Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. március 5. 06:48 Közélet

Néhány egyszerű tanács az Akadémia átszervezéséhez

(A szerző a MTA KRTK “Lendület” Vállalati Stratégia és Versenyképesség csoport vezetője. Érdemes meghallgatni a múlt héten vele készült podcastunkat.)

Hatalmas lendülettel látott neki a kormányzat a magyar tudomány kulcsintézményének, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának az átszervezéséhez. Néhány hetente gyökeresen új elképzeléseket igyekeznek megvalósítani, de azonnal. Az élmény leginkább egy zug-utazási iroda által szervezett buszos kirándulásra hasonlít, ahol esténként fogalma sincs a sofőrnek, hol fognak aludni az utasok, és az sem világos, hogy Asztana vagy Berlin lesz a végállomás. Csak sajnos itt a magyar tudomány jövője a tét, és nem egy nyári vakáció.

Kazah-magyar

Csak hogy világos legyen a referenciapontom. 2016-ban részt vehettem az OECD külső szakértőjeként Kazahsztán innovációs rendszerének értékelésében. Éppen előtte jelentős változások történtek a kazah tudományban. Az alacsony innováció egyik okát a kutatóintézetek nem hatékony működésében fedezték fel, ezért kissé elsietve megszüntették az állami kutatóintézetek alaptámogatását, és éppen 100 százalékig pályázati forrásból kellett finanszírozni magukat. A reformot szervezeti változás is támogatta, így a kutatóintézeteket egy holdingba szervezték, amelynek sürgősen kinevezett vezetői még nem nagyon tudták, mit tegyenek, viszont intenzíven hangsúlyozták azt, hogy végre előtérbe kerülhet az innováció.

Eközben éppen arról szivárogtak ki hírek, hogy privatizálják az innovációs rendszer korábbi sarokkövét, az innovációs hivatalt (ami az adott kontextusban a megszüntetés szinonimája volt). A kiegyensúlyozottság kedvéért meg kell említenem, hogy Kazahsztán éppen ebben az időszakban építette tovább a nemzetközi szinten is elfogadhatóan teljesítő, amerikai mintára működő egyetemét – bár azt sem hallgathatom el, hogy azt nem másról nevezték el, mint magáról Nurszultan Nazarbajevről, aki a legutóbbi választáson is 98 százalékos többséget szerzett.

És most Magyarország, 2019. Az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetében működő Lendület kutatócsoportunk tavaly egy Horizon 2020 pályázatot nyert – 6 másik ország egyetemeivel és kutatóintézeteivel együtt – az Európai Bizottságtól, amely három év alatt 340 ezer euró bevételt jelent Magyarország számára. Ez lényegesen több, mint kutatócsoportunk alapfinanszírozása – különösen, mert amúgy is főképp pályázati pénzből finanszírozzuk a működésünket. A Microprod pályázat fő kutatási feladata a termelékenység és versenyképesség jobb mérése nagyon részletes vállalati adatok segítségével.

Így pontosan számszerűsíthetjük, hogyan hatnak a versenyképességre az olyan vállalati döntések, mint az exportálás vagy - nos - a különféle innovációk.

A terv szerint az elemzés három különösen jó adathozzáféréssel rendelkező ország – Dánia, Hollandia és Magyarország – kísérleti elemzéseire épül. Nehéz ennél jobb példát találni az innovációpolitikát támogató társadalompolitikai kutatásra, amiben elválaszthatatlanul összekapcsolódik az alapkutatás és az alkalmazás.

A projekt január elsején kezdődött. Na de felmerült egy-két nehézség.

Először is elég nehézzé vált fiatal kutatókat és asszisztenseket találni egy olyan intézetbe, amiről – állítólag – maga a miniszter mondta, hogy meg akarja szüntetni, majd elvonta a költségvetési törvényben szereplő alapfinanszírozását. Akkor inkább elmennek külföldre vagy vállalatokhoz. Másodszor, tervünk a kitűnő és stabil adathozzáférésre épül. Ez a hozzáférés a KSH és az MTA KRTK Adatbankja közötti, nagy bizalomra épülő kapcsolat keretében működik. Miért? Mert a statisztikai hivatalok – nagyon helyesen – mindent megtesznek, hogy védjék az egyéni és vállalati adatokat, és csak azoknak és olyan feltételekkel adnak hozzáférést, akikről tudják, hogy messzemenőkig tiszteletben tartják ezeknek az adatoknak az érzékenységét. De megmarad-e ez a bizalom, ha az intézet megszűnik, beolvad, átszerveződik, egyetemi vagy minisztérium vagy alapítványi felügyelet alá kerül? Ki akarna olyan több éves kutatásba kezdeni, amit esetleg nem tud befejezni, mert időközben megszűnik az adathozzáférése?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit mondanak a közgazdasági kutatások a versenyképességről?A G7 podcast vendége Muraközy Balázs, az MTA közgazdaságtani intézet versenyképességgel foglalkozó Lendület-kutatócsoportjának vezetője. Átbeszéljük, hogy mit tehetne a kormány, ha tényleg az lenne a célja, hogy javuljon a magyar innovációs rendszer.

A utazás ugyanolyan fontos, mint a tervezett végállomás

Fontos látni, hogy ezek a rövid távon is jelentkező problémák elsősorban abból adódtak, hogy milyen módon folyik a kutatóhálózat átalakítása, és nem csak abból, hogy milyen irányba tart. Az utóbbi kérdés természetesen nagyon fontos, és indokolt lehet időnként átgondolni, hogy milyen arányban támaszkodjon az alapkutatás pályázati finanszírozásra, hogyan segíthető jobban az eredmények innovációkká alakítása – vagyis a vállalatok és a közfinanszírozási kutatóhelyek együttműködése – vagy hogyan kapcsolódjanak a kutatók az egyetemekhez. Erről más kutatócsoport-vezetőkkel le is írtuk a véleményünket.

