Kevesebb olyan ordítóan hiányzó biciklis fejlesztés van az országban, mint a főváros és a Balaton összekötése. Az agglomerációval együtt több mint kétmilliós Budapest durván 100 kilométerre van az ország legfontosabb nyaralóhelyének szélétől, de még 30 évvel a rendszerváltás után sem lehet eljutni a vízpartra egy normálisnak és folyamatosnak mondható biciklis infrastruktúrán keresztül.
Ahogy a főváros környéki magyar családoknak, úgy a Budapestre érkező turistáknak sem adja magát a kézenfekvő lehetőség, hogy nekivágjanak egy balatoni túrának. Elvileg ugyan el lehet tekerni a tóig, az út döntő részét azonban vagy a 7-es főúton az autóforgalomban kell megtenni, vagy olyan alacsonyabb rendű utakon keresztbe-kasul, amelyek sokkal hosszabbá teszik a távot. Egyébként annak ellenére, hogy a 7-es úton elég mostoha dolog biciklizni, szezonról szezonra egyre több a biciklis, de ők általában hobbi sportolók és nem turisták, illetve a legritkább esetben sem a Balatonra vagy a Velencei-tóra igyekvő családok.
Pedig a biciklis turista az egyik legjobb turistafajta. A tipikus biciklis turista ugyanis általában nem tud, de nem is szeretne sok mindent magával cipelni, mert az első komolyabb emelkedőn százszor elátkozza magát. Ennek következtében viszont útközben kell a legtöbb árut és szolgáltatást megvennie, vagyis a népszerű túraútvonalakra jó kiszolgáló biznisz is felhúzható, a panziótól kezdve a lángossütőn keresztül a cukrászdáig.
Nagyon ígéretes volt, amikor 2017 júliusában a Magyar Közlönyből végre megtudhattuk, hogy 2019-ig összesen 27 milliárd forintot különítenek el bicikliút-építésre, és a kiemelt projektek között végre ott volt a hányatott sorsú Bp-Balaton út is. Ennek terve ugyanis már 2011-től komolyabb formát öltött, de a több nyomvonal-változat közül hosszú évekig nem sikerült rábökni a megfelelő verzióra.
Végül a Balatonra menő bicikliutat nem a legrövidebb távolság elve alapján választották ki. Bár logikusnak tűnt volna a 7-es úthoz igazítani, ehelyett Budapesten a Kamaraerdő szélére tették az indulási pontot, és az (innen számított) első szakaszon beletettek egy kanyart az Etyeki-dombság felé. Így olyan lett az út, mintha Győr-Bécs felé indulna észak-nyugatnak, de a bicikliseket Biatorbágynál délnyugat felé fordítják, majd Etyeken illetve Gyúrón keresztül viszik a 7-es út közelébe.
A Budapest-Balaton bicikliút tervezett nyomvonalának első szakasza. Forrás: NIF
Ebben a furcsa kanyarban elég sokszor kell majd dombot mászni.
A Budapest-Balaton bicikliút tervezett nyomvonalának második szakasza. Forrás: NIF
A Bp-Balaton fejlesztés egyébként így összesen 108 kilométeres lesz, de ehhez hozzá kell számolni az egyelőre nem túlzottan praktikusnak tűnő kamaraerdei indulóponthoz való eljutás távját, illetve azt is, hogy az út másik, balatonakarattyai végétől Siófok még például szűk 20 kilométerre, Balatonfüred pedig 35 kilométerre van.
A négy szakasz:
- Budapest – Etyek (23 km)
- Etyek – Velence (32,6 km)
- Velence – Székesfehérvár (28,7 km)
- Székesfehérvár – Balatonakarattya (24,1 km)
Mivel Révész Máriusz kerékpározásért felelős kormánybiztos a közlönyben megjelent kiírás kapcsán csaknem pontosan két évvel ezelőtt az Indexnek azt mondta, hogy reményei szerint 2019-re meglesz az út, megkerestük a kivitelezést vezénylő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési (NIF) Zrt.-t, és megkérdeztük, hogyan áll a projekt.
A NIF azt mondta nekünk, hogy a munkák a Budapest – Etyek szakasz fejlesztésével indulnak, és az építési engedélyhez nem kötött, “forgalomtechnikai beavatkozásokkal érintett” útrészeket a közbeszerzést elnyerő Strabag Általános Építő Kft építheti meg.
A munkaterületet augusztusban adják át, és 5,6 kilométeren elkezdik az aszfaltburkolat helyreállítását, illetve a táblák kihelyezését és a burkolati jelek festését.
A Bp-Balaton bicikliút ugyanis nem végig új nyomvonalon halad majd. A kerékpárút-építést (ahogy azt már más esetekben megszokhattuk) részben úgy kell érteni, hogy a meglévő utakra festik fel a biciklisávot, és/vagy teszik ki az út szélére a kerékpárút jelzőtáblát. A 108 kilométerből csak ott épül új nyomvonal, ahol jelenleg nincs aszfaltozott út, ezek pedig jellemzően olyan falvak közötti részek, ahol a mezőgazdasági gépekkel, azaz traktorokkal és kombájnokkal együtt lesz majd használható a betoncsík.
Ha tehát eddig azt képzelted, hogy (nyugat-európai példák alapján) valamiféle biciklisztráda vezet majd a Balatonra, akkor erősen csalódni fogsz: sárga csíkok, kerékpárút táblák és traktorokkal közösen használt szántóföldi részek patchworkje lesz a fejlesztés nagy része.
A NIF tájékoztatása alapján ott tartunk, hogy a 108 kilométerből 5,6 kilométeren augusztusban elkezdik a festést/foltozást, de értelemszerűen csak azokon a részeken, ahol nincs szükség építési engedélyekre.
Az első szakasz építési engedélyköteles részei még ebben a fázisban sem tartanak. Az előkészítések és a közbeszerzések nem zárultak le, a NIF szerint ezeknek csak szeptemberre lehet meg az első eredménye, amikor szerződést lehet kötni a kivitelezőkkel.
A további három szakasznál pedig még csak a tervek és az építési engedélyek vannak meg, a közbeszerzések el sem indultak. Ez azt jelenti, hogy új nyomvonalas építkezés még két évvel a nagy bejelentés után sem indul sehol.
Révész Máriusz reményei így még részben sem válhatnak valóra, idén még az első szakaszon sem tekerhetünk végig, legalább Etyekig. Azokra a kérdéseinkre pedig nem válaszolt a NIF, amelyekben azt kérdeztük, hogy mikorra tervezték eredetileg az egyes szakaszok átadását, illetve mikorra várható ezek tényleges időpontja.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
