Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. május 23. 06:40 Közélet

580 millióból tervezik meg, hogy Velence legyen Budapesten

Nem olcsón kötött szerződést a Fürjes Balázs vezette kiemelt állami projektekért felelős szerv egy osztrák építész konzorciummal, hogy újjáálmodják a Csepel-sziget északi csücskét és a szemközti pesti partot. Kedden jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) április végén aláírta a szerződést az Észak-Csepelre és Dél-Pestre tervezett új városközpont beépítési javaslatának elkészítésére a korábbi tervpályázaton győztes osztrák cégekkel.

A Snohetta Studio Innsbruck*Ez a norvég SNØHETTA innsbrucki irodája. A SNØHETTA számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt – írta cikkünk megjelenése után a KKBK. és a Besch und Partner nettó 580 millió forintért vázolhatja fel, mi legyen az eredménye a Budapest Déli Városkapu Fejlesztés névre keresztelt projektnek.

A közvetlen előzmények még 2015 októberéig nyúlnak vissza, ekkor jelent meg az a kormányrendelet, amely alapján 2018 közepén tervpályázati eljárás indult a fejlesztés megvalósítása érdekében. Ennek decemberre lett meg az eredménye, a két osztrák cég bruttó 90 ezer euró díjazásban részesült, de emellett a KKBK más pályázók munkáit is megvásárolta.*A kiírás szerint mind a 17 meghívott kapott a részvételért 40-40 ezer eurót. Ezen kívül a győztes 90, a második helyezett 50, a harmadik 30 ezer euróhoz jutott. A kiírás szerint ezen túl csak két munka megvásárlására lett volna 20-20 ezer euró, de az eredményhirdető aloldalon az első három helyezetten túl hét „megvételben részesült” pályamű is szerepel. Ez arra utal, hogy végül túllépték a 890 ezer eurós keretet. A KKBK a cikk megjelenéséig nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésemre.
Frissítés: a KKBK erre a kérdésre annyit írt, hogy a tervező a helyezést elért és a szakma neves hazai és külföldi szakértőit felvonultató zsűri által megvételben részesített pályaműveket egyaránt felhasználhatja.

Ezek után már csak formalitás volt a két osztrák cég győzelmének kihirdetése. Az 580 millió forintért a vállalkozás szakembereinek először is a KKBK iránymutatásai alapján át kell dolgozniuk, tovább kell tervezniük a leadott munkájukat. Ezt követően vizsgálati dokumentációt és bírálati mestertervet kell készíteniük, majd a KKBK észrevételei alapján véglegesíteni kell a fejlesztés mestertervét. Magyarul azt, hol mit kell építeni.

Erről a területről van szó:

A korábbi tervek szerint, ha Budapest rendezheti a 2024-es olimpiát, akkor ezen a területen lett volna egy sor létesítmény, például az olimpiai falu és az atlétikai stadion. Az utóbbi megépítéséről az olimpiai pályázat visszavonása után sem tett le a kormány, az előbbi helyett pedig egyetemistáknak szánt diákváros épülne, 8-12 ezer férőhellyel. Mindkettő helyét jelöltem a térképen, de az utóbbi a jelölőnél jobban elnyúlva épülne fel a Soroksári út és a Ráckevei-Duna közötti területen. A tervek tartalmaznak egy sor közlekedési fejlesztést, valamint zöld terület kialakítását Csepel északi részén, szabadidős létesítményekkel megtűzdelve.

Nem a legjobb ómen, de a fejlesztés helyszínének része a néhai Quaestor meg nem valósult óriásiprojektje, a Duna City területe is. A Nagyvásártelepet is magában foglaló ingatlant Tarsoly Csabáék annak idején több százmilliárd forint értékre tartották, de aztán jött a válság, és hiába tárgyaltak a cég 2015 tavaszi bedőlése előtt Gaith Pharaonnal, ő sem akart ilyen nagyságrendű összeget fizetni érte. Végül a felszámoló csak 28 milliárd forintért hirdette meg a telket, de nem volt vevő, és végül 2017 őszén 18 milliárd forintot fizetett ki érte az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (a pénz nagy része egyébként a Quaestor maradék bankhiteleinek törlesztésére ment el, a lakossági kötvényeseknek nem jutott belőle semmi).

A most győztes terv célkitűzése, hogy az új városrész minél szorosabb kapcsolatban legyen a vízzel, egyfajta kis Velencévé téve a negyedet. Kiemelik, hogy a Ráckevei-Dunának szabályozható a vízszintje, és a térségben magasan van a talajvíz, így minden adott ahhoz, hogy az itt lakók és az ide látogatók sokféle módon kapcsolatba kerüljenek a folyóval. Vagyis ne az legyen a helyzet, mint a Duna majdnem teljes belvárosi szakaszán, ahol nehezen vagy egyáltalán nem megközelíthető a víz, és legfeljebb akkor élvezhető a közelsége, ha valaki visz magával kempingszéket. A tervezők egy nagyobb csatornaág kialakítását javasolják, amely a Soroksári-Dunától indulva holtágat alkotna a pesti oldalon, így az összes lakó- és kereskedelmi egységnek lehet vízparti kapcsolata.

A csepeli oldalon pedig kisebb csatornaágakat alakítanának ki, így ott is többen élvezhetik a víz közelségét, másrészt a térségben olyan vizes élőhelyeket lehet létrehozni, amelyek természetes tisztító funkciót is ellátnak. (Persze itt könnyen összeütközésbe kerülhet a természet és a pihenés, elég csak a szúnyogokra gondolni.) Ebben a térségben kapna helyet egyebek mellett gördeszkás park, BMX-pálya, mászófal, valamint kajak-kenu klubház és pálya.