Most azonban inkább a folyamatról szeretnék írni, ami elég nagy károkat okoz, amint az a fenti példából is látszik.

Az ügyben a közgazdaságtan egy fontos meglátásának azt tartom, hogy a kutatás és az innováció olyan tevékenységek, amelyek nagy befektetést igényelnek a tudásba és az emberi tőkébe. Ráadásul ezek a tevékenységeknek alapvető jellemzőjük az, hogy előre nem kalkulálható az eredményük, mert valami újra törekszenek. Éppen ezért alapvető fontosságú az, hogy világosak legyenek a szabályok – mennyit nyer a kutató, ha rangos publikációt jelentet meg, vagy a vállalat, ha jobb terméket vezet be, mint versenytársai.

Mivel a kutatás és az innováció is egy beruházás, hasonló elvek alapján érdemes megváltoztatni a rájuk vonatkozó szabályozást, mint más beruházások esetén. Például ha a kazah állam szeretné megváltoztatni a bányákra vonatkozó szabályozást, akkor nagyon óvatosan jár el, hogy nehogy úgy érezzék a bányatulajdonosok, hogy megfosztosztották őket befektetésük gyümölcseitől. Ellenkező esetben legközelebb máshol ruháznak be, és az történik, amit most láthatunk Venezuelában.

Hogyan ne szervezzünk társasutazást?

Itt van négy egyszerű elv, amelyek akár a társasutazások szervezésében is fontosak lehetnek, és amelyek betartása nagyon sokat segít az ilyen helyzetekben.

  1. Bármilyen meglepő, de érdemes előre átgondolni, hogy miért, min és hogyan kell változtatni. Az utazási irodák például gyakran előre kitalálják, melyik nap hol alszanak majd az utazók. Az Akadémia reformját jellemző összedobott miniszteri prezentáció és két hetente szóban “bedobott” teljesen új elképzelések egyértelműen azt mutatják, hogy ez bizony elmaradt.
  2. A folyamatnak átláthatónak kell lennie. Ami az utazási irodánál a prospektus, az a szakpolitikában a háttértanulmány. A kiszivárogtatott telefonbeszélgetések, “bizalmas” prezentációk és állítólag létező háttértanulmányok bizony az átláthatóság legalapvetőbb követelményeit sem elégítik ki.
  3. Érdemben be kell vonni a folyamatba az érdekelteket, hiszen az ő befektetéseikről van szó. Amikor a kazah állam megváltoztatja a bányák szabályozását, az összes bányatulajdonost bevonja a folyamatba, nehogy kisemmizve érezzék magukat. A bevonásuk nem csak a döntés minőségét javítja, hanem csökkenti annak a veszélyét, hogy úgy érezzék, elvették tőlük a befektetésüket. Ezzel szemben az agresszivitás, a zsarolás vagy a listázás pont az ellenkező eredménnyel jár.
  4. Az átalakulási folyamatra is elég időt kell hagyni, hogy ne kerüljenek veszélybe a már futó tudományos projektek, kutatások vagy a komoly befektetéssel létrehozott tudományos infrastruktúra. Ha a busz a meghirdetett Berlin helyett mégis Asztana felé fordul, akkor érdemes időt hagyni az utasoknak, hogy a megfelelő útikönyvet tanulmányozhassák az úton, vagy legalább leszállhassanak a buszról.

Miért kellene a Magyar Tudományos Akadémia kutatóival rosszabbul bánni, mint a kazah bányatulajdonosokkal vagy társasutazókkal? Az agresszív, három hónap alatt levezényelt átalakítás évtizedes károkat okoz. Még talán van visszaút.

Közélet magyar tudományos akadémia MTA mta krtk Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. július 22. 14:53 Közélet

Akár 42 milliárdból is kijöhetne az újabb vizes vb, de nem fog

Teljesen új létesítményt valóban nem kell építeni, ideigleneseket azonban igen, és a meglévőeknél is szükség lesz milliárdos átalakításokra.

Bucsky Péter
2019. július 22. 06:45 Közélet

208 millióért szólt Orbán Viktor a Sziget Zrt. fesztiválozóihoz

Hat év alatt kétmilliárd forint állami pénz. Ha nem kapna ennyi támogatást a Sziget, feleakkora lenne a profit.

Torontáli Zoltán
2019. július 21. 08:12 Élet, Közélet

Hiába akarod elkerülni a génmódosított alapanyagú élelmiszereket, ez lehetetlen

Abban a hisztérikus megközelítésben, amely Magyarországra is egyre jellemzőbb, nem sok értelme van a GMO-ellenességnek.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. július 19. 16:07 Közélet

Júliusra elfogyott a kormányplakátokra szánt 20 milliárd, de jut még rá pénz

Hetvenmilliárd ment el a korábban kék hátterű, később Soros György arcképével díszített, mostanában pedig mémmé vált stockfotókat használó kampányokra.

Bucsky Péter
2019. július 19. 06:45 Közélet

2 milliárdos autópályalehajtót kap Mészáros Lőrinc ásványvizének palackozóüzeme

Mészáros Lőrinc barátja építi, az engedélyeket rohamtempóban adták meg.

Jandó Zoltán Kasnyik Márton
2019. július 17. 06:51 Közélet

Andy Vajna örököse Vajna Tímea a hivatalos iratok szerint

Egy dokumentumból kiderül, hogy Vajnáné a januárban meghalt filmproducer és kaszinómogul egyszemélyes örököse, vagyonának haszonélvezője. Már csak az a kérdés, hogy kiürítették-e a vagyonkezelőt alóla.