Az élet különös dolgokat produkál, ha valahol fontos a látszat, de a valóság nincs ezzel összhangban. Van két magyar állami beruházás, amelyet jelentős részben uniós pénzből terveznek megvalósítani, és olyan integritási megállapodást kötöttek vele kapcsolatban, amely elvileg garantálja a közpénzek minden szempontból szabályos elköltését.
A közbeszerzések és a munkák ellenőre – uniós finanszírozással – a Transparency International Magyarország Alapítvány (TI), ami bizonyos szempontból nem meglepő: ez a szervezet pont azért dolgozik, hogy a magyar és más uniós adófizetők pénzeit átlátható módon, pazarlás és korrupció nélkül használják fel. Nem is szokott fukarkodni a magyarországi állapotok bírálatával, bőven írt erről például legutóbbi éves közhasznúsági jelentésében.
A helyzet azért pikáns, mert a TI már 2014-ben felkerült a kormány fekete listájára*Egyebek mellett a norvég pénzeket osztó Ökotárssal és az Paks II-t ellenző Energia Klubbal együtt., később pedig – főleg a tavalyi választás előtti kampányban – egyértelműen azok közé a szervezetek közé került, amelyek a kormány szerint Soros György világméretű összeesküvésének ötödik hadoszlopaként dolgoznak Magyarország destabilizálásán. Pedig tényszerűen annyi a kapcsolat a felek között, hogy a TI éves költségvetése egy kisebb része az utóbbi években a magyar származású milliárdos által alapított Nyílt Társadalom Intézettől származott. Tavaly például a 9,2 százaléka, ezt a nem egészen 12 millió forintot a TI pályázaton nyerte el. De már önmagában ez is elég ahhoz, hogy magára kelljen sütnie a „külföldről támogatott szervezet” billogot.
Az első integritási megállapodást*A Transparency International egy még a 90-es években kialakított korrupcióellenes, a közbeszerzések átláthatóságát elősegítő eszköze. Ez felkeltette az Európai Bizottság érdeklődését, és pályázati úton, a kohéziós alapokból megvalósított projekteknél kezdték alkalmazni. A független ellenőr a TI Magyarország Alapítvány, az átláthatósági tanácsadó testület tagjai az állam részéről az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az M6-osnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a Tisza-Túr tározónál pedig az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A TI figyelemmel kíséri a közbeszerzés minden fázisát, képviselője betekinthet az eljárás dokumentumaiba, részt vesz a bíráló bizottságban, majd a helyszíni műszaki ellenőrzésen is. Tapasztalatairól rendszeresen nyilvános jelentést ír. (ennek részleteiről a csillagra kattintva olvashatsz) még 2016 októberében írták alá a TI és az állam képviselői, egy uniós főosztályvezető jelenlétében. Talán az utóbbinak tudható be, hogy az egyik kormányzati aláíró, Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős akkori államtitkára*Jelenleg lényegében ugyanezt a pozíciót tölti be, csak az Emberi Erőforrások Minisztériumában. látszólag nem is értette az akkor már bő két éve tartó kormányzati kommunikációs hadjárat miatt az együttműködést furcsálló újságírói felvetést. Beszélt viszont arról, hogy
„a kormány számára az átláthatóság, a jogtiszta közbeszerzés minden forintnyi közpénz elköltésénél kiemelten fontos. (…) Teljes mértékben támogatunk minden olyan projektet – például ezt az integritás együttműködést is –, amely segíti az átláthatóságot, a jogszerűséget és a gyakorlati tapasztalatok leszűrését.”
Tény, hogy a program működik, de zökkenőmentesnek azért nem mondható. A 2016 októberében aláírt megállapodás az M6-os autópálya befejező szakaszának*Bóly és Ivándárda, azaz a horvát határ között. előkészítési és kivitelezési feladatainak ellenőrzésére irányul. Itt azóta annyi történt, hogy megpályáztatták az autópálya terveit, amelyeket a győztes konzorcium*az Unitef’83 és a Főmterv el is készített. Ami az ellenőrzést illeti, a TI elvileg rendszeresen, az eredeti tervek szerint nagyjából félévente nyilvános jelentést ír a tapasztalatairól.
Az elsőt el is készítette a civil szervezet még 2017 augusztusában, ám azóta sem tudta nyilvánosságra hozni, mert nem jutott egyetértésre a tartalmáról az M6-os projektjében az államot képviselő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel (NIF). Ez arra utal, hogy a tervezési tender lebonyolításával kapcsolatban nézetkülönbség van a felek között. Nagy Gabriella, a TI integritási megállapodásokkal foglalkozó munkatársa a jelentés nyilvánosságra hozása előtt nem akart beszélni a részletekről, de reméli, hogy erre hamarosan sor kerül. Egyelőre arra várnak, hogy a NIF válaszoljon a jelentéstervezet legutóbbi verziójára.
