Győzelmi mámor vagy csalódott búslakodás, a választások után többnyire ilyen vagy hasonló érzelmeket élhetnek át a szavazók. Kérdés azonban, hogy a választási napok éjszakáját kiheverve, a különböző pártok szimpatizánsainak általános boldogságát befolyásolja-e hosszabb távon, hogy az általuk támogatott politikai szerveződés kormányoz-e vagy sem. Ezt a kérdést az egyik legfontosabb európai társadalomkutatás, a 2002 óta kétévenként ismétlődő European Social Survey (ESS) adatait felhasználva meg lehet válaszolni.
Mivel a pártválasztás érzékeny kérdés, az ezzel kapcsolatos érvényes válaszok száma is korlátozott az ESS adatbázisában. Ráadásul a magyarországi pártok felhozatala jócskán átalakult az utóbbi két évtizedben, így a két stabilan működő, sokáig egymás váltópártjának is tekinthető Fidesz és MSZP táborok*Akik magukhoz közelinek mondták e pártok valamelyikét a kérdezés során, őket soroltuk be a Fidesz, illetve az MSZP szimpatizánsok körébe. boldogságát*A kérdőíves interjúk során egy nullától tízig terjedő skálán fejezték ki boldogságukat a következő kérdésre válaszolva: “Mindent egybevetve, mennyire érzi magát boldognak?”. hasonlítom össze 2002 és 2016 között. Az eredmény:
Az idősor egy rendhagyó évvel, 2002-vel kezdődik, amikor az országgyűlési választások eredményeképp az MSZP-SZDSZ koalíció váltotta a kormányon a Fideszt. Ennek ellenére a Fidesz-szimpatizáns válaszadók ebben az évben még jelentősen boldogabbnak vallották magukat az MSZP-sekhez képest, pedig az interjúk már az áprilisi választások után készültek. 2004-re azonban fordult a kocka, és már a baloldali kormánypárt hívei számoltak be nagyobb boldogságról.
A következő felmérés éve ismét egybeesett a parlamenti választásokkal: 2006-ban a két párt tábora között érdemi különbség nem mutatkozott meg. A nagy gazdasági válságot elhozó 2008-as évre viszont újra fölénybe kerültek a kormányzó MSZP támogatói, már ami az általános kedélyállapotukat illeti. Pedig a szocialista érzelmű szavazók nem lettek boldogabbak, de az ekkor ellenzékben lévő Fidesz-szel szimpatizálók boldogság-átlaga jelentősen visszaesett.
2010 újabb választási év, amikorra sikerült kilábalnia a fideszes tábornak a hangulati válságból, és behozták az MSZP-s polgártársaikat, már ami a boldogságot illeti. A Fidesz kormányzása alatt pedig jobboldali pártot magukhoz közelinek vallók körében egyre nőtt a boldogság-index, egyedül a 2014-es választási évben közelítette meg az MSZP-sek jókedve a kormánypártot támogatókét. 2016-ra viszont soha nem látott mértékű különbség alakult ki a két tábor között, köszönhetően a fideszesek ekkorra már ténylegesen kicsattanó boldogságának (viszonyításképp az összes magyar megkérdezett körében mért átlag ekkor mindössze 6,11 pont volt).
Hasonló megállapításokra juthatunk, ha az élettel való általános elégedettséget*A vonatkozó kérdés így szólt az interjúk során: “Mindent egybevetve mennyire elégedett jelenlegi életével?”. A válaszadók szintén egy nullától tízig terjedő skálán fejezhették ki önértékelésüket. nézzük. Az MSZP-SZDSZ kormányok idejében, 2004-ben és 2006-ban a szocialista párt hívei jobban meg voltak elégedve az életükkel, mint az ellenzékben lévő Fidesz támogatói. A 2008 és 2010 között azonban eltűntek az érdemi különbségek a két tábor között, ekkorra a fideszesek körében az évek óta folyamatosan csökkenő elégedettségi pontszám hirtelen növekedni kezdett.
2012-re felül is kerekedtek a fideszesek, és azóta is rendre jóval kedvezőbben értékelik elégedettségüket az életükkel kapcsolatban a szocialistáknál (és általában véve is a magyar társadalomhoz képest, a teljes átlag ugyanis 6,4 pont volt 2016-ban).
Tudományos kutatások bizonyították már (itt egy viszonylag friss példa sok hivatkozással), hogy a szubjektív jólét mutatói gyakran összefüggenek a társadalmi-gazdasági tényezőkkel.
Abból a szempontból érdekesek igazán a fentebbi eredmények, hogy az utóbbi másfél évtized tapasztalata szerint boldogságot a kormányzat működése is meghatározza.
Persze akik olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy épp az általuk támogatott párt is részt vesz az ország vezetésében, jobbra fogják tartani a kormányzás minőségét. Ezzel pedig végső soron a saját szubjektívan megítélt életkörülményeik is javulnak a kormánnyal elégedetlenkedő ellenzéki szavazókéhoz képest.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