A győztes csapat egy másik látványterve. Jobb oldalon látható az új, holtágat képező csatorna, bal oldalon pedig a csepeli szabadidős park. Előtérben a Galvani híd Ráckevei-Dunán átvezető része. Forrás: MTI

A városrészen belüli közlekedésben a kerékpározás és a gyaloglás lenne a preferált, arra akarják ösztönözni az itt lakókat és ide érkezőket, hogy ha autóval jönnek, akkor azt tegyék le az övezet szélén. Ezen túl is gyökeresen megváltozna a térség közlekedése. Az egyik fő cél, hogy a Soroksári út és a Kvassay Jenő út kereszteződése ne vágja el az új negyedet a belvárostól, ezért a Kvassayt egy szakaszon a föld alá vinnék, fölötte pedig egy zöld sétányon lehetne eljutni az új városrészbe. A Rákóczi hídra vezető felhajtási rend is megváltozna.

A Rákóczi hídnál létesülne egy új, az összes közösségi közlekedési eszközt*A tervezők még az észak-déli 5-ös metróval is számoltak. kiszolgáló megálló Danubius néven, nagyjából ott, ahol jelenleg az 1-es villamos Közvágóhíd megállója van. A 2-es villamost egy új hídon át elvezetnék Csepelre, a barnamezős terület kellős közepén álló, teljesen felújítandó Nagyvásártelep mellett. Mellesleg a Soroksári és a Kvassay út kereszteződésében álló OBI áldozatul esne a villamosvonal meghosszabbításának.

Az új csatornán és a Ráckevei-Dunán összesen két új hidat építenének, továbbá egy gyalogos átkelőt a Csepelre vezető Kvassay híd mellett, míg a Csepelt kettéosztó Weiss Manfréd út két oldalát felüljáró kötné össze. A tervnek része a Galvani híd megépítése is, amely a Duna fő ágán és a Ráckevei-Dunán egyaránt átívelve teremtene új kapcsolatokat. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy 

a tervek megvalósulása előtti legnagyobb akadályt a pénz jelentheti.

Igaz, itt olyan tervekről van szó, amelyek a 2030-ig tartó fejlesztési időszak részei, de Budapest anyagi lehetőségeit ismerve ilyen időtávon is csak nagyon masszív állami szerepvállalással képzelhető el a megvalósulásuk. A kormány prioritásait ismerve a sportlétesítmények megépülése tűnik a legvalószínűbbnek, a közösségi közlekedés fejlesztés ügyében a kabinet általában már nem annyira lelkes, kivéve, ha uniós pénz fedezi a kiadások jelentős részét.

Egyetlen példa az anyagiak nagyságrendjére: a Budapest-Belgrád vasút hazai szakaszának korszerűsítési költségeit 80 milliárd forinttal dobta meg, amikor belevették a projektbe a vasúti pálya elköltöztetését a Ráckevei-Duna mellől. Igaz, ezt a projektet a tervek szerint kínai hitelből finanszírozzák majd.

Ha sokat is költenek rá, abból a szempontból felüdülést jelentenek a tervek, hogy az Orczy-parkkal és a Városligettel ellentétben végre nem zöld területeken akar építkezni a kormány. A pesti oldal lepattant barnamezős terület, a csepelin pedig elvileg szabadidős hasznosítás lesz.

Közélet barnamezős fejlesztés csepel dél városkapu Soroksári-út tervpályázat Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2020. augusztus 12. 14:58 Közélet

Több mint tízmilliárdot fizet az állami média a Forma-1-ért

Ennél több pénzt egy szerződés keretében csak a magyar labdarúgásért fizetett ki az MTVA. Nyolc év alatt bő 80 milliárd ment el a sportközvetítésekre.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 12. 10:21 Közélet, Vállalat

Egy forintot alkudott az MNB a festményekből, amiket 165 millióért vesz

A négy, közelmúltban megrendelt grandiózus szobor után ezúttal 17 Bak Imre-festményt szerez be a jegybanki tulajdonban lévő MNB-Ingatlan Kft.

Bucsky Péter
2020. augusztus 12. 06:51 Közélet

Minden 20. forintot költöttek el hasznosan az elfuserált fővárosi fejlesztésnél

Lassan két évvel a szerződés felmondása után is újabb költségek kerülnek elő, a számla az aktuális kimutatás szerint 11,1 milliárd. Felelős, de még csak gyanúsított sincs.

Fontos

Váczi István
2020. augusztus 11. 06:52 Vállalat

Veszteséges, de már gyarapítja a gazdaságot a kormány kedvenc multija

Tavaly 30 milliárd forintot tett hozzá a magyar gazdasághoz a Samsung gödi üzeme, amely már több mint kétezer embert foglalkoztat.

Avatar
2020. augusztus 10. 15:33 Adat

Most akkor mekkora a valódi munkanélküliség Magyarországon?

Egymásnak sokszor homlokegyenest ellentmondó kommentárokat lehet olvasni arról, hogy pontosan mekkora munkanélküliség alakult ki, és látható-e már javulás.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 10. 06:25 Közélet, Vállalat

Olyan sokat keres az állam a lakossági gázon, hogy a következő választás előtt akár ingyen is adhatja fél évig

Ha igaza lesz a szakértőknek, és nem változik a piaci környezet, olyan rezsicsökkentést láthatunk a 2022-es választás előtt, amilyet nem látott még az ország.