Az M6-osnál még nem írták ki a kivitelezési közbeszerzést, a másik olyan projektnél viszont, amellyel kapcsolatban integritási megállapodást kötött a TI és a kormányzat, már sokkal előrébb tartanak. Ez a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tisza-Túr tározó, amely elsődlegesen a felső-tiszai árvízveszély csökkentésére szolgál majd, emellett pedig remélhetőleg vízmegtartási, tájrehabilitációs és turisztikai szerepe is lesz.
A közbeszerzés még tavaly augusztusban indult, az eredmény pedig idén áprilisban jelent meg. Az eredeti becslés szerint 19 milliárd forintból elvégezhető munkát közel 26 milliárd forintos ajánlatával a Ke-Víz 21 Zrt., valamint a Mészáros és Mészáros Kft. konzorciuma nyerte meg. Vagyis az a nem mindennapi helyzet állt elő, hogy a meggazdagodásáért a kormánynak rengeteg hálával tartozó
Mészáros Lőrinc egyik legismertebb vállalkozásának munkáját egy az Európai Bizottság által finanszírozott program keretében a Soros György alapítványának pénzéből is működő Transparency International fogja ellenőrizni.
A TI már a tendereztetési szakaszt is figyelemmel kísérte, és Nagy Gabriella elismeri, hogy a győztes konzorcium adta a legjobb ajánlatot. Nemcsak a szakmai tapasztalatra adható pontszámban voltak ők a legerősebbek, hanem az általuk ajánlott ár is a legalacsonyabb volt. „Az ilyen cégek az elmúlt években olyan referenciákat és tapasztalatokat halmoztak fel, hogy most már trükközés nélkül is ők nyerik meg a tendereket” – vélekedik a szakember. Hozzátette, nem találták annak jelét, hogy a másik két pályázó*Az egyik a Szabadics Zrt. volt, a másik a Swietelsky, amelynek azonban érvénytelenné vált az ajánlata, miután a NIF felszólítása ellenére valamiért nem hosszabbította meg a bankgaranciája érvényességét. csak azért adott volna be ajánlatot, hogy a verseny látszatát keltse.
Azt azért érdemes hozzátenni, 2010 óta több minden hatott abba az irányba, hogy az építőiparban inkább szűküljön, mint erősödjön a verseny. Külföldi cég bolond lenne itt próbálkozni, a 2010 előtt jelen lévők közül pedig pár vállalat inkább ki is vonult. A vízépítő ágazaton belül pedig a jelek szerint a szereplők megtanulták, hogy kivel kell szövetkezni a siker esélyének növelése érdekében.
A győztes konzorciumban ott van a Ke-Víz 21, a Mészáros és Mészáros Kft. pedig megjelölt egy sor alvállalkozót, akiknek a munkáját igénybe kívánja venni. Tervezési oldalról ilyen az Aqua Duplex és a Viziterv Consult, a kivitelezésnél pedig a Békés Drén, a Hazai Építőgép Társulás és a Kötiviép’B. De Mészáros Lőrinc nem feledkezett meg Szíjj László barátjáról sem, a Duna Aszfalt várhatóan szintén szerepet kap majd. A listát nézve könnyen elképzelhető, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. itt sem tesz majd több erőforrást a tényleges megvalósításba, mint amire általában következtetni lehet az üzleti mutatói alapján.
A TI mindenesetre végig fogja követni a megvalósítást, így remélhetőleg nem lesznek olyan problémák, mint pár éve az alföldi ivóvízminőség-javítási programnál – amelyen szintén dolgozott a Mészáros és Mészáros Kft. –, ahol be nem fejezett munkákat jelentettek készre, és a rengeteg pénz elköltése ellenére helyenként nem is sikerült elérni a kitűzött célt. Pontosabban csak akkor lesz ez így, ha meghosszabbítják az integritási megállapodásokat, mert alapesetben mindkettő az idei év végéig szól.
Az Európai Bizottság részéről ennek valószínűleg nem lesz akadálya, Nagy Gabriella szerint jó eséllyel kapnak plusz két évet. Ahhoz azonban, hogy ez tényleg így legyen, kell a hazai állami partnerek, a NIF, valamint – a tározó esetében – az Országos Vízügyi Főigazgatóság aláírása is. A TI munkatársa szerint képviselőik nem zárkóztak el, de felsőbb kormányzati szinten fog eldőlni, hogy folytatódhat-e a civil kontroll. Hozzátette, igazán csak akkor van értelme az egésznek, ha a megvalósítást is nyomon tudják követni.
Az azonban így is kiderült, hogy a TI esetében biztosan csak hisztériakeltés volt a kormányzati támadássorozat. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy egy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szervezetet az állam olyan projektek közelébe engedjen, amelyek százezrek életére vannak hatással.
Közélet
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
