll az élen, 2,2, illetve 1,4 milliós havi jövedelmet feltételező felajánlásokkal. A különböző nemzetközi kapcsolatokra épülő vagy itt élő külföldieket célzó alapítványokat egyébként általában is a vagyonosabbak támogatják. A Német Óvoda Egyesületnél például 3,2, az Amerikai Nemzetközi Iskola alapítványánál 2,8, a Magyar-Koreai Baráti Társaság Egyesületénél pedig 3,5 millió forint volt az 1 százalékukat nekik utalók bruttó átlagjövedelme.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